150 milliós bírságot kapott az izomlazító krém miatt a Merck

Fotó: Getty Images/iStock / MaElena1

-

Gyógyszerész ajánlotta az izomlazító krémet a reklámban, a GVH meg összevonta a szemöldökét.


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Merck Vegyi és Gyógyszeripari Kereskedelmi Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert a jogszabályi tilalom ellenére egy gyógyszerész ajánlotta vény nélkül kapható, gyógyszerként nyilvántartott Flexagil krémjét televíziós reklámfilmjeiben 2015 márciusa és 2016 júliusa között. A tévedés 150 millió forint bírság kiszabását vonta maga után.

Az ágazati szabályozás értelmében egyetlen gyógyszer reklámja sem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza. A GVH álláspontja szerint a tilalom az egyes a termékkategória fogyasztását növelő bizalmi jegyek alkalmazását hivatott korlátozni a versenysemlegesség védelme érdekében. A fogyasztó ugyanis hajlamos előnyben részesíteni olyan termékeket, amelyeket szakember, azaz az adott területen szaktudással, tapasztalattal rendelkező személy vagy egyébként is a fogyasztó bizalmát és figyelmét élvező személy népszerűsít.


Gyógyszerész ne reklámozzon


A vizsgált reklámban egy patikai élethelyzet jelent meg (fájós lábú néni krémet kér túrázás előtt), és a reklámfilm több eleme is azt üzente a fogyasztóknak, hogy a gyógyszerész ajánlja a Flexagil krémet. A bírság mértékét alapvetően a hosszú ideig futó reklámok jelentős költsége határozta meg, de a GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a Merck később módosította a reklámot, valamint a versenyfelügyeleti eljárás során elfogadta, hogy a reklámban szereplő patikus egészségügyi szakember ajánlásának is tekinthető. Súlyosító körülményként vette azonban figyelembe, hogy a vizsgált reklám jelentős számú fogyasztót ért el, és az érintett termék bizalmi.

A fogyasztók többféle termékkategóriába tartozó, különböző minősítésű fogyasztási cikkekkel és szolgáltatásokkal találkozhatnak a különböző piacokon, amelyeken eltérő szabályok jelölik ki a reklámozási kereteket. Ha ugyanis a szabályozás és a jogalkalmazás nem állítana fel szigorú, minden vállalkozásra kiterjedő kereteket, akkor a termékeiket jogszerűen forgalmazó és reklámozó piaci szereplők jelentős piaci hátrányba kerülhetnének.