5 évig kapáltam, nem vágom hozzá féláron – a karácsonyfabiznisz kínjai

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Ma Magyarországon 1500-2000 hektáron termesztenek karácsonyfát, főként Vas, Zala és Somogy megyében. Generációról generációra száll ez a foglalkozás, noha megélni csak ebből nem lehet. Sok az árus és a Dániából importált fa, jó üzletet az internetes áruházak tudnak csinálni, bár ott is akad olyan, amelyik tíz év után idén lehúzta a rolót.


- Egy kisebbet, egy Nordmannt adjon!

- Mennyire kisebbet?

- Hát, olyan másfél métereset.

Pár napja egy Budaörsi úti kertészetben még csak egy-két család kószált és válogatott a karácsonyfák között. Köztük az az idősebb asszony az unokájával, aki hosszas keresgélés után végre kiválasztja az 1 méter körüli Nordmann-fenyőt, most már elégedett. – Nagyon szép kis formás – mondja az árusnak, akinek van ideje a fa törzsét is faragni, messze még a karácsonyi roham.



Szinte az utolsó pillanatban, 3-4 nappal szenteste előtt élénkül meg a kereslet a karácsonyfák iránt, ez évek óta nem változik.


Van olyan, aki azt hiszi, hogy december 24-én féláron vagy ingyen vágják utána a fát. Hát nem így van

– magyarázza az árus karácsonyfa-kötözés közben, 15 évnyi rutinnal a háta mögött. Szerinte fölösleges az utolsó pillanatig várni, mert „ez nem olyan, mint a tej, hogy minden nap friss jön belőle. Eleve lehetetlen, hogy 3 nappal karácsony előtt vágjuk ki a fákat és kezdjük el árulni” – teszi hozzá legyintve. Az itt árult karácsonyfákat december elején kezdték el kivágni Somogy megyében és Dániában, hetekbe telt, mire a forgalmas Budaörsi útra került mind.

Nagyjából ezer fa van az egykori Sasad Tsz-ből lett kertészet telepén, ahol a hetvenes években még faiskola működött, később áruda nyílt, majd a rendszerváltás után kertészet, ami ma családi vállalkozás, több alkalmazottal.

„Mindenki itt van” – vezet körbe Szabó Fruzsina, aki 1998-tól a kertészet tulajdonosa. Zömmel most is azokkal dolgozik együtt, akikkel még a Sasad Tsz-ben, csak akkoriban még nem volt ilyen nagy a kínálat és a kereslet, és főleg a konkurencia.



Nagyon sok ez a fenyő, nincs jó kedvem igazán

– mondja. Pedig kezdetben nagyon jól ment az üzlet, olyannyira, hogy Fruzsina édesapjának porrogszentkirályi földjén is csemetéket ültettek, hogy azokat később eladják. „Ott agyagos a talaj, nem kell öntözni.”

A fenyőfa termesztése ugyanolyan mezőgazdasági tevékenységnek számít, mint a búza- vagy a krumplitermesztés, azzal a különbséggel, hogy a termés itt hosszú évek alatt érik be. „Öt éve rendeltem és ültettem 2 ezer Nordmann-csemetét Dániából, még öt évig kell nevelnem őket, hogy el tudjam adni” – meséli Fruzsina.



Somogy, Zala és Vas megyében mégis sokan foglalkoznak ezzel. Van köztük 20-25 hektáron termelő, több száz kistermelő és családi gazdálkodó. A Magyar Díszkertészek Szövetségének tájékoztatása szerint karácsonyfát ma Magyarországon nagyjából 1500-2000 hektáron termesztenek.

Szabó Fruzsina Somogyban ismerős. Ott „szinte nincs olyan család, aki ne foglalkozna ezzel, kivéve az idősebbeket, ők már nem bírják a fákat permetezni, kapálni. Az idősebbekről a fiatalabbakra száll a munka, noha megélni ebből nem lehet.” Elsősorban azért, mert időszakos termékről van szó, és a termelői árak is csökkentek az utóbbi években 10-15 százalékkal, mára az önköltség szintjén mozognak. Ezért a családok nem csak karácsonyfát, hanem szántóföldi növényeket, például napraforgót, búzát és almát is termesztenek.

„Mind közül a karácsonyfa a legbiztosabb befektetés, a napraforgót elviheti a szárazság, az almát elverheti a jég” – magyarázza Fruzsina. A kereskedők a karácsonyfák közül már nyáron kijelölik azokat, amelyeket november közepén, legkésőbb december elején kivágatnak és kifizetnek, „ennél kiszámíthatóbb növény nem kell, leszámítva, hogy az, aki ezzel foglalkozik, 5 évente tud belőle pénzt csinálni, addig kapál és öntöz”. Többnyire hazai nagykereskedőknek adják el a kitermelt fenyőt. Az 1,8-2,3 méteresek a legkeresettebbek, de azért minden évben elkel néhány 6-10 méteres is, ezeket főként színházak, szállodák keresik.

Ami a kereskedelmi árakat illeti, idén valamivel olcsóbb a fa, mint tavaly volt. A lucfenyőért 1500-2000 forintot, az ezüstfenyőért 3000-4000 forintot, míg a Nordmannért 6000-7000 forintot kérnek az árusok folyóméterenként. A nagyobb méretű, 2,2-2,5 méter feletti fák esetében darabárakat alkalmaznak a kereskedők. A Budaörsi úton találni olyan Nordmann-fenyőt, amely 20-25 éves, egy lakásba sem fér be, olyan magas, szinte már meseszerűen szép.


Karácsonyfaárus, Safru


Szabó Fuzsina mégsem elégedett, „egyre többen osztozunk ugyanazon a tortán”, mondja, utalva arra, hogy a forgalmasabb utak mentén, így a Budaörsi úton is, 5 méterenként akad egy karácsonyfaárus, valamennyien egymás konkurenciái, ezzel együtt romlik a minőség, egyre lejjebb mennek az árak. Hiába szeretné, nem tudja drágábban eladni a fenyőt, mert a „vevők válogatnak, azt nézik, hol mennyit kérnek a fa méteréért vagy darabjáért, ha drágállják, otthagyják és továbbmennek”. A tulajdonos szerint „egyenlő feltételek kellenének”, hogy ne csak neki kelljen például éjjeli őrt fizetnie. Ráadásul speciális gépek is szükségesek, ezek drágák, beszerzésük nehézkes. „Félmillióba került a faragógép” – magyarázza.


Karácsonyfaárus, Safru


Karácsonyfát termeszteni addig volt igazán nagy üzlet, amíg Magyarország nem csatlakozott az Európai Unióhoz. Szabó Fruzsina szerint ugyanis azzal, hogy már nincsenek határok és nem kell vámot fizetni,


mindenki azt csinál, amit akar, szabad a vásár.

Ma már nem éri meg kamionszám Magyarországra hozni a fát például Dániából, mert „könnyen az ember nyakán marad”. Nem beszélve arról, hogy mire egy Nordmann Dániából a magyarországi kertészetbe ér, 10 ezer forintjába kerül a kereskedőnek. És ez még csak egy darab fa.

Szabó Fruzsina a kilencvenes évek közepétől az uniós csatlakozásunkig évente 8-10 kamionnyi fát importált külföldről. Mind el is tudta adni. Idén már csak 1 autóval hozatott, és valószínűleg ebből is marad a nyakán. Tavaly is így járt, 1,5 milliót fizetett rá. A megmaradt karácsonyfákat ugyanis az ünnepek után el kell szállíttatni és meg kell semmisíttetni, ez is pénzbe kerül. Az asszony többet elajándékoz, kapnak iskolák, nevelőotthonok, jut a Baptista Szeretetszolgálatnak, de az üzlet összességében „nagyon ráfizetéses”. Azon ugyan gondolkozik, hogy a megmaradt karácsonyfákat exportálni kellene, „az ortodox keresztények januárban ünneplik a karácsonyt, nekik esetleg jól jöhet”. Komolyabb piackutatást azonban még nem végzett.

Az export és az import egyébként ezen a területen kiegyenlíti egymást, nagyjából 200 ezer darabra tehető. Importból a nagyobb, 1,8-2 méter magas Nordmann-fenyő érkezik, főleg Dániából, kisebb része Németországból. A gyökeres magyar lucfenyőre pedig Olaszországban van kereslet.

Magyarországon a Nordmann a sláger, „nagy előnye, hogy nem potyog, ezért szeretik sokan” – magyarázza a kertészetben egy alacsony asszonyka. „Egy baja van” – teszi hozzá, „hogy nincs illata. Az ezüstfenyőt meg fogja meg, ha meri, szúr, a luc olcsó, azért viszik, meg az illatáért.” Kérdésemre, hogy ő melyiket választja, azt feleli, „a Nordmannt, jön a kis unokám, nem tehetek elé egy ezüst- vagy egy lucfenyőt, hátha nekifut”.


Karácsonyfaárus, Safru


Nordmann-fenyőt Magyarországon is termesztenek, de nem eleget, ezért kell külföldről behozni. Dániában kedvező a klíma, párás a levegő, ott a tenger – ezek mind-mind kedveznek ennek a típusnak. A ’90-es években lett különösen népszerű, nemcsak Magyarországra, hanem más országokba is vitték. De nem eleget. Dániában akkora volt a túltermelés Nordmann-fenyőből, hogy nem tudtak annyi kamiont megpakolni, hogy ne maradt volna rengeteg felesleg. Ezért az államnak kellett közbelépnie: támogatást adtak azoknak, akik kivágták a fenyőket, és a helyükre gabonát ültettek.

Ez azonban oda vezetett, hogy 2007-ben már több százezer Nordmann-fenyő hiányzott a piacról Európa-szerte, ezért a dánok újra nekifogtak a telepítésnek. Szabó Fruzsina szerint ez olyan jól sikerült, hogy egy-két év múlva ismét túlkínálat lesz a népszerű fenyőfából, ezért még olcsóbban kell majd adni.


Karácsonyfát online - bejött az ötlet

Nem tesz jót az üzletnek az sem, hogy ma már az interneten, online is lehet karácsonyfát rendelni. Magyarországon 2005-ben a fenyofutar.hu volt az első cég, amely az interneten kezdett el fenyőfát árulni, igaz, akkor még csak kiegészítő termékként, plusz szolgáltatásként. Az ötletgazdának, Turcsán Pálnak annyira bejött az ötlet, hogy később önálló céget is alapított az online fenyővásár köré. Az árak itt nagyjából 30 százalékkal voltak magasabbak, mint a kertészetekben, viszont Dániából importált, szép, Nordmann-fenyőket lehetett rendelni, és aki kérte, annak karácsonyfatalpba faragva vitték házhoz, a kért időpontban.

A cég 10 év után befejezte tevékenységét, idén decemberben már nem vállaltak több házhoz szállítást. A tulajdonos, Turcsán Pál az interneten azt írta: a Fenyőfutár működtetésével kettős cél vezérelt: bevezetni Magyarországon egy új, hasznos értéket nyújtó szolgáltatást és ennek kapcsán a gyakorlatban mutatni meg két, fiatal, üzleti tanulmányokat folytató fiamnak, hogyan lehet egy ötletből egy hasznos értéket nyújtó vállalkozást alapítani, elindítani, felépíteni, és sikerrel működtetni. Mindkettő sikerült! Mára már jó pár hasonló szolgáltatást nyújtó vállalkozás található ezen a piacon.


Álfenyők és piackutatás

Noha a fenyőfa online hirdetése egyre népszerűbb vállalkozás Magyarországon, nem túl nagy a választék. A szállítók főleg Dániából hozzák a Nordmann-fenyőt, az árak is ehhez igazodnak. Van, ahol a legolcsóbb fát 16 600 forintért lehet megrendelni, és ez alig több, mint egyméteres. 30-40 ezerért már igazán szép szál fenyők közül lehet válogatni, de van négyméteres fa is 75 ezerért.

Akad olyan vállalkozás is, amelyik ezüst- és lucfenyőt is leszállít, mégpedig biciklivel. Magukat úgy hirdetik, hogy két kattintással lehet tőlük karácsonyfát rendelni, amit aztán kerékpárral visznek házhoz, egyrészt, mert elkötelezett városi kerékpárosok, másrészt szeretnék „visszahozni a régi karácsonyok hangulatát, amikor még nem az autóban telt az ünnep nagy része”. És akinek az előre kiválasztott fa nem tetszene, azonnal választhat helyette egy másikat.

A kertészeteknek ezzel nem könnyű versenyezni. Már azt is megérzik, hogy idén kevesebben keresik a földlabdás fákat, nem tudni, miért. A Safru kertészet tulajdonosa szerint talán azért, mert korábban „álfenyőket” vittek haza az emberek, olyanokat, amelyek a földbe ültetve nem eredtek meg. Szabó Fruzsina azt mondja, az „igazi, úgy áll, mint Katiban a gyerek, nem lötyög”, nem lehet hirtelen a hidegről a melegre bevinni és ugyanez igaz fordítva is. „Elég cirkuszos, de megéri” – teszi hozzá. Nem így a karácsonyfa-termesztés, az nem nagy üzlet. Fruzsina szerint ha nem változnak a körülmények, jövőre már csak annyi fát ültet és ad el, amennyi a törzsvásárlóinak elég. És erről időben, online végez majd piackutatást.