A 222-es csapdája: a Fidesz szerint ezért vehetnek földet a külföldiek

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

A Fidesz a földprivatizációt ellenző ellenzéket okolja azért, hogy 222 külföldi is indulhat a földárveréseken. Az ellenzék meg a Fideszt. Nyilatkozatháború néhány nappal az állami földkiárusítás kezdete előtt.


„Az ellenzék „gazdaellenes ligája” külföldiek és spekulánsok kezére akarja juttatni a magyar termőföldet” – a nem túl meglepő kijelentés Győrffy Balázs fideszes képviselő, egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szájából hangzott el. Ennél sokkal meglepőbb, hogy mindezt annak apropóján jelentette ki sebtiben összehívott sajtótájékoztatóján, hogy előző este a Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, amelyikkel a kormány törölte azt a korábbi kitételt, hogy az állami földek privatizációjában csak magyar állampolgárok vehetnek részt.

Nem véletlen elírást korrigált a kormány: a program meghirdetésekor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még külön hangsúlyozta, hogy csak helyben lakók, magánszemélyek, földművesek és magyarok juthatnak hozzá az árveréseken meghirdetett, korábban a Nemzeti Földalap kezelésében álló területekhez.

Az alapprobléma az, hogy a magyar állampolgárságra vonatkozó előírás ellentmond az uniós jogszabályoknak. Vagyis a privatizációról szóló jogszabályok egyes pontjai miatt minden bizonnyal eljárást indított volna az Európai Bizottság – akárcsak korábban a földforgalmi törvény hasonló passzusai miatt. Ott lehetővé tették ugyan külföldiek (egészen pontosan „tagállami állampolgárok”) földhöz jutását, Brüsszel azonban aggályosnak ítéli, hogy külföldiek haszonélvezeti jogát szüntették meg igen rövid átmeneti időszakkal, és a földhöz jutásukat is különböző eszközökkel tudják korlátozni.

Győrffy szerint viszont az a törvény elég garanciát jelent arra, hogy külföldiek ne induljanak a földliciteken. Arról tehát továbbra sincs szó, hogy külföldiek nagy számban lepnék el a földárveréseket, ugyanis a jövőben is csak akkor szerezhetnek földtulajdont Magyarországon, ha a többi feltételnek megfelelnek. Az agrárkamara elnöke azt közölte: 222 ilyen emberről tud.

A fő kérdés így az, hogy végül milyen eredményt hoz a földforgalmi törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás. Ha az ügyről végül az Európai Bíróság dönt, akár meg is semmisíthetik a vitatott passzusokat. Igaz, ez legalább még 1-2 éves procedúra.

Ezzel lehetett összefüggésben az is, hogy a kormány ennyire gyorsan le akarja zavarni a földek kiárusítását – év végéig lezárnák a 300 ezer hektár eladását. Az ellenzéki pártok azonban az Alkotmánybírósághoz fordultak a földprivatizációt szabályozó rendelkezés miatt. A testület pedig – alkotmányjogászok korábbi nyilatkozatai szerint – visszamenőlegesen is megsemmisíthetné a tranzakciókat, ha alaptörvénnyel ellentétesnek ítéli a szabályozást.

Győrffy Balázs tehát ehhez a beadványhoz köti, hogy a kormány a „magyar állampolgárság” kihúzására kényszerült az utolsó pillanatban. Pedig – mint fogalmazott – a kormány rendeletében ki akart építeni „egy pótlólagos védelmi vonalat”, hogy az eladó állami földek november 16-án induló licitjein külföldi állampolgárok ne vehessenek részt.


„A Fidesz hazudott” – mondják ellenzékiek

A Jobbik – az alkotmánybírósági beadvány egyik aláírója – ehhez képest a földprivatizáció azonnali leállítására szólította fel a kormányt, no meg arra, hogy vonja vissza a külföldiek tulajdonszerzését lehetővé tevő kormányhatározat-módosítást. Magyar Zoltán parlamenti képviselő azt közölte: a Fidesz megint hazudott, és ha a kormány nem vonja vissza a módosítást, azzal beismeri, hogy a pártnak fontosabb a saját földesurai és a külföldiek kiszolgálása, mint a magyar föld magyar kézben tartása.

A határozatmódosítás közös platformra hozta a Jobbikot az LMP-vel is. Sallai R. Benedek képviselő az MTI-nek úgy nyilatkozott: a kormány hazudott, amikor „termőföldet a magyar gazdáknak” szlogennel hirdette meg a földprivatizációt, mert ehelyett a „magyar földet a legtőkeerősebb uniós polgároknak” programot valósítja meg a kabinet. Emlékeztetett: a jogszabály nem csak az uniós szabályokkal ment szembe, de több magyar törvénnyel sincs összhangban. Szerinte az egész privatizációt le kellene állítani, mert csak ez garantálhatja, hogy a termőföld magyar tulajdonban maradjon. Sallai azt mondta, ha csak pár száz külföldi is indulhat az árveréseken, akkor tőkeerejükkel szemben esélye sem lesz a magyaroknak.

Hasonlóan nyilatkozott az MSZP is. Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese többször elmondta, a külföldiek földvásárlását akkor lehet megakadályozni, ha ezek a földek állami kézben maradnak. Minden más esetben legkésőbb húsz év múlva külföldi kézbe is kerülhetnek a most eladott földek. A szocialisták visszaállamosítást is ígértek kormányra kerülésük esetére.