2020-ban már maradjanak itthon a tehetséges magyarok

-

A startupok teremthetik meg azokat a munkahelyeket, amelyekért 2020-ban egy ambiciózus fiatal jó okkal dönthet úgy, hogy a külföldi lehetőségek helyett inkább Magyarországon marad – véli Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője. Mentorprogramjuknak köszönhetően – amelyre most már a dizájncégek mellett a technológiai és városfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások is jelentkezhetnek – lett például Budapest utcáin ivókút néhány tűzcsapból.


Mi a Design Terminál fő célja a mentorprogrammal?

Röviden a legígéretesebb startup vállalkozások felkarolása, új magyar sikertörténetek megszületése. Inkubátor vagyunk, tehát a kezdeti szakaszban fejlesztjük tovább a csapatokat, amikor az ötletükön és annak prototípusán kívül még semmijük sincs. Olyan időszak ez az életükben, amikor még a befektetők nem állnak szóba velük, de ekkor még elsősorban nem is pénzre van szükségük. Sokkal inkább minél több piaci visszajelzésre, tudásuk, kompetenciáik és saját szakmai kapcsolatrendszerük felépítésére.

Mi a feltétele annak, hogy valaki bekerülhessen?

Győzze meg mentorainkat, hogy csapatban gondolkodik, hisz az ötletében, tanulni akar, és nem elégszik meg a hazai piaccal. Online kérdőívvel kezdünk, aztán személyes beszélgetések, végül a Selection Camp következik, ahol egymással szemben is megméretnek a csapatok. A kiválasztás során az emberi tényező, a mentalitás és az elhivatottság az ötletnél is fontosabb.

A megalakulás óta hány cég került be a mentorprogramba?

Tíz. Szemeszterenként csak néhány vállalkozást fogadunk, ezzel biztosítjuk számukra a megfelelő odafigyelést. Első mentoráltjaink jellemzően dizájncégek voltak, most azonban megnyitjuk a kapukat a technológiai startupok és a városi innovációk előtt is.

Miért épp most nyitottak feléjük?

Nemzetközi összevetésben is különleges programot szeretnénk építeni. Az új gazdaság három meghatározó pillérének – a dizájnnak, a technológiának és a városfejlesztésnek – az integrációja egyetlen programba olyan karaktert ad a Design Terminálnak, amely később akár külföldről is vonzani tudja majd a tehetségeket. Ez fontos, ha Budapestnek valóban egy régiós startupközpont szerepét szánjuk.


Forrás: PS Magazin


A programban részt vevő cégek mit tanulhatnak egymástól?

Vállalkozói szemléletben és technikai tudásban is segíthetik egymást. Míg a technológiai cégeknél közhely, hogy a globális piacra lőjünk, a dizájnvállalkozásoknál ehhez legtöbbször kevés az önbizalom. Az online marketing jellemzően a tech startupoknak, a felhasználói élménytervezés és a branding viszont tipikusan a dizájnereknek megy inkább.

Tapasztalataik szerint a képzések során mely területek megtanulása megy a legnehezebben?

Tavasszal kopogtatott nálunk egy mérnökhallgató egy műszakilag nagyon ígéretes, ergonómiai szempontból viszont katasztrofális kerékpár prototípusával. Miért nem konzultált designerrel a termékfejlesztés során? – kérdeztük rögtön. Minek? Én mérnök vagyok – hangzott a felelet. Rengetegen akarnak magányos hősként, meg nem értett zseniként világot megváltani. A csapatban gondolkodás, a munkamegosztás, a strukturált együttműködés olyan készség, amelyet már óvodás kortól fejleszteni kellene. Mivel ez nincs jelen az oktatásban, a mi programunkban kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk rá.

Tudna egy-két példát említeni a legnagyobb sikereikről, azaz kik azok, akik a legtovább jutottak a cég felemelésében?

A Sbrick csapatának robotikai fejlesztése akkora sikerrel prezentált Amerika legfontosabb kreatívipari fesztiválján, hogy egyből utaztak is tovább tárgyalni Los Angelesbe. Daubner Annát a kontinens legígéretesebb divatmárkái közé választotta egy elismert londoni ügynökség. A Hard-Body-Hang utcai kondiparkjaira szerte Európából érkeznek a megrendelések. A Position designerei előtt megnyílt a közel-keleti piac: sikeres dubaji bemutatkozásuk óta már a régióba is szállítanak, és karnyújtásnyira vannak egy új befektetőtől. Az első hazai fejlesztésű 3D nyomtatóról, a Do3D-ről idén a legfontosabb iparági portál cikkezett. Az IvócsapProjekt népszerű ötletét, a tűzcsapokat ivókúttá alakító eszközt Budapest önkormányzata máris rendszeresítette az utcákon.



Az önöktől bekerülő cégek hány százaléka próbál külföldön is szerencsét?

Csak olyan vállalkozásokkal dolgozunk, amelyek a nemzetközi piacon szeretnének sikeresek lenni. A globális aspiráció nálunk alapvető elvárás, mert az innováció – a dizájn, a technológia és az urbanisztika egyaránt – olyan terület, ahol a „magyar piac” fogalma annak méreteiből fakadóan nem értelmezhető.

Azoknál, akiknek nem sikerült a program végén befektetőt találni, általában mi a fő probléma?

Nem mindenkinél a befektetés az időszerű kihívás. Minden vállalkozással egyedileg, személyre szabottan foglalkozunk. Előfordul, hogy egy-egy mentoráltunk már türelmetlenül várja első befektetőjét, és csak a programban válik világossá számára, hogy előbb célcsoportját, vevőit is alapvetően újra kell gondolnia. Ilyenkor ezen dolgozunk. Ahol a csapatépítés, az üzleti modell és a stáb szinkronitásának megteremtése a sürgetőbb feladat, ott meg e területeken határozzuk meg a közösen töltött hat hónap célkitűzéseit.


Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ

A Design Terminál a magyar kreatívipar fejlesztéséért felelős ügynökség. Célja, hogy a digitális gazdaság, a formatervezés és a várostervezés ágazataiban tevékenykedő, magas hozzáadott értéket előállító hazai vállalkozások sikerrel érjék el a globális piacot.
Az inkubációs program konzultációt, mentorálást, hazai és nemzetközi szakkiállításokon és vásárokon való megjelenést, valamint befektetési mediációt biztosít. A szolgáltatások szakmai kiválasztás útján, térítésmentesen érhetőek el. A Design Terminál tevékenységét az Európai Bizottság 2014-ben az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért díjjal ismerte el.

A honlapjukon írják, hogy „Évente húsz ígéretes céget féléves, exkluzív programban készítünk fel a nemzetközi piacra”, illetve „Minden évben félszáz hazai startup jut el velünk a világ legfontosabb szakmai vásáraira”. Minek alapján dől el, hogy mely cégek kapják meg ezt a lehetőséget?

Minden mentoráltunkat felkészítjük és elvisszük egy jelentős nemzetközi vásárra. Hogy hova és milyen elvárásokkal, az cégenként eltér. Függ a vállalkozás piacától és célcsoportjától, de attól is, hogy a cégnek az adott életszakaszában mire van épp a legnagyobb szüksége: visszajelzésre, partnerre, sajtóra vagy befektetőre. Közben egyre gyakrabban fordul elő, hogy Magyarország díszvendégként kap meghívást valamilyen kreatívipari fórumra. Ilyenkor a szegmens minden szereplője számára megnyitjuk a részvétel lehetőségét. Nyilvános pályázaton, független szakmai zsűri bevonásával választjuk ki az utazó csapatokat.

Egy külföldi, például londoni vagy berlini inkubátorházhoz képest mivel tud többet nyújtani a Design Terminál?

Ezek nem versengő, hanem egymásra épülő rendszerek. El kell fogadnunk, hogy a startupok által teremtett érték elsősorban nem a helyi GDP-növekedésben vagy állami adóbevételeink terén realizálódik, hanem jó minőségű, jól fizető és globálisan is versenyképes magyar munkahelyekben. A Design Terminál lehetővé teszi, hogy a tehetséges, nemzetközi piacra vágyó ötletgazdáknak ne kelljen azonnal külföldre menniük, hanem vállalkozásuk bázisát, alapvető kompetenciáikat és az induláshoz szükséges kapcsolatrendszerüket Magyarországról építhessék fel. A közös munka után számos csapatnak mi magunk javasoljuk, hogy a következő szint eléréséhez jelentkezzen valamely nemzetközi programba. Partnerséget kötöttünk az Egyesült Államok és Európa vezető inkubátoraival, tehát még segítünk is nekik. Budapesten adunk meg mindent a nemzetközi ugráshoz, így várhatjuk el, hogy a vállalkozások helyi identitása erős maradjon. Lehet, hogy egy pesti sikertörténet pár évvel később már delaware-i adószámmal rendelkezik, de értéket teremtő fejlesztői és kreatív tevékenységét később is itthon tartja majd. A startupok teremthetik meg azokat a munkahelyeket, amelyekért 2020-ban egy ambiciózus fiatal jó okkal dönthet úgy, hogy Magyarországon marad.