239 ezer éve élhetett az emberiség közös ősapja

Fotó: PIERRE ANDRIEU / AFP / PIERRE ANDRIEU / AFP

-

Eredményeket hozott minden idők legnagyobb, 2636 izlandit érintő genetikai vizsgálata. Az eredményeket máris vitatják.


A kutatók azonosítottak az Alzheimer-kór és a májbetegség kialakulásában szerepet játszó mutációkat. Emellett kiszámolták azt is, hogy az emberiség legközelebbi közös ősapja valamikor az időszámításunk előtti 172 ezer és 319 ezer év közé eső sávban élt – írja a The Verge.

A vizsgálatnak az volt az érdekessége, hogy egy populációból ilyen mennyiségű adatot még soha nem gyűjtöttek be. A vizsgálatot támogató deCode gyógyászati cég vezetője és a tanulmányok társszerzője szerint sokkal közelebb vagyunk ahhoz, hogy megértsük, mennyire múlik a géneken az emberek genetikai változatossága.

Az emberiség ősapjának korára vadul eltérő becslések vannak forgalomban. A University of Arizona kutatóinak 2013-as tanulmánya 340 ezer évvel ezelőttre teszi az időpontot. Az izlandi eredmények alapján sokkal valószínűbb, hogy 239 ezer éve élt az ősapa. (A legközelebbi közös ősanya valamikor 200 ezer éve élt.)

Minél idősebb egy faj, annál több ideje volt arra, hogy olyan mutációk alakuljanak ki, amelyek megkülönböztetik az egyes egyedeket egymástól. Az izlandi adatot arra is felhasználták, hogy olyan embereket keressenek, akiknek legalább egy génjük egyáltalán nem működik. Ez leggyakrabban a szaglásért felelős gének valamelyike volt, de másik 1171 nem funkcionáló gént is azonosítottak. A jelenség az izlandiak 7,7 százalékát érinti.

A fenti eredménynek azonban már most is vannak kritikusai. A működésképtelen génekre vonatkozó adatokat egy korábbi gyűjtésből vették. Mivel ez betegségeket vizsgált, így az eredmény torz lehet.

Emellett a 320 ezres lakosú, szokatlan demográfiai történetű Izland sem tökéletes terep a vizsgálathoz. A vizsgálatot vezető Kari Stefansson szerint azonban az eredményeik reprezentatívak, a világ más tájain is hasonló eredmények születnének.