63 vagy 222 ezer forintos nyugdíj - jöhet a korhatáremelés

Fotó: MTI / Krizsán Csaba

-

Sokkal több nyugdíjasra kevesebb fiatal jut a következő évtizedekben. Lépni kell.


„A nyugdíjkorhatár felemelését nem lehet megúszni, hacsak nem nő sokszorosára a munka hatékonysága” – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.


A kutató a most megjelent Demográfiai Portré című tanulmányra utalt, amely szerint a 65 évnél idősebbek aránya egyre nagyobb: 1990 és 2014 között 13 százalékról 18 százalékra nőtt, és 2060-ban 29 százalékos lehet. Ezzel párhuzamosan a fiatalok aránya várhatóan nem emelkedik ilyen tempóban: 2060-ban a 65 évnél idősebbek két és félszer annyian lesznek, mint a 14 éven aluliak. Spéder szerint ez a helyzet kezelhetetlen lesz, ezért lesz szükség a nyugdíjkorhatár emelésére. Az Európai Unióban sem jobb a helyzet: a hivatalos előrejelzések szerint (angol nyelvű pdf) 2060-ban két dolgozóra jut majd egy nyugdíjas, míg 2013-ban négy dolgozó tartott el 1 uniós nyugdíjast.


A KSH-s tanulmányból kiderül az is, hogy a nyugdíjrendszeren belüli egyenlőtlenségeket fokozza, hogy a nyugdíjak összege a ledolgozott évektől is függ. Akik 25 évnél rövidebb ideig dolgoztak, azok a felét kapják nyugdíjasként, mint akik 40 évnél többet töltöttek munkával. A különbségek szám szerint is óriásiak: a 20 évnél kevesebbet dolgozó nyugdíjasok átlagosan 63 ezer forintot kaptak, az 50 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezőknél azonban 222 ezer forint az átlagos nyugdíj. A 30-44 éves munkaviszony pedig 87-120 ezret fizet. A kutatók egyben utalnak arra is, hogy nyugdíjak összegét nézve a magyar nyugdíjrendszer Európa egyik legbőkezűbb nyugdíjrendszerének tekinthető. Az úgynevezett medián kereső – aki a kereseti rangsor közepén helyezkedik el – nyugdíjaként a korábbi keresete 94 százalékát kapja meg.