'56-os ünnep: sípok, dudák, sziréna vs. Orbán

Fotó: Zsidai Péter

-

A miniszterelnök elmondta 1956-os ünnepi beszédét a totális füttyzavar ellenére. A tüntetők a tér szélére szorultak, onnan zavarták másfél órán át az állami rendezvényt, az ünneplők voltak többségben és nagyokat tapsoltak.


Orbán Viktor megoldotta a feladatot, szinte zökkenők nélkül mondta végig ünnepi beszédét a Kossuth téren. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a kormánypárti ünneplőknek, akik jókora többségben kimaxolták a Kossuth tér befogadóképességét. És persze a biztonságiaknak, akik igyekezték kiszűrni a síppal érkezőket. A tér velük és nemzeti zászlókkal telt meg, és nem ellentüntetőkkel.


A tüntetők a tér két sarkáról árasztották tiltakozásukat a miniszterelnök felé.

A Vértanúk terénél fütyült, dudált, szirénázott az erősebb csoport, a Szabó Gábor vezette Demokratikus Ellenállás hívei. Hozzávetőleg 500 tüntető fújta a maga eszközét gyakorlatilag az ünnepség kezdetétől a végégig, bő másfél órán át. Nem mozdultak el a helyükről, a rendőrség kordont emelt a tüntetők és az ünneplők közé, a csomagokat átvizsgálták. Az általuk keltett hangzavart a tér közepénél, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjainál szinte hallani sem lehetett, a színpadról viszont minden tisztán hallatszott. Hasonlóképpen a Szalay utcánál kialakított bejáratnál se a fütyülés kerekedett felül.

Az ellenállás kisebb csoportja a Falk Miksa utca sarkánál emelte Orbán felé a futballmeccsek bevált hangulatfokozó kellékét, az aeroszolos dudát, és addig nyomta, amíg bírta. Az épületek takarását nem élvező, a színpad felé közelebb álló ünneplők jól hallották a visszhangzó és szakadatlan fütyülést. Ez azonban az ünneplők többségét élénken nem foglalkoztatta, ők tapsolni jöttek, és zászlót lengetni.



Furulyás trollok a tömegben

Csak néhányan szivárogtak be az ünneplők közé, ezek egyéni akciók voltak. Egy fiatal pár fiú tagja egy furulyavéget, társnője egy fasípot fújt. Idősebb korú ünneplők kérték számon őket, azt firtatva, normálisak-e. Elhangzott a „nem szégyellik magukat?”, illetve a „milyen anya lesz ebből?” – számonkérés. Meg is válaszolták helyettük, az ilyenből semmilyen anya nem lesz,


mert sípolás közben nem lehet anyává lenni, de jobb is, hogy ide nem fog szülni.

A fiatalok szó nélkül tűrték, és fújták tovább, egészen addig, míg az egyik középkorú nő ki nem csavarta a fiú kezéből a furulyafúvókát. A lányra egy másik ünneplő asszony rontott, akinek a nagyapja meghalt 1956-ban, de a leány, összeszorítva kezét, elhárította a sípeltulajdonítási kísérletet.

A demokratikus ellenállás kifütyülőit is érte verbális vegzálás. Egy idősebb férfi azt vetette a szemükre, miért fütyülnek túl korán, az ünnepi műsor elején. Elég lenne akkor, ha Orbán a színpadra lép, akkor teljesen jogos a kifütyülés, aztán 2018-ban menjenek el mind választani.

Az ellenállás tagjai az „'56 üzeni: sajtószabadságot, demokráciát, köztársaságot!”, „1956 emléke nem tűri a korrupt diktatúrát” feliratú táblákat tartottak a magasba, és többször elhagyta ajkukat a „börtönbe, börtönbe!” felszólítás. Orbán kapott saját névre szóló feliratot is, egyértelmű utalással a Simicska Lajos által kreált G-napra:


„G. Orbán takarodj, vidd az összes haverod!”

Az ünnep végén még a lengyel és a magyar himnusz közben is szirénáztak, aztán a tömeg indulatok nélkül oszlani kezdett a Kossuth térről fél 5-kor.

Mindeközben a tudományos kutatás nem állt le egy pillanatra se. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézetének kutatói egyetemistákkal végeztek terepmunkát. A „tömegrendezvényeken megjelentek szociológiai hátterét” vizsgálták, ehhez vadásztak önkéntes, anonim nyilatkozókra.