Az állam kihátrálhat a Tokaji mögül

Fotó: MTI Zrt.Fotószerkesztőség / Oláh Tibor

-

Az állam nem akar több pénzt adni a tokaji borok nagy részét előállító, egyébként szintén állami borászatnak. A huzavona oka állítólag az, hogy egyes befolyásos helyi vállalkozók másképp képzelik a térség jövőjét, mint a borászat vezetése.


Leállhatnak azok a többmilliárdos fejlesztési programok, amelyeket a kormány indított még 2013-ban a tokaji borvidéken, miután az elmúlt hónapokban megromlott a Tokaj Kereskedőház Zrt. (TK) és az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. viszonya.

A tokaji borok egyharmadát előállító állami cég működését most az a hitel biztosítja, amelyet az MNV adott a társaságnak. A pénz azonban augusztusban elfogy. Ha addig nem sikerül újabb tőkeinjekcióról megállapodni, komoly gondok elé nézhet az állami borgazdaság, illetve az az 1500 gazda, akinek a szőlőjét a TK vásárolja fel. Márpedig információink szerint a két állami társaságnak egyelőre nem sikerült megállapodnia a TK további finanszírozásáról.


Lázár belendül

Két és fél évvel ezelőtt vált nyilvánvalóvá, hogy a kormány komoly pénzeket szán a borvidékre. Lázár János még miniszterelnökségi államtitkárként 2013 októberében a TK új üzemcsarnokának alapkőletételén arról beszélt: a kormány célja, hogy a Tokaj borvidék „valóban világszínvonalú bort” termeljen. Akkor azt mondta, az állami cég erre nem képes, ezért változtatásokra van szükség. Erre hivatkozva lecserélték a cég korábbi vezetését. A felügyelőbizottság elnöke Tombor András, Orbán Viktor korábbi külpolitikai tanácsadója lett.

Két hónappal később Lázár közölte, a kormány 2014 és 2020 között körülbelül 100 milliárd forintot fordítana Tokaj-Hegyalja fejlesztésére. A pénzhez a tervek szerint az önkormányzatok, valamint az ott élő és gazdálkodó emberek juthatnak hozzá. A fejlesztési programok koordinációja az úgynevezett Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácshoz került, amelyet szintén Tombor irányít. Úgy tudjuk, hogy jelenleg ez a szervezet sem jut forrásokhoz.

A Tokaj Kereskedőház Zrt.-ben 2013 szeptemberében 1,5 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre. Tavaly decemberben pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) alá tartozó MNV 4,5 milliárdos hitelt adott az állami borgazdaságnak. A hitel felhasználását az MNV szabályozta.

  • 1,8 milliárdot az új palackozóüzem-építésre fordítanak. Ezt részben technológiára, részben az épület felhúzására mehetett. A kivitelező a Market Zrt. A pénzből az épület 60 százalékos készültségű lesz.
  • 1,9 milliárd főleg működtetésre ment illetve megy. A TK Zrt. az elmúlt években veszteséges volt: 2014-ben 1,8 milliárd, 2013-ban 551 millió forintos veszteséget termelt. A negatív mérleghez hozzájárult, hogy tavaly 3 milliárd forint értékű hamisított készletet zárolt. (Erről itt olvashat részletesen.)
  • 800 milliót emésztett fel a szőlőfelvásárlás. A Kereskedőház mintegy ezerötszáz helyi termelőtől vásárol szőlőt.
A Tombor által irányított program részeként 2013-ban a Hegyközségi Tanács szigorúbb borvidéki szabályozást fogadott el annak érdekében, hogy jobb minőségű borok készüljenek. Ezeket elsősorban a nemzetközi piacokon értékesítené a TK. Az állami cég ezért márkaépítési programot indított. Júliusban pedig befejeződik az a program, amellyel a szakértők az egész borvidéken felmérték a termőhelyek minőségét, az ültetvények állapotát.


Elfogyott a pénz

A hitel nyár végére elfogy. Ha az MNV nem biztosít újabb forrásokat, félkész állapotban maradna a palackozó üzem, gondot jelentene a szőlő őszi felvásárlása is. A borgazdaság ráadásul a jobb minőségű szőlő reményében magasabb felvásárlási árakat hirdetett meg. A problémával az MNV is tisztában lehet, korábban elfogadta a TK üzleti tervét, amelyből kiderült: a fejlesztések finanszírozásához további költségvetési források kellenek.


„A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelenleg is egyeztetéseket folytat az MNV Zrt.-vel a vállalat további finanszírozásának biztosításáról. A folyamatban lévő tárgyalások részleteiről a Tokaj Kereskedőház Zrt. nem adhat felvilágosítást” – válaszolta megkeresésünkre a TK. Hozzátették azt is: a vállalat finanszírozása augusztusig biztosított. „Többek között emiatt biztosak vagyunk abban, hogy a magyar állam hosszú távon elkötelezett a Kereskedőház fejlesztése és Tokaj Borvidék megújítása mellett. A fejlesztési projektek jelenleg megfelelő ütemben haladnak és a beszállítok kifizetése kapcsán pedig nem merült fel fennakadás” – írták.

Az MNV azt közölte, hogy „folyamatban vannak a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával azok az egyeztetések, amelyek a társaság integrátori szerepkörének bővítése és a társaság piaci pozíciójának kialakítása érdekében szükségesek”. Hozzátették: „Az egyeztetéseket követően a Tokaj Kereskedőház Zrt. részére forrásokat az újrafogalmazott stratégiai célok és az ehhez kapcsolódó feladatok függvényében lehetséges biztosítani”.



Politikai csaták?

Úgy tudjuk, a két állami intézmény közti konfliktus helyi érdekellentétekre vezethetők vissza. A TK Zrt. vezetése másképp képzeli el a térség fejlesztését, mint a helyi borászok egy szűkebb csoportja, akik a céljaikért a politikai kapcsolataikat igyekeznek mozgósítani.

Az Átlátszó múlt héten írt arról, hogy a környéken egyre nagyobb lobbierejük van a mádi borászoknak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mád polgármestere a független színekben megválasztott Tatárka József, akinek korábban közös érdekeltsége volt a térség egyik legjelentősebb borászával, Szepsy Istvánnal. Az Átlátszó szerint borászati ügyekben Lázár János ad Tatárka szavára, a településen Lázár János családjának is van szőlője.

Nem újdonság, hogy a tokaji borvidéken jelen van a politika. Korábban a térségben meghatározó befolyással rendelkezett Kékessy Dezső egykori párizsi nagykövet. Kékessy jó kapcsolatokat ápolt Orbán Viktor családjával, egyik társaságában korábban a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak is volt érdekeltsége. Kékessytől a stafétát Tombor vette át, aki viszont inkább Lázár Jánoshoz köthető.