149 éve ma kezdődött a jövő

Forrás: Tekniska Museet

-

1866 volt az év, amikor a hírek és levelek igazán gyorssá váltak. Akinek volt rá pénze, már Amerikába is küldhetett táviratot.


Nálunk még a kiegyezés tető alá hozásával foglalkoztak, amikor a britek és az amerikaiak a két kontinenst próbálták összekötni távírókábellel. Tudom, hogy a jövő emlegetése nagyotmondásnak hangozhat, de két kontinens összekötése távíróval az mégiscsak a modern kor egyik kezdőpontja lehet. Ráadásul ritka nehéz feladat volt.


1866. július 13-án futott ki a SS Great Eastern, az egészen csodálatos nevű Isambard Kingdom Brunel brit iparmágnás hajója a Temze és az Északi-tenger találkozásánál lévő Nore kikötőjéből. A hajó gyomrában 4300 kilométernyi vízhatlan, strapabíró távírókábel kapott helyet, a tatra pedig a kábel fektetését lehetővé tévő berendezéseket szereltek.


A Great Eastern korának legnagyobb hajója volt


A Great Easternnek ez volt a második nekifutása, a többi pályázó pedig már évek óta próbálkozott a nagy feladattal. Egy évvel korábban már megkísérelte James Anderson kapitány és legénysége a kábelfektetést, de 1968 kilométer után a kábel elszakadt, és mivel nem sikerült felemelniük a végét az óceán fenekéről, a hajó visszatért Angliába.

Az 1866-os kísérlet azonban sikerrel végződött, az Amerikában partra vezetett vonalon már július végén megindult a kommunikáció. Augusztusban pedig a Great Eastern az egy évvel korábban elvesztett kábelvéget is megtalálta, így nem is egy, de két távíróvonal készült el 1866 nyarán Amerika és Európa között.


Ma így néz ki egy víz alatti kábel telepítése


Sokadik próbálkozásra sikerült

A Great Eastern által lefektetett kábel nem a legelső transzatlanti vonal. Kilenc év alatt hét különböző kábelt próbáltak lefektetni a két kontinens között. A kísérletek során több kábelgyártási technológiát is kipróbáltak, de csak az 1865-ös, elsőre elveszített és az 1866-os teljesen működőképes vonalon tudtak kommunikálni.

A történet teljes drámaiságában is érdekes olvasmány, Tom Standage The Victorian Internet című könyvében írta meg részletesen, hogy milyen tudományos tekintélyek feszültek egymásnak. Az 1858-as lényegében sikertelen kísérlet résztvevője volt Lord Kelvin is, akinek alapvetően jó elképzelései voltak a technológiáról, ám a vonal másik végén dolgozó kollégájának sikerült elrontania a kábelt.

Nem csak a kábelek tönkremenetele jelentett problémát. A munka közben elszakadó és a tengerfenékről fel nem emelhető kábelek miatt is többször újrakezdődött a munka. (A mai állapotot a Telegeography interaktív térképén láthatják, ahonnan a lenti képernyőkép is származik.)


Ma így néz ki kábelszempontból az Atlanti-óceán


Mit mondtak először?

A két kontinens között távírón átküldött első mondat dicsősége viszont a Kelvin és Whitehouse fémjelezte csapatnak jár. 1858. augusztus 16-án a következőt küldték át a frissen átadott kábelen:


Európát és Amerikát egyesítette a távíró. Dicsőség a magasságban Istennek, és béke a Földön a jóakaratú embereknek!

Ezt követően Viktória királynő és James Buchanan amerikai elnök váltottak üzenetet arról, hogy milyen jó ez a kábel baráti nemzeteiknek, és – úgy általában – mekkora dicsőség az emberiségnek. A technológia tökéletlenségét jelezte, hogy Viktória királynő 98 szavas üzenetét tizenhat óra alatt sikerült átküldeni. Szeptemberre az első működő távközlési vonal teljesen tönkrement.