30 éve nem volt ilyen brutális a szakadék szegény és gazdag között

Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc / MTI/Kálmándy Ferenc

-

A cégeket és a kormányokat is bírálja az OECD amiatt, hogy egyre nőnek a különbségek a jövedelmek között.


Már csaknem tízszer többet keresnek a társadalom felső tíz százalékába tartozók a legszegényebb tizednél. 1980-ban még csak hétszeres volt az eltérés, vagyis harminc év óta most a legnagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között – derül ki az OECD friss felméréséből. A jövedelmi különbségek növekedését azonban nem lehet csak a válságra fogni. A gazdasági szervezet országaiban az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőttek a különbségek.

A válság mégis aggasztó, mivel olyan folyamatokat indított el, vagy erősített fel, amelyek tovább növelhetik a szakadékot - véli a szervezet. Például hiába vannak új munkahelyeket, azoknak a több mint fele nem szabványos, vagyis vagy részmunkaidőben alkalmaznak valakit, vagy ideiglenes szerződéssel. De ide tartoznak az önfoglalkoztatók is, akik közül sokan kényszervállalkozók.

Ide tartozik ugyanakkor a magyarországi közmunka is, amelyre ugyan a Munka törvénykönyvének rendelkezései vonatkoznak, ám határozott idejű, gyakran részmunkaidős, és a bérezés is jóval alacsonyabb a megszokottnál. A kormány ugyan a munkaerőpiacra való visszatérés eszközeként tekint rá, ám ez a hatás erősen korlátozott.

Az OECD szerint azonban más problémákat is lát a nem szabványos foglalkoztatással kapcsolatban. Nem elég, hogy az így foglalkoztatottak nem csak alacsonyabb fizetésre számíthatnak – az ideiglenesek alkalmazottak például átlagosan 30 százalékkal kevesebbre –, hanem azért is, mert kevésbé érezhetik magukat biztonságban, legyen szó szociális helyzetükről, de akár arról is, hogy mennyire könnyen veszíthetik el az állásukat. Az is gondot jelent, hogy számukra sokkal kevésbé biztosított a továbbképzés, ami rontja további esélyeiket is a munkaerőpiacon. Az elszegényedés különösen a nőknél és a kevésbé képzetteknél kockázatos – állapítja meg az OECD.

Magyarországon sem jobb a helyzet, sőt, a nem szabványos formában alkalmazottak 53 százaléka ráadásul családfenntartó, jó részük gyerekes – emelte ki Michael Förster, a szervezet vezető elemzője.

Az OECD ugyanakkor a nők munkapiaci hátrányos helyzetére is felhívja a figyelmet. Itt ugyan van némi javulás, ám a nők még mindig 16 százalékkal kevesebben végeznek fizetett munkát, és a bérük is 15 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.

Persze nem csak a jövedelmeknél nőnek az egyenlőtlenségek, hanem a vagyonoknál is. Az összes vagyon fele a háztartások leggazdagabb tizedénél koncentrálódik, míg a legszegényebb negyven százaléknak mindössze 3 százalék jut.


A világ jövedelmének és vagyonának hány százaléka van egyes társadalmi rétegeknél?


Az OECD azonban nem csak a cégeket bírálta, de az egyenlőtlenség csökkentése érdekében a politikusok számára is több elvárást fogalmazott meg. Ezek közül vannak már sokszor hallott tételek is, például az, hogy erősíteni kell a nők szerepét. Fontosnak tartják ugyanakkor azt is, hogy a foglalkoztatás előmozdítása mellett minőségi munkahelyek teremtését segítsék elő, és olyan adórendszert dolgozzanak ki, amelyek csökkentik a különbséget a vagyonosok és a szegényebbek között. Vagyis nem támogatják a Magyarországon is alkalmazott egykulcsos jövedelemadót, és igyekeznek legalább felhívni a figyelmet arra, hogy a multinacionális cégek jóval kevesebb adót fizetnek, mint a kisebb vállalkozások, vagy akár az alkalmazottak.