13 fontos kérdés, amire nincs megnyugtató válasz a Quaestor-botrányban

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Quaestor-ügyben csak egy dolog világos: Tarsoly Csaba és társai mindenkit átvertek. És bár a botrány hetekkel ezelőtt kipattant, nemhogy tisztulna a kép, de egyre homályosabb. A kormány szereplői egymásnak is ellentmondanak, a közpénzügyi szabályok nem világosak, és még mindig nem tudjuk, mennyi adófizetői pénz forgott vagy forog most is kockán.


1. Mennyi közpénz volt a Quaestornál vagy más brókercégeknél?

Azt tudjuk, hogy a külügyminisztérium egyik háttérintézménye (a Magyar Nemzeti Kereskedőház) 3,8 milliárd forintot tartott a Quaestornál, de több jel is utal arra, hogy más közpénzek is parkolhattak brókercégeknél.

Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanis azzal érvelt, hogy a Quaestor jobb feltételeket adott, mint a Magyar Államkincstár (ez más állami intézménynél is szempont lehetett), és Orbán Viktor megjegyzése sem azt támasztja alá, hogy a külügy quaestoros kapcsolata elszigetelt eset. Ha az lett volna, akkor a kormányfő nem utasította volna a minisztériumokat, hogy nézzék át, állomásoztatnak-e közpénzt bármely brókercégnél, és ha igen, azt haladéktalanul vonják ki.

A kérdés tehát hetek óta megválaszolatlan, és hiába kértük a pontos listát a Miniszterelnökségtől és valamennyi minisztériumtól, hétfő estig nem kaptunk választ. Egy reményünk lehet: Orbán Viktor a parlamentben csütörtökre ígért választ.

2. Min dolgoznak most, ha már van egy jelentés?

Az a furcsa, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állítólag igen gyorsan készített egy összesítést a minisztériumi pénzekről – ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elevenítette fel a múlt héten. Mint mondta, Orbán Viktornak a Buda-Cash–botrány után egyszerűen elkezdett működni az életösztöne, majd az azt követő, március 4-i kormányülésen Varga Mihály összesítése után ki is adta az ukázt: az ilyen, „dominóhatással fenyegetett” időszakban „egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Kértük Varga Mihály állítólag hetekkel korábban elkészült jelentését, de hétfő estig nem kaptuk meg. Lázár szerint azért, mert a kormányszóvivői irodának újra be kell kérnie az információkat, hogy nyilvánosságra hozhassák azokat. De akkor volt már egy összesítés, vagy csak most rakják össze?

3. Mikor volt pontosan az a bizonyos kormányülés?

Március 4-én? Február 25-én? Lázár János szerint az előbbi, az M1 Híradója által hivatkozott jegyzőkönyv szerint viszont az utóbbi volt a nap, amelyen Orbán fejében megszólalt a csengő, és bekapcsolt az életösztöne. Egy dolog oszlathatná el a félreértést: a kormányülés hivatalos jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatala, amit hiába kértünk, hétfő estig nem kaptunk meg. Giró-Szász András kormányszóvivő azzal próbálta feloldani az ellentmondásokat az RTL-nek, hogy Orbán Viktor rosszul emlékezett, a döntést az egyetlen éjszaka alatt elkészített Varga-jelentés alapján hozták meg még februárban. Giró-Szász szerint Lázár János is tévedhet négy-öt napot, ez nem egy számon kérhető dolog.

4. Meddig életösztön, mikortól bennfentes kereskedelem?

Ha a kormány tudott róla, hogy bedől a Quaestor, és minden kisbefektetőt megelőzve kimenekítette az állami pénzeket a brókercégből, az felveti a bennfentes kereskedelem kérdését. Így látja ezt két civil szervezet, a TASZ és a Transparency International (TI) is. A TASZ ezért adatigénylést nyújtott be, és az információszabadság törvény alapján kikérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök telefonjának híváslistáját, az általuk és nekik küldött e-mailek és postai levelek listáját, és minden más, a Quaestor-üggyel összefüggő kommunikációját. Az adatigénylés a két kormánytag és Tarsoly Csaba közötti bármilyen megkísérelt vagy létrejött kapcsolatfelvétel listájára, időpontjára, formájára és tartalmára kiterjed, február 1-jétől kezdődően.

Ezzel egy időben a TI is lépett: a legfőbb ügyésznek írtak levelet azért, hogy kiderítsék, kiterjed-e a nyomozás a bennfentes információval való visszaélés vizsgálatára, illetve hogy megtudják, milyen úton jutott a kormány a Quaestor várható bukására utaló adatok birtokába. Úgy vélik ugyanis,


hogy ha a kormány rendelkezett ilyen adatokkal, és azokat egyedül a korábbi bűnös közpénzbefektetések eltüntetésére használta fel, az nemcsak tisztességtelen, de újabb bűncselekmény, a bennfentes kereskedelem gyanúját is kelti.

5. Hogyan lehetett egyáltalán közpénz bármelyik brókercégnél?

Az államháztartási törvény szerint az úgynevezett kincstári körbe tartozó állami intézmények soha nem tarthatnának pénzt máshol, mint a Magyar Államkincstárnál. A Nemzeti Kereskedőház ügye ebből a szempontból védhető (ez az intézmény a külügyi tárca háttérintézményeként nem tartozik a költségvetési formában gazdálkodó intézmények körébe), de kérdés, bármelyik minisztérium tartotta-e a szabad pénzét bármelyik brókercégnél. És az is kérdés, nincs-e itt valahol joghézag: nem kellene-e az állami háttérintézmények pénzügyeit is szigorúbban szabályozni. Ezért lenne jó látni azt a bizonyos összesítést.

6. A közpénzek ellenőrzésével minden rendben volt?

Megkérdeztük az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), hogy szokták-e ellenőrizni az államháztartási törvény (Áht.) betartását, és találtak-e bármilyen szabálytalanságot a költségvetési szerveknél. A Kehi erre azt válaszolta, hogy „az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok fizetési számlái kizárólag a kincstárnál vezethetők. A törvény 41. § (4) bekezdése emellett tiltja, hogy költségvetési szerv értékpapírt vásároljon. A hatályos jogszabályok értelmében tehát a minisztériumok a költségvetési pénzeszközeiket kincstári számlán kötelesek tartani, értékpapírt nem vásárolhatnak.”

Hozzátették, hogy amennyiben a Kehi egy költségvetési szerv gazdálkodását vizsgálja, az Áht. fenti rendelkezésének betartását is ellenőrzi.


A Kehi az elmúlt 5 évben e jogszabályi hely megsértését egyetlen ellenőrzése során sem tapasztalta.

A minisztériumok működésének, gazdálkodásának évenkénti átfogó ellenőrzése ugyanakkor az ÁSZ feladata. Cikkünk megjelenése után kaptunk választ kérdéseinkre, a lényeg, hogy az ÁSZ korábban azt kifejezetten nem vizsgálta, hogy a kincstári kör szereplői brókercégeknél tartják-e a pénzüket. Az ÁSZ válaszának részleteit ebben a cikkünkben olvashatják.


7. Miért kapott a Kereskedőház kötvény helyett készpénzt?

Itt valami nincs rendben, ezt Orbán Viktor is feszegette. Szerinte ki kell vizsgálni, hogy miként történhetett, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház számlájára 3,8 milliárdnyi állampapír helyett készpénz érkezett, meglepve ezzel a papírok kivonásáról rendelkező Külügyminisztériumot és a Kereskedőház vezetőit is. Egyébként ez csak akkor meglepő, ha a Kereskedőház az értékpapírok transzferálását kérte egy másik értékpapírszámlára. Ha viszont arra adott megbízást, hogy adják el a kötvényeket, akkor nem nagyon kaphatta volna másképp vissza, mint készpénzben.

8. Miért nem volt elég jó a Kincstár?

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az a baja, hogy drágább, mint a Quaestor volt, ezért tartották inkább az utóbbinál a Kereskedőház 3,8 milliárd forintnyi állampapírját.

És hogy mennyi a „drága"? A Kincstár érdeklődésünkre közölte: a magánszemélyeknek minden szolgáltatás ingyenes, de az értékpapírszámla- és devizaszámla-vezetésért az önkormányzatoknak, kormányzati szerveknek sem kell fizetniük. Utóbbiaknak a pénzforgalmi forintszámla kerül pénzbe: 2000 forintba havonta, a forint-készpénzfelvételért pedig 4 ezrelékes díjat vonnak le. Kérdés, hogy ilyen tranzakcióra hányszor van szüksége az államnak. Az értékpapír-forgalmazás díjszabása pedig itt érhető el.

Orbán Viktor kormányfő másért kritizálta a Kincstárt, szerinte nem elég modern. Ebben lehet valami, a Kincstár lapunk kérdésére közölte: stratégiájuknak középpontjában a 2014-2018 közötti időszakban a feladatok "szolgáltatásként történő újraértelmezése, középtávon ügyfélorientált kormányzati szolgáltató és információs központtá alakulása áll".

Az ÁSZ a legutóbbi, 2013-as zárszámadás ellenőrzésekor több kritikát is megfogalmazott a Kincstár egyes informatikai rendszereivel kapcsolatban, ezekről három figyelemfelhívó levelet küldött a Kincstár elnökének. Hogy a problémákat mennyire sikerült kijavítani, arról nincs frissebb beszámoló, a 2014-es zárszámadás ellenőrzése még nem volt meg.

9. Miért volt parlamenti belépője Tarsolynak?

Tarsoly Csaba bármikor besétálhatott a Parlamentbe. Szijjártó Péter szerint azért, mert nagyon sokat tárgyaltak az isztambuli és a moszkvai kereskedőházak üzemeltetéséről. Az előbbiben sikerült, az utóbbiban nem sikerült megállapodni, a belépési engedélyt pedig a jelek szerint elfelejtették visszavonni a sűrű tárgyalások lezárása után.

10. Miért volt diplomata útlevele Tarsolynak?

Szijjártó Péter hagyta jóvá a kérelmet, mondván, Tarsolynak sokat kellett utaznia Moszkvába, hogy előkészítse az ottani vízumközpontot. Szerinte ez nem akkora privilégium: több száz ember rendelkezik ilyen útlevéllel Magyarországon. Hogy köztük pont akad egy olyan, aki súlyos csalások vádjával immár előzetesben ül, hát így jártunk. Mindenesetre Szijjártó pár nappal ezelőtt állítólag megvonta Tarsolytól a dokumentumot.

11. Miért levelezgetett Tarsoly Orbánnal?

A Quaestor-botrány kirobbanása napján Tarsoly magának a kormányfőnek írt levelet arról, hogy cége bajba került, és öncsődöt fog jelenteni (ez azóta sem történt meg). Ezzel aligha lehetett más célja, minthogy legfelsőbb szintről kérjen támogatást, amire Orbán állítólag igen kurtán, de válaszolt is. Hogy pontosan mit, azt kevesen tudják: Rogán szerint a miniszterelnök mindössze két mondatot írt.


12. Hogy válhatott többszörös nagyfőnökké Orgován Béla?

Józan ésszel szinte felfoghatatlan, hogy hogy kerülhet egy képzetlen és ráadásul büntetett előéletű ember egy brókerház vezérigazgatói pozíciójába: miként lehetett Orgován Bélát kinevezni. A Vs.hu által megkérdezett ügyvédek szerint ez technikailag megtörténhet, hiszen az efféle társasági változásoknál az ügyvédeknek nem kötelességük ellenőrizniük a jelölt múltját. A társasági szerződés módosítását ellenjegyző ügyvéd tehát nem vétett, amikor aláírta a hivatalos papírokat.

Egy másik ügyvédi vélemény szerint viszont a Cégbíróságon azért meg kellett volna akadnia a folyamatnak, csak, mint mondta, a cégbíróságok le vannak terhelve. És bár a Quaestor egyik cégénél felügyeleti biztos irányítja a dolgokat, ebből a szempontból ez mellékes. A Magyar Nemzeti Bank szerint a biztos a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél végzi a dolgát, Orgován Béla viszont a Quaestor Pénzügyi Zrt.-nél (sőt azóta kiderült, hogy a Quaestor Investnél) bukkant fel, és vette át a topvezetést. Ami tehát józan ésszel felettébb különös, az Magyarországon valahogy mégis megtörténhet.

13. Hogy lehet ilyen sokáig átverni mindenkit a csődbejelentéssel?

Eddig kétszer – március 9-én és 19-én – etette meg a közvéleménnyel, a hatóságokkal, a hitelezőkkel és az ügyfelekkel Tarsoly Csaba azt, hogy kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Hrurira csődvédelmet kért. Igaz, hogy az efféle kérelmeknek is van átfutásuk, de a csődvédelem minden másnál gyorsabban szokott hivatalossá válni, néhány nap alatt szinte mindig van nyoma a Cégközlönyben. Ebben az esetben március 31-én még mindig semmi, a kérdés tehát inkább költői. Ha valaki éveken át tudott csalni, észrevétlenül tudott 150 milliárdnyi fiktív kötvényt a piacra dobni, annak néhány csődcsavar már nem okozhat gondot.