9 ábra arról, mekkora probléma a magyar korrupció

Fotó: Getty Images / Cameron Spencer – Képünk illusztráció

-

Az eleve rossz magyar korrupciós mutatók tovább romlottak: a magyar cégvezetők kétharmada szerint a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt az ország üzleti köreiben - mondta keddi sajtótájékoztatóján Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletágának vezetője a cég Globális Visszaélési Felmérésének eredményeit ismertetve.


Magyarország a 62 országot felsoroló korrupciós ranglista 13. helyén áll, így jelentősen gyengébben teljesít, mint a kelet-európai átlag. Ráadásul ez egy folyamatosan romló, stagnáló állapot, miközben a régió más országai, így többek közt a V4-ek is folyamatosan javuló eredményeket produkálnak.

Természetesen mindenki csak másban látja a hibát, így amikor azt kérdezték a hazai cégvezetőktől, hogy az ő szektorukban mennyire jellemzőek a visszaélések, alig volt igenlő válasz. Biró szerint a legfertőzöttebb ágazat az építőipar és az egészségügy, de minden olyan iparág veszélyeztetett, ahol komoly pénzek mozognak. „Ez az üzleti élet racionalitása. Ahol pénz van, ott mindig megjelennek olyan emberek, akik ebből megpróbálnak nem legitim módon hasznot szerezni" - hangsúlyozta az EY szakértője.


1.


A magyar válaszadók 66 százaléka szerint állandó problémát jelent az országban a korrupció, míg két évvel ezelőtt még csak 62 százalékot mértek az EY szakemberei. Ezzel nemcsak a régiós átlagot verjük magasan, hanem a globálisat is, sőt a fejlődő piacnál is jelentősen rosszabb az eredményünk.


2.


Magyarország a 62 fős mezőny 13. helyén helyezkedik el, olyan országoknál mutatva rosszabb korrupciós helyzetet mint India, Vietnam, vagy Románia. Nem mellesleg eredményünk közel kétszer olyan gyenge, mint a globális átlag.


3.


Mindezek ellenére alig hisszük azt, hogy a korrupció valódi felelőseinek a törvény előtt is felelniük kell. Ezt ugyanis itthon mindössze a megkérdezettek 6 százaléka gondolta így, amivel az 59. helyen zártunk a 62 országból. A globális átlag egyébként 33 százalék, azaz közel ötször annyi, mint a magyar adat.


4.


Bár a válaszadók kétharmada szerint az állam hajlandó eljárást indítani az ilyen ügyekben, az elkövetőket nem nagyon ítélik el.


5.


Márpedig a magyar cégvezetők nagy többsége szerint a vezetők személyes büntetőjogi felelősségre vonása elrettentő tényező lehet az általuk elkövetett visszaélések, vesztegetés és korrupció megakadályozásában. Bár mind a globális, mind a régiós átlagtól elmaradnak a hazai adatok, a 72 százalék így is sokatmondó eredmény. „A végső felelős egyértelműen a menedzsment. Az ő felelősségük a dolgok rendbetétele, hiszen a szervezetek mindig olyanok, mint a vezetőik. A legfontosabb tehát a megfelelő cégkultúra, ez mindennek az alfája és ómegája" - mondta Biró.


6.


Persze a korrupció mindig máshol jellemző, a megkérdezett cégvezetők saját szektorában alig. „Ez valószínűleg inkább tagadás” - kommentálta az adatot Biró. Szerinte elképzelhető az is, hogy a felső vezetés és munkavállalók olyan szinten eltávolodtak egymástól, hogy a cég sokszor egyáltalán nem úgy működik, mint ahogy a főnök gondolja.



Biró szerint Magyarországon mindenki tudja, hogy mi a korrupció, annak teljes spektruma megtalálható itthon. Ahogy korábban, úgy továbbra is a vendéglátás és a személyre szóló ajándék a legjellemzőbb vesztegetési forma, míg például a készpénz kifizetése jóval kisebb a globális átlagnál. Igaz, az itt mért 6 százalék is több, mint az ideális 0.


8.


Ajándékozásban a világelsők között vagyunk. Nálunk csak a cseheknél és a szaúdiaknál jellemzőbb inkább ez a módszer. „Igaz, az arab világban nagy hagyománya van az ajándékozásnak" - hívta fel a figyelmet Biró.


9.


A felmérésben résztvevőktől megkérdezték azt is, hogy milyen eszközöket tartanak elfogadhatónak a pénzügyi célok eléréséhez. Itt kettős az eredmény Biró szerint, mert egyrészről pozitív, hogy a válaszadók 56 százaléka szerint semmilyen illegális módszer nem fogadható el, de 44 százalék bevallottam használja legalább az egyiket. A havi beszámolási időszak meghosszabbításában, és az értékelést/tartalékokat meghatározó feltételezések megváltoztatásában például kiemelkedően rossz a magyar eredmény.