140 millió eurós hitelt kap Magyarország közútfejlesztésre

Fotó: MTI/MTVA / Mohai Balázs

-

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 140 millió euró hitelt nyújt Magyarországnak a közúthálózat fejlesztésére, modernizálására egy 500 millió eurós hitelkeret első ütemeként. A hitelkeretről szóló megállapodást hétfőn írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Baranyay László, az Európai Beruházási Bank alelnöke Budapesten.


A kedvezményes hitelből a közúthálózat fejlesztését fogják finanszírozni a következő öt évben.


A nemzetgazdasági miniszter az aláírás előtt ismertette: a kormány és az EIB között lezajlott egyeztetések nyomán az EIB a 2020-ig tartó időszakban kész Magyarország közúti infrastruktúrájának fejlesztéséhez 500 millió euró összegű – több részletben lehívható – hitelkeretet biztosítani. „A hitelkeretnek köszönhetően közúthálózatunk azon elemeit is gyorsabb ütemben tudjuk modernizálni, amelyek nem tartoznak a Transzeurópai Közlekedési Hálózathoz, illetve európai uniós forrásokból nem támogathatóak” – mondta Varga Mihály.

Kiemelte azt is, hogy a megújuló úthálózat hozzájárul a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a közúti elérhetőség javításával a magyar vállalkozások hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez, a közlekedésbiztonság javításához és a turizmus fejlődéséhez is.


A hitel segítségével többek között olyan beruházások valósulhatnak meg, mint az M8 és az M44 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5)–Nagykőrös–Békéscsaba közötti szakasza, az M85 autóút Csorna–Sopron–országhatár szakasza és a 23. és 25. főutak Bátonyterenye–Ózd közötti szakaszainak gyorsforgalmi fejlesztése.

Varga azt mondta, hogy a hitelkeret fennmaradó részét a projektek előrehaladása alapján, két részletben, előreláthatólag 2018-ban és 2020-ban hívhatja le az ország. A hitelkeretből 2020-ig valósítanak meg közúti fejlesztéseket, a hitelkeret 25 éves futamidejű, ötéves türelmi idővel.

Baranyay László szerint az Európai Beruházási Bank tavaly 1,054 milliárd eurót folyósított Magyarországra, ami 18 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az EIB alelnöke közölte: tavaly magyarországi beruházásokra 1,424 milliárd euró összegű hitelszerződést kötött az EIB, ami 88 százalékkal több, mint 2014-ben, ez 2012 óta a legmagasabb összeg.


Az EIB 1990 óta finanszíroz magyarországi beruházásokat. Az EIB-nek Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta részvényese is, és a bank 2011–2015 között 5,9 milliárd euró értékű hitelt ítélt oda az országnak.

Az EIB-hitelekből Budapest fejlesztésére 300 millió eurót adtak. Ebből 200 millió egy 350 millió eurós jóváhagyott hitel első része, amely a tömegközlekedési szolgáltatások és a közúthálózat minőségének javítását célozza: a metró- és a HÉV-vonalak, továbbá a villamos- és trolibusz-infrastruktúra fejlesztését, közúti és hídfelújításokat, 100 millió euró pedig egy 200 millió eurós hitel első részeként a főváros megújítását, rehabilitációját, energiahatékonyságának javítását szolgálta, valamint környezetvédelmi fejlesztéseket finanszírozott.

Az EIB májusban képviseleti irodát nyit Budapesten, amely többek között tanácsokat is ad majd – közölte Baranyay. Az EIB folytatni kívánja a hazai vállalkozások társfinanszírozását, és Budapest mellett más magyarországi városokat is finanszíroznának, mindenekelőtt Szegedet és Miskolcot. Az EIB új pénzügyi eszközöket kíván bevezetni 2016-ban, a vissza nem térítendő mellett visszatérítendő támogatást is nyújtanának. Az EIB-csoport 2015-ben összességében rekordösszegű, 84,5 milliárd euró hitelt nyújtott, ezen belül az EIB 77,5 milliárdot, az EIB-csoporthoz tartozó Európai Beruházási Alap 7 milliárd eurót. Ebből 68 milliárd eurót folyósítottak, amivel 230 milliárd euró értékű beruházást indítottak el.