2015: Európának emberemlékezet óta nem volt ilyen rossz éve

-

Menekültválság, terrortámadások, Germanwings-tragédia, görög válság, Volkswagen-botrány. Ezek közvetlenül vagy közvetve minden uniós tagállamot megráztak, és bár nem azonos mértékben, globális hatásuk is volt.


A milliós menekülthullám miatt sokan az európai civilizáció végét vizionálják, a párizsi terror kételyeket ébresztett, hogy az unió képes-e megvédeni magát. Egy beteg pilóta a repülés biztonságába, a görög adósságválság a közös pénz, az euró jövőjébe vetett hitet, a Volkswagen hamisítási botránya pedig a fogyasztói bizalmat tépázta meg.


Menekültek

Legfőbb érintett: az egész EU.

Akármilyen súlyos témák voltak is az évben, az biztos, hogy egyikről sem esett több szó, mint a menekültekről. Nem csoda, hiszen 2015-ben az év végéig már több mint egymillió menekült érkezett az unió területére, ami a négyszerese a tavalyinak, amely már szintén jóval magasabb volt a korábbi évekhez képest.

Van olyan ország, ahol szívesen, vagy kevésbé szívesen, de befogadják őket, és olyanok is, amelyek egyáltalán nem kértek belőlük; talán erről volt leginkább szó a diskurzusban, úgy hogy szinte semmit sem tudunk arról, hogy kik is ők valójában, és milyen állapotok uralják szülőföldjüket, vagy például a török menekülttáborokat, amelyekben milliónyian tartózkodnak.

És ebbe a Nemzetközi Migrációügyi Szervezet (International Organization for Migration) által közölt egymillióba még nem számolták bele azokat, akik a Balkán országaiból érkeztek az EU-területére, pedig az érkezők velük együtt csak Németországban elérik az egymillió főt.


Menekültek gyalogolnak át Ausztriába Hegyeshalomnál 2015. szeptember 22-én


Az EU közben egész évben megosztott volt a kérdésben: a brüsszeli vezetők többsége, Angela Merkel német kancellárral és pár másik ország vezetőjével kiegészülve a befogadás és a szétosztási kvóta mellett szólaltak fel, Magyarország a másik három visegrádi országgal együtt viszont ellene van minden ilyen ötletnek. Itt tartunk most, igaz, az EU-s határőrizet megerősítésében – ahogy pillanatnyilag kinéz – sikerült megállapodni.

Pedig a menekültek – ha lassan is – sok pozitív változást hozhatnak az ország gazdaságában, legalábbis ez derül ki a német munkaügyi hivatal tanulmányából, amelyet más szakértők persze vitatnak.

A világon az ENSZ szerint jelenleg 60 millió olyan ember él, aki elhagyni kényszerült otthonát, és ezek majdnem negyede hazáját is.


Terrortámadások

Legfőbb érintett: Franciaország, Belgium, Dánia.

Sokszor összemossák a terroristákat és a menekülteket, felemlegetve például, hogy több párizsi merénylő is kihasználta, hogy az úgynevezett balkáni-útvonalon, amely idén a menekülthullám fő iránya volt, elvegyülhetett a tömegben, amikor visszatért Európába a Közel-Keletről. Legutóbb Lázár János beszélt arról, hogy Salah Abdeslam, a jelenleg is szökésben levő terrorista Magyarországon toborozhatott embereket a menekültek között. A New York Times december közepi cikkéből viszont inkább az derül ki, hogy Abdeslam itt találkozott két meg nem nevezett emberrel.

Mindenesetre a terrortámadások jelentették a másik komoly krízist okozó ügyet Európában, és míg a menekültválság elsősorban a skandináv országokat és Németországot terheli (már ha azt nézzük, hogy ők fogadják be legtöbbjüket), addig a terrortámadások elsődleges célja Franciaország, a iszlamisták pedig számos szállal kötődtek Belgiumhoz.

A két idei franciaországi terrortámadásnak összesen 150 áldozata és 390 sérültje volt, míg a februári koppenhágai merényletekben két civil halt meg és öt rendőr sérült meg.


Az Eiffel-toronyból formált békejel tiltakozik a terrorizmus ellen


Noha a 2004-es madridi pokolgépes merényletsorozatban többen haltak meg (191-en), és jóval többen sérültek meg (2050-en), a párizsi terrortámadás komoly lökést adott az Iszlám Állam elleni iraki és szíriai harcokhoz. A franciáknak sikerült elérniük, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kissé hangolják össze támadásaikat, és ebbe még a törökök által lelőtt orosz gép ügye se rondított bele annyira. Az egész világot fenyegető Iszlám Állam közben egyre inkább visszaszorul.

Azonban így is volt ereje terrortámadást intézni a libanoni főváros, Bejrút, majd Párizs ellen. Utóbbi esetében olyan városról van szó, amelyet évente Magyarország lakosságának másfélszerese látogat meg turistaként, hiszen Európa egyik fő kulturális központja. Nem sokan gondolták volna, hogy a metropolisban végre lehet hajtani egy ilyen összetett merényletsorozatot, amely után az egyik elkövető még másfél hónappal később is szökésben van, sőt talán Európát is elhagyta.


Germanwings

Legfőbb érintett: Németország.

Márciusban egy másik katasztrófa rengette meg Európát: a Barcelonából Düsseldorfba tartó Germanwings-gép másodpilótája a Francia-Alpokban egy hegynek vezette a repülőt. A géppel 144-en utaztak, a legtöbben német, illetve spanyol állampolgárok. Két csecsemő és 16 gimnazista is az áldozatok között volt.


2015 Európa

A fotón a francia Alpokba csapódott 4U9525 Germanwings-járat roncsai látszanak


Mint általános megdöbbenést keltve kiderült, a másodpilóta, Andreas Lubitz szándékosan vezette a gépet egy hegynek. A vizsgálat felfejtették, hogy Lubitz attól félt, egyszer megvakul, emiatt depressziós lett, orvosnál is járt. Egyes sajtóértesülések szerint nemhogy repülőt, de még csak autót sem vezethetett volna a pilóta, olyan erős gyógyszereket szedett. Azonban a titoktartás miatt orvosai erről nem tájékoztatták sem a Germanwingset, sem anyacégét, a Lufthansát, igaz, Lubitz az orvosoknak azt állította, hogy problémái miatt betegszabadságon van.

A légi közlekedésbe vetett közbizalom megrendülését is észlelve a tragédiát követően több olyan légitársaság is bevezette a „kétemberes szabályt”, amelyik ezt korában még nem alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy a pilótafülkében sosem maradhat egyetlen ember, amint ez a Germanwings járatán megtörtént. Emellett több társaság szúrópróbaszerű pszichológiai vizsgálatot is bevezetett, politikusok pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben szükséges lenne enyhíteni az orvosi titoktartás szabályain.


Görög válság (euroválság)

Legfőbb érintett: Görögország és az eurozóna tagállamai.

Nem csak 2015-ös történet a görögök válsága, hiszen az már 2009 óta tart, de új fejezet nyílt még januárban, amikor a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) nyerte a választást, amely a nemzetközi hitelezők – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – által megkövetelt megszorítások felmondásának ígéretével jutott hatalomra.

A hitelezőknek végül sikerült megállapodniuk Alexisz Ciprasz görög miniszterelnökkel. Igaz, ehhez rengeteg tárgyalás, egy népszavazás és egy újabb választás, és a (be nem vallott) görög csőd is szükséges volt. Közben mindvégig ott lappangott a háttérben egy az EU történetében soha nem látott – és nem kívánt – eshetőség: a Grexit, vagyis hogy Görögország elhagyja az eurozónát. Ez egyrészt a világ legnagyobb pénzügyi bukása lett volna, valamint az EU egyik alappillérét, a közös valuta rendszerét rázta volna meg.


2015 Európa

Egy bezárt, lelakatolt gyárépület az Athénhoz közeli Pireusz kikötővárosban


Az unió egyik célja, hogy egyszer minden tagállam hivatalos valutája az euró legyen, és amikor ezt még el sem érték, az a lehetőség fenyegetett, hogy az egyik eurót használó állam kénytelen lesz kilépni a zónából. Ez nemcsak pénzügyileg, hanem politikailag is az EU csődjét jelentette volna.


VW-botrány

Legfőbb érintett: Németország

Az Egyesült Államokban robbant ki a Volkswagen-ügy, amely arról szól, hogy az autógyártó egy beépített szoftver segítségével hamisította meg a tesztek során dízelüzemű modelljeinek károsanyag-kibocsátását.

Bizonyos autóknál csak szoftverfrissítés szükséges, más autóknál azonban hardveresen is változtatásokat kell végrehajtani, ezekhez januárban kezd neki a gyártó.

Összesen 11 millió autóról van szó, nem csak Volkswagenekről, hanem Audokról, Skodákról, és Seatokról is.. A dízelbotrány miatt a cég több vezetője lemondott, köztük a vezérigazgató, Martin Winterkorn is, valamint tizenöt év után először könyvelt el veszteséget a német cégóriás. A harmadik negyedévre vonatkozó gyorsjelentésében még az előzetes várakozásoknál is magasabb, 3,48 milliárd eurós működési veszteségről számolt be.


2015 Európa

A VW logója a konszern wolfsburgi központjában egy irodaépület tetején


A botrány kirobbanásakor felmerült, hogy a botrány megrendítheti Németország gazdaságát, erről beszélt novemberben Angela Merkel is, aki szerint a csalás „drasztikus” mértékű volt, de végül – úgy tűnik – nem okozott akkora kárt, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Németország nem olyan jó hely üzleti szempontból.

A Bloomberg által megkérdezett 24 közgazdász szerint a VW-botrány a német gazdaság növekedését 0,03 százalékponttal csorbítja, ebből a szempontból szerintük még „szerencse” is, hogy rengeteg menekült érkezett idén az országba, mert ők 0,2 százalékponttal növelik a gazdaságot.