25 ezer medencényi mérgező iszap tart az óceán felé

Fotó: MTI/AP / Felipe Dana

-

Visszafordíthatatlan kár keletkezett az élővilágban, amikor egy bánya gátjai átszakadtak Brazíliában, és mérgező iszap öntötte el egy folyó völgyét – hasonlóan a kolontári ipari katasztrófához. A pusztító szennyezés már 500 kilométeren kiirtotta az állatpopulációt, és hamarosan eléri az Atlanti-óceánt.


Természeti katasztrófa lassított felvételben – írja a Guardian arról a brazil bányabalesetről, amelyben 9-en meghaltak, és további 19 embert még mindig keresnek.


A Minas Gerais állambeli Mariana környékén egy vasércbánya két gátja is átszakadt, 60 millió köbméter ipari salakanyaggal árasztva el a Rio Doce völgyét egy 500 kilométeres szakaszon. A 620 fős Bento Rodrigues nevű települést teljesen ellepte a sűrű, narancssárga iszap. A szakemberek attól tartanak, hogy a mérgező sár a napokban elérheti az Atlanti-óceánt is, felfoghatatlan károkat okozva a helyi élővilágban.



A kár már így is csillagászati: negyedmillió ember maradt ivóvíz nélkül, százak kényszerültek elhagyni az otthonukat, a folyó élővilágát pedig gyakorlatilag kivégezte a lassan hömpölygő iszap. A brazil nemzeti vízügyi szervezet, az ANA, bejelentette, hogy a Rio Doce (Édes folyó) vize a belekerült nagy mennyiségű arzén, cink, réz és higany miatt emberi fogyasztásra alkalmatlan.


„Rettenetes mértékű tragédiával van dolgunk” – mondta Marilene Ramos, a szövetségi környezetvédelmi ügynökség, az Ibama elnöke. „Több ezer hektárnyi védett terület pusztult el, és az érintett szakaszon az élővilág teljesen kihalt.”



Szakértők szerint ráadásul a leülepedő és megkeményedő sár könnyen megváltoztathatja a folyó vonalát, a benne levő vegyi anyagok pedig terméketlenné tehetik a völgyben a földeket. A kár pontos felmérését az is nehezíti, hogy a bányát üzemeltető Samarco Mineração SA nem hajlandó elárulni, hogy használt-e bizonyos vegyszereket a kitermelés során, vagy sem – ahogy azt sem, hogy növelték-e a gátak mögötti tavak vízmennyiségét a balesetet megelőző időszakban.

Dilma Rousseff brazil elnök egyértelműen a Samarcót okolja a tragédiáért, melyet a Mexikói-öbölben 2010-ben bekövetkezett olajkatasztrófához hasonlított. A Samarco a brazil bányaipari óriás, a Vale és a világ legnagyobb bányászati cége, a BHP Billiton közös tulajdonában van.



A cégek hanyagságára való tekintettel Sandra Cureau főügyészhelyettes példaértékű büntetés kirovását szorgalmazta. „A Vale és a BHP megengedhetetlenül elővigyázatlanok voltak. Nem volt forgatókönyvük veszély esetére. Még riasztórendszert sem állítottak fel” – nyilatkozta.

Csütörtökön az Ibama előzetesen bejelentett egy 66 millió dolláros (19 milliárd forintos) büntetést, ám hangsúlyozták, hogy a vállalatot érő pénzügyi és megítélésbeli veszteségek miatt a Samarcót érő csapás jóval számottevőbb lesz.

Mások – köztük az egyik legolvasottabb brazil napilap, a Folha de São Paulo – a kormány intézkedéseit is keményen kritizálják. Rousseffnek például egy egész hétbe tellett, mire meglátogatta a helyszínt, holott ő maga is az ország egyik legsúlyosabb katasztrófájának nevezte a történteket. A gátakat ellenőrző állami szerv, a DNPM pedig csak négyévente vizsgálja meg az építményeket.


Dilma Rouseff megtekinti a katasztrófa helyszínét


Brazíliában egyáltalán nem ritkák a bányabalesetek, az utóbbi 12 évben csak Minas Geraisban 5 incidens volt, 2009-ben pedig 24-en haltak meg az észak-keleti Piauí államban egy átszakadó gát miatt.

Resplendor városát pénteken érte el a szennyezés. A lakók arra lettek figyelmesek, hogy a folyó vize barnává változott, a halak és a rákok pedig holtan lebegtek fel a felszínére. A helyieket a vízidisznók eltűnése is aggasztja, szerintük ez egyértelmű jele annak, hogy a környék élhetetlenné vált az állatok számára. Míg a város lakói eddig lényegében a folyóból éltek, most a közelébe sem tudnak menni az elviselhetetlen bűz miatt.

Resplendortól 16 kilométerre a krenak indián törzs mintegy 150 tagja tüntetésképpen elállta a Marianába vezető vonatsíneket, a Vale viszont azt állítja, így nem tudja eljuttatni azt 360 ezer liter ivóvizet, amelyet a rászorulók megsegítésére gyűjtött össze.


A hatóságok 100 kilométerről szerzik be az ivóvizet


Kinek volt az a ragyogó ötlete, hogy megnyissuk a gátakat?

– kérdezte egy Andre Ruschi nevű tengerbiológus a Facebookon, a hatóságok azon döntésére reagálva, hogy a Rio Doce gátjait nyissák meg az iszapfolyam előtt, szabad utat adva ezzel az Atlanti-óceán felé.

A Rio Doce torkolata többek között a veszélyeztetett – és a kémiai hatásokra különösen érzékeny – tengeri teknős fészkelőhelye. A szakértők szerint az iszap vörösre fogja festeni az egész partszakaszt. Azt mondják, a katasztrófa hatásainak enyhítése is 20 évbe telhet, de a térség soha sem lesz már olyan, mint korábban. Vannak, akik szerint maga a folyó is tavakra fog szétesni, melyek az iszap összetétele miatt hamar élhetetlenül bealgásodnak majd.