70 ezer ember halt meg 70 éve a Nagaszaki elleni atomtámadásban

-

Több résztvevő szerint az ország vezetése elfeledkezik az atombombákról és hatásukról.


A Nagaszaki elleni atomtámadás áldozataira emlékeztek vasárnap Japánban a tragédia 70. évfordulóján, az eseményen többen az atomfegyverek megsemmisítésére szólítottak fel, valamint azt sürgették, hogy a japán kormány hagyjon fel a pacifista alkotmány megváltoztatására és a japán haderő külföldi bevetésének lehetővé tételére irányuló törekvéseivel.

Nagaszaki békeparkjában egyperces néma csenddel kezdődött a megemlékezés helyi idő szerint délelőtt 11 óra 2 perckor, 1945. augusztus kilencedikén ugyanis abban a pillanatban dobta le a japán városra egy amerikai B-29-es bombázó repülőgép az atombombát. A robbanás több mint 70 ezer halálos áldozatot követelt.

1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.


Nagaszaki a támadás előtt és után


Politikai felhangok

Taue Tomihisa, Nagaszaki polgármestere a megemlékezésen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy Japánnak sohasem szabadna felhagynia pacifista elveivel. Emellett arra szólította fel Abe Sindzó konzervatív miniszterelnököt, hogy „hallgasson a (japán társadalomból érkező) aggódó és nyugtalankodó hangokra”.

A polgármester a kormány által tavasszal a parlament elé terjesztett új nemzetbiztonsági törvény fogadtatására utalt. A tervezet – szakítva a második világháború óta élő tabuval – engedélyezné Japán számára a kollektív önvédelem gyakorlását, és ennek keretében erős korlátozásokkal ugyan, de lehetővé tenné japán katonák külföldi bevetését. Emiatt a szigetországban egyre többen attól tartanak, hogy a jelenlegi tokiói vezetés nem okult a múlt hibáiból, és a pacifizmus feladásával az annak idején háborúhoz vezető ballépésék megismétlését kockáztatja. A Nagaszaki elleni atomtámadás egyik túlélője a megemlékezésen azt mondta, a törvénytervezet szembemegy a túlélők akaratával, és „háborúhoz fog vezetni”.

A kormányfőt sokan bírálták amiatt is, hogy a Hirosima elleni atomtámadás hetvenedik évfordulóján, három nappal ezelőtt tartott megemlékezésen nem erősítette meg a szigetországnak az atomfegyverektől mentes világ iránti elkötelezettségét. Abe a vasárnapi megemlékezésen megtette ezt, és megerősítette a szigetországban régóta alkalmazott politika folytatását is, miszerint Tokió nem rendelkezik atomfegyverrel, nem gyárt nukleáris fegyvereket, valamint nem engedi azok behozatalát az országba.

Nakatani Gen japán védelmi miniszter beszéde azonban heves felháborodást váltott ki, mivel azt mondta, a törvénytervezet alapján nem zárható ki, hogy a japán katonákat külföldi bevetésük során nukleáris fegyverek szállításával bízzák meg. A népszerűtlen törvényjavaslatot már elfogadta a japán alsóház. A felsőházban, amely még nem döntött a tervezetről, Abe pártja van többségben. Közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy a választók többsége elutasítja a védelmi politika megváltoztatását.