70 millióért kértek vizsgálatot arról, tényleg szórják-e a közpénzt

Fotó: MTI / Komka Péter

-

Az állam átvilágította az állami erdészeteket, és pazarlónak találta a működésüket, most kiderült, az erdészetek 70 millióért rendeltek egy másik átvilágítást. A munkával a Földművelésügyi Minisztérium egyik legtöbbet foglalkoztatott ügyvédi irodáját bízták meg. A jelentés eredményét egyelőre nem árulják el.


Hetven millió forintért világíttatták át magukat azok az állami erdőgazdaságok, amelyeknél visszaélések, pazarlás gyanúja merült fel. A 22 erdőgazdaság vizsgálatát egy konzorcium végezte, amelynek tagja volt a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda. Az iroda névadója az első Orbán-kormány idején, 2001-2002 között volt a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a vizsgálat miért került ennyibe, illetve milyen következtetésekre jutott. Már csak azért is, mert az erdőgazdaságokat néhány hónapja az állam, azaz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és az Állami Számvevőszék is átvilágította.

A Kehi szerint az erdészetek működését a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás jellemezte. A bevételek nagy részét elvitték a vállalatvezetők költségei, ráadásul előnytelen szerződéseket is kötöttek.

Az állami erdőgazdaságok a mostani átvilágítással kapcsolatosan a Földművelésügyi Minisztériumhoz (FM) irányítottak bennünket, arra hivatkozva, hogy a tárca felügyelete alá tartoznak.


A kedvenc jogász

A minisztérium szerint az átvilágítás még a Kehi vizsgálata előtt indult. Egy ötven fős stáb végezte el a munkát, ez 7000 munkaórát vett igénybe, a vizsgálati anyag több mint 4000 oldal. Hozzátették, hogy a munka során a 22 erdészetnél el kellett végezni a cégbírósági bejegyzések aktualizálását is. A tárca válasza arra nem tért ki, találtak-e bármilyen visszaélést, annyit írtak: „az átvilágítás véglegesítés előtt áll”.

A minisztérium szerint az ügyvédi irodát szakmai alkalmassága, megfelelő referenciája miatt választották ki. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy Kovács irodájával a kormány.hu szerint (pdf) az elmúlt években nyolc különböző szerződést is kötött a Fazekas Sándor vezette tárca. Az FM más jogi irodák szolgáltatásait is igénybe veszi, de a nyilvánosságra hozott kimutatás szerint a legtöbb szerződést Kovács P. Zoltánékkal kötötték.

A jogi iroda 2013 óta határozatlan idejű szerződés keretében, havi egymillió forintért nyújt segítséget a vidékpolitikai stratégia megvalósításához. Havi bruttó egymillióért az állami haszonbérleti pályázatok jogi munkáiban segítettek 2013 és 2014 között. Két különböző szerződés keretében, 25 millióért közbeszerzéseket bonyolítottak le a tárca részére. További 12 millióért pedig átvilágították a Bábolnai Ménesbirtokot és a Mezőhegyesi Állami Ménest.

Profitálnak az osztatlan közös földtulajon megszüntetéséből adódó munkákból is. A kormány még tavaly döntött úgy, hogy az egész országban megszüntetik az osztatlan közös földtulajdont. Az eljárások gyorsítása érdekében a jogi munkákat kiszervezték. A közel 4 milliárd forintos feladattal egy hattagú konzorciumot bíztak meg, ennek tagja a Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda is.

Kovács képviselte a magyar államot a kishantosi gazdaság ellen indított néhány perben. A meglehetősen nagy érdeklődést kiváltó ügy arról szólt, hogy a biogazdaság által használt földeket az állam visszavette, az új bérlő azonnal permetezni kezdett, ami lehetetlenné tette, hogy a közel jövőben biogazdálkodást folytassanak a területen.

A bizalmi viszonyra utal az is, hogy Fazekas Sándor még 2014-ben az ügyvédet jelölte a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjának. Állami megbízásai miatt budapesti irodáján keresztül kerestük Kovácsot. Az irodában visszahívást ígértek, ez egyelőre nem történt meg.



Még mindig nyomoznak

Az Index tavaly októberben szerezte meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) belső feljegyzését az állami erdőgazdaságok működéséról. A Kehi a 22 állami erdészet közül 6 társaság (a Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt.) 2010 és 2013 közötti gazdálkodására koncentrált.

A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni. Az eredmény annak ellenére alacsony maradt, hogy az állam részére alig kellett díjat fizetni, és közben több mint 1,7 milliárdos agrártámogatást kaptak. Volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek. A vezérigazgatók részére átlagosan évente 8,4 millió forintos prémiumot fizettek, de volt olyan erdészet, ahol 2013-ban 11 millió volt az év végi pluszpénz. Vállalkozóknak adták bérbe a területeket és eszközöket, sokszor mélyen áron alul.

A jelentés kiszivárogtatása utáni napon Lázár János arra utasította a Kehit, hogy mind a 22 erdőgazdaságra terjesszék ki a vizsgálatot. A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, jó néhány dolog nincs rendben ezeknél a vállalatoknál. A Kehi vizsgálata jelenleg is folyik, írta megkeresésünkre a Miniszterelnökség. Az első körben vizsgált hat erdészet ellenőrzése március végén fejeződik be, ezt követően tudnak majd részleteket mondani, tették hozzá.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) külön jelentésekben vizsgálta az egyes erdészeteket. Domokos László, az ÁSZ elnöke tavaly év végi sajtótájékoztatóján arról beszélt, sorozatos és rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. A társaságok mérlegei nem mutatottak valós képet, a számvevők két esetben nagy vagyoni kárral járó bűncselekmény gyanújára bukkantak.