40 évvel ezelőtt kezdődött a szuperszonikus légi közlekedés

Fotó: AFP / STF

-

Hatalmas áttörést jelentett a polgári repülésben, amikor negyven éve, 1976. január 21-én elindult első menetrend szerinti útjára a Concorde a két üzemeltető, a British Airways és az Air France kötelékéből Bahrein és Rio de Janeiro felé. A konstruktőrök remekműve huszonkét évig szárnyalt hangsebesség felett az égbolton.


Az első két prototípus gyártása 1965 februárjában kezdődött. A francia Toulouse-ban, az Aerospatiale gyártósorán, míg a brit egy Bristol-közeli BAC-üzemben készült


Mindkét prototípust az 1969. június 7–8-án megrendezett párizsi légi bemutatón láthatta először a publikum. A bemutatót követően mindkét prototípus egy promóciós turnéra indult, amelynek során a gyártók további érdeklődőkre tehettek szert


Noha a tervek ismertetésekor számos légitársaság lelkesnek tűnt, és megrendeléseket adott le, a prototípus elkészültét követően nagyon sokan visszaléptek a vásárlástól. Döntésüket bizonyára a Concorde szovjet vetélytársa, a Tu–144 párizsi balesete is befolyásolta. Egyre nagyobb lett az aggodalom a zajszennyezés (hangrobbanás, felszállási zajkibocsátás) miatt, és a repülőgép közmegítélése, valamint népszerűsége csökkenő tendenciát mutatott


1976-ra már csak négy országnak (Franciaországnak, Nagy Britanniának, Iránnak és Kínának) volt érvényes megrendelése, végül azonban csak az Air France és a British Airways vette át a legyártott repülőgépeket


Az első menetrend szerinti járatokat 1976. január 21-én indították a London–Bahrein és a Párizs–Dakar–Rio de Janeiro útvonalakon. Az Egyesült Államok Kongresszusa ekkor éppen betiltotta a Concorde leszállását az USA-ban, főleg a lakosság hangrobbanás elleni tiltakozásai miatt, ezzel megakadályozta a transzatlanti járatok megnyitását. Kicsivel később az Amerikai Egyesült Államok közlekedési minisztere, William Coleman engedélyt adott a Concorde-nak a washingtoni Dulles repülőtér használatára, és az Air France, valamint a British Airways is járatokat szervezett a Dullesra


Míg a sugárhajtású repülőgépekkel üzemeltetett járatok 7 óra alatt értek Párizsból New Yorkba, addig egy átlagos szuperszonikus repülés e két város között 3 óra 30 percig tartott. A transzatlanti utak során a Concorde nagyjából kétszer gyorsabban repült a hagyományos repülőgépeknél. 2003-ig az Air France és a British Airways napi rendszerességgel indított járatokat New York fő repülőterére


Mobutu Sese Seko, a Kongói Demokratikus Köztársaság puccsal hatalomra jutott egykori elnöke nevezetes volt arról, hogy saját maga és családtagjai számára az Air France-tól többször kibérelte a Concorde-ot többek közt párizsi bevásárlóútjai céljára. Lakóhelyén, Gbadolite városában olyan repülőteret építtetett, melynek kifutója elegendő hosszúságú volt a Concorde fel- és leszállásához


A Concorde a barbadosi Grantley Adams repülőtérre is repült a téli szezon idején, és néha chartercélpontokba is, mint például a finnországi Rovaniemibe. 1986. november 1-jén pedig egy Concorde 31 óra 51 perc alatt megkerülte a Földet


A London–New York utvonalon felállított rekordot 1996. február hetedikén repülte a gép a két város közt, 2 órát, 52 percet és 59 másodpercet töltött a levegőben


Szolgálati idejének első 24 évében a Concorde is – mint bármely másik utasszállítórepülőgép-típus – többször részese volt apróbb malőröknek, mechanikai hibáknak. Az esetek többségében ez rendszerint egy-egy túlterhelt és szétrobbant futóműabroncsot jelentett, de a típus így is több ezer repült órát és több mint két évtizedet átvészelt jelentősebb baleset nélkül egészen 2000. július 25-ig


Concorde

Ezen a keddi napon az Air France 4590 számú járata a Párizs Charles De Gaulle–New York JFK útvonal megtételére készült, a fedélzeten 100 utassal és 9 főnyi személyzettel. Közvetlenül a felszállás után a pilóta rádión jelentette az irányítótoronynak, hogy meghibásodás miatt kényszerleszállást próbálnak meg végrehajtani a pár kilométerre lévő Le Bourget repülőtéren. 14 óra 44 perckor a repülőgép a Hotelissimo nevű szállodára zuhant Párizs Gonesse nevű külvárosában. A balesetet a repülőgépen utazók közül senki sem élte túl, továbbá a szállodában tartózkodók közül négy ember életét vesztette


Concorde

A baleset kivizsgálásakor kiderült, hogy a Concorde jobb főfutóművének első kereke felszállás közben, a kifutópályán egy titán fémszalagon gurult át, amely kettévágta az abroncsot. A fémszalag a Concorde előtt felszálló repülőgépről esett le. A fémszalaggal való érintkezés pillanatában a kerékabroncs szétrobbant, a nagy sebességgel repülő abroncsdarabok pedig több helyen átlyukasztották a gépszárny aljának borítását, így az üzemanyagtartályt is, valamint a futómű elektromos vezetékeit is. Az elektromos vezetéken szikrák keletkeztek, ami belobbantotta a tartályból kiszivárgó üzemanyagot


Concorde

A baleset után a gépeket azonnal leállították, majd üzemanyagtartályukat kevlárral erősítették meg, és a futóművet is módosították. Fél évvel később újra forgalomba állították őket, de a baleset miatt lecsökkent utasszám és a megnövekedett fenntartási költségek miatt, a gazdaságtalanságra hivatkozva az Air France és a British Airways kivonta a gépeket a forgalomból


Concorde

Az utolsó kereskedelmi járatot 2003. október 24-én teljesítette a Concorde a New York JFK–London Heathrow vonalon. Ezután még sor került néhány repülésre, de ezek többnyire a géptípus példányait befogadó múzeumokhoz vezettek. Az utolsó repülőképes példány 2003. november 26-án a Heathrow-n szállt fel, fedélzetén egykori Concorde-pilótákkal és légiutas-kísérőkkel