12 millió német mondhat véleményt Merkel menekültpolitikájáról

Fotó: AFP / THOMAS KIENZLE

-

Vasárnap három német tartományban tartanak időközi választást. A menekültválság kitörése óta ez lesz az első alkalom, hogy sokmillió választó mondhat véleményt. A választáson a kormányzó kereszténydemokraták és szociáldemokraták is érzékeny veszteségeket szenvedhetnek, de Merkel pozíciója ettől függetlenül stabil maradhat. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak nevű párt viszont hasít, Szász-Anhaltban ők lehetnek a harmadik legerősebb párt.


A németországi menekültválság tavaly szeptemberi kezdete óta ez lesz az első nagymintás megmérettetése Angela Merkel menekültpolitikájának. Baden-Württenbergben, Szász-Anhaltban és Rajna-vidék-Pfalzban a 62 millió német választó egyötöde, 12 millió ember mondhat ítéletet a berlini szövetségi kormány politikájáról is. Ritka, hogy több tartományban egyszerre tartanak választásokat., ezért is nevezik a mostani vasárnapot - az amerikai szuperkedd analógiájára - szupervasárnapnak.


Mi a tartományi választások jelentősége?


Bár Németországot már nem nem nevezzük NSZK-nak, neve most is Német Szövetségi Köztársaság, hiszen 16 nagy önállósággal rendelkező államból áll. A tartományok saját alkotmánnyal, parlamenttel, kormányzattal, önálló költségvetéssel és fővárossal rendelkeznek. A tartományokból delegált képviselők alkotják a berlini Bundesratot, a parlament felsőházát. Az alsóház, a Bundestag által elfogadott fontos törvényeket csak a Bundesrat egyetértésével lehet elfogadni. Nagyon nem mindegy tehát, milyen választási eredmény születik a tartományokban.



Miért szól Merkelről is a választás?

Bár a tartományi választásoknál a helyi ügyek és a helyi politika is sokat számít, most Merkel kancellárról is ítéletet mondanak a választók. A Németországot tavaly szeptemberben elérő menekültválság óta ugyanis még nem tartottak tartományi választást az országban, és a Bundestagban sem volt szavazás Merkel menekültpolitikájáról.

Minden ellenkező híresztelés ellenére Merkel nem lett népszerűbb tavaly szeptember óta. Az éveken át 60-70 százalékos népszerűségnek örvendő kancellár elfogadottsága tavaly szeptember óta a 45-55 százalékos sávban mozog. A menekültválság hatására a Berlinben nagykoalícióban kormányzó kereszténydemokrata (CDU)-szociáldemokrata (SPD) nagykoalíció is folyamatosan veszít népszerűségéből. A 2013-as Bundestag-választások után tartósan 40 százalék fölött álló CDU tavaly szeptember óta 5-7 százalékot veszített. A korábban 30 százalékot közelítő szociáldemokraták folyamatosan gyengülnek, ma a választók 23 százaléka támogatja őket, az erőviszonyokat korábban eldöntő liberálisok pedig a parlamenti küszöb körül egyensúlyoznak.


Miért nem veszíthet Merkel?

A két nagy párt most egymásra van utalva: ha a választók azt látják, súlyos vitáik vannak, még jobban elfordulnak tőlük, mert nem bíznak a menekültválság eredményes menedzselésében. Ez sokkal jobban veszélyezteti az arculatát és mára már néppárti jellegét is elveszítő szociáldemokratákat és Sigmar Gabriel alkancellárt, mint Merkelt. Még ha a három választáson nem is szerepel jól a CDU, Merkelnek belpolitikai értelemben nem kell komoly következményektől tartania.


A CDU-nak ugyanis mindhárom tartományban olyan kormányfőjelöltje van, akik az elmúlt hónapokban eltértek a Merkel által képviselt irányvonaltól. Ha nem érnek el jó eredményt, azt lehet mondani: lám, lám, mennyivel jobb lett volna, ha Merkelre hallgatnak. Ha pedig Baden-Württembergben vagy a Rajna-vidéken a Merkel menekültpolitikáját amúgy támogató szociáldemokraták és zöldek nyernek, az a kancellár megerősítéseként is értelmezhető. A CDU várhatóan nem fogja Merkel fejét követelni néhány nappal a döntő március 17-i EU-csúcs előtt. És valószínűleg később se. A pártban ugyanis tudják, hogy a 2017-es Bundestag-választásoknak csak Merkellel lehet nekivágni. A kancellárnak egyelőre nincs meggyőző alternatívája a párton belül. Egy előrehozott választás pedig most senkinek nem érdeke, mert csak a brutálisan erősödő bevándorlásellenes AfD profitálna belőle.


Az idei befutó: a bevándorlásellenes párt

A szupervasárnapon folytatódhat a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése. A 2013-ban egykori CDU-képviselők által alapított párt populista szólamaival keményen kihasználja a menekültválságot. Ma már a zöldekkel versenyeznek a harmadik legerősebb párt pozíciójáért. Ezt mutatta a párt kiemelkedő, 13 százalékos eredménye is a múlt vasárnapi hesseni önkormányzati választáson. Ha a három tartományban jól szerepelnek, és a közvélemény-kutatások ezt mutatják, akkor már nyolc tartományi parlamentben lesznek képviselőik.

Az AfD tipikus protestpárt. A menekültválság miatt kiábrándult és félelmekkel teli német polgár érzelmeire játszanak rá. Mivel a sajtó állandó idegenkedéssel tekint rájuk, utcai demonstrációkon és az interneten hódítanak. Az AfD-nek van a legtöbb követője a Facebookon (242 000), míg a CDU-nak kevesebb mint fele annyi. Frauke Petry elnöknek egy nemrég kiszivárogtatott belső leveléből az derül ki, hogy a nagyobb médiafigyelem érdekében tudatosan fogalmaznak meg éles és provokatív üzeneteket.

Frauke Petry például korábban azt követelte, hogy a német határon adjanak ki tűzparancsot az illegális bevándorlók megállítására. Az AfD nacionalista párt, de minden erővel igyekszik lemosni magáról a náci bélyeget. Nemrég kinyilvánították, hogy a neonácinak tartott NPD-vel semmilyen módon nem működnek együtt, és korábbi NDP-tagokat sem vesznek fel soraikba. Az AfD-t próbálják párhuzamba állítani a német Kalózpárt gyors sikerével és eltűnésével, utóbbi párhuzam azonban nem feltétlenül igaz. A menekültek integrációja évekre, évtizedekre szóló konfliktusokat fog jelenteni a németeknek, és az AfD valószínűleg sokáig szereplője marad a német politikának.


Szász-Anhalt: Németország szegényháza

  • Főváros: Magdeburg
  • Lakosság: 2.2 millió
  • Választásra jogosultak száma: 1,8 millió
  • Tartományi kormányzat: kereszténydemokraták (CDU)-szociáldemokraták (SPD)



Az egykori keletnémet tartományban várható az AfD legnagyobb sikere. Szász-Anhaltot nem sikerült szanálni a német újraegyesítés után. Bár sok előrelépés történt, máig itt az egyik legmagasabb a munkanélküliség aránya Németországban, és erős az elvándorlás. Németország szegényháza folyamatosan Berlin segítségére szorul. Noha a súlyos gazdasági gondok mellett a menekültválság csak a kisebbik gondot jelenti, mégis ez a hívószó most a választásokon a sajátos, keletnémet-nacionalista regionális identitású választóknak.

Jellemző, hogy a kereszténydemokrata Reiner Haseloff tartományi kormányfő az elsők között követelte a menekültek számának korlátozását és határellenőrzés bevezetését. Minden előrejelzés szerint az eddig a CDU-val közösen kormányzó szociáldemokraták lecsúsznak a 4. helyre. A kormányzást úgy tudják folytatni, ha a zöldeket is beemelik a koalícióba. Az ellenzék soraiban a nagyon erős Alternatíva és a szintén erős posztkommunista Baloldal fog ülni.


Baden-Württemberg bezöldült

  • Főváros: Stuttgart
  • Lakosságszám: 10 millió
  • Választásra jogosultak száma: 7,7 millió
  • Tartományi kormányzat: zöldek-szociáldemokraták (SPD)



Baden-Württemberg nemcsak Németország, de gazdaságilag Európa egyik legerősebb és legversenyképesebb régiója is, itt van a Daimler AG, a Porsche, a Bosch, az Audi és az Iveco. Németország harmadik legnagyobb és legnépesebb tartománya hagyományosan polgári-konzervatív beállítottságú. 1953-tól folyamatosan a kereszténydemokraták adták a kormányfőt. A 2011-es választáson is magasan ők nyertek,de kormányt végül az itt különösen erős Zöldek tudtak alakítani a szociáldemokratákkal.

Jelenleg úgy fest, hogy Angela Merkel kereszténydemokratái itt fogják elszenvedni legnagyobb vereségüket. A párt öt évvel ezelőtti 39 százaléka a mostani előrejelzések szerint 28 százalékra apadt. A Zöldek közben nagyon megerősödtek: 24 százalékos pártból 32 százalékosra izmosodtak. Most először lehetnek a legnagyobb erő egy tartományi parlamentben. Ez elsősorban Winfried Kretschman zöld tartományi miniszterelnöknek köszönhető. A nagyrészt CDU-szavazó helyi nagyvállalkozók öt évvel ezelőtt még fogták a fejüket az egykor még a kommunista eszmékkel szimpatizáló Kretschman miniszterelnöki beiktatásakor. A kormányfő azonban „néppártosította" a zöldpártot, és pragmatikus politikájával megmutatta, hogyan lehet megvalósítani olyan zöld programot, ami a gazdaság prosperitását és versenyképességét is emeli.


A zöldeknek azonban a koalíciós számítások szerint a közel 10 százalékot vesztő szociáldemokratákkal már nem jön ki újra a többség, legfeljebb a liberálisok bevonásával, ha ők elég szavazatot szereznek. Felmerült az is, hogy a Zöldek mellé a CDU szállna be a koalícióba.


Rajna-vidék-Pfalz: célfotós küzdelem

  • Főváros: Mainz
  • Lakosság száma: 4 millió
  • Választásra jogosultak száma: 3,1 millió
  • Tartományi kormányzat: szociáldemokraták (SPD)-zöldek



A bortermeléséről és fejlett iparáról, gazdaságilag erős Rajna-vidék-Pfalz tartományban az előző választáson is fej fej mellett állt a két nagy párt. A néhány tizedszázalékkal több szavazatot szerző szociáldemokraták a zöldekkel alakítottak koalíciót. A CDU ezért most Malu Dreyer szociáldemokrata tartományi kormányfővel szemben szintén egy nőt küldött a szorítóba. A kereszténydemokraták egyik nagyágyújának számító, Merkel egyik lehetséges utódjaként is emlegetett Julia Klöcknert. Klöckner volt az, aki Merkellel ellentétben már tavaly arra figyelmeztetett, hogy a nőket nem partnerként kezelő muszlim férfiak nehezen lesznek integrálhatók a munkaerőpiacon. Ő vetette fel először azt is, hogy a menekülteknek nemcsak jogaik,hanem kötelességeik is vannak,és teljes mértékben be kell tartaniuk a német alkotmányt.

Bár Klöckner az elmúlt hetekben meggyőzően vezetett, most fej-fej mellett mutatják a felmérések a szociáldemokratákat és a kereszténydemokratákat. Az előzetes számítások szerint vagy szűken folytathatják a kormányzást a szocdemek és a zöldek, vagy nagykoalíció alakul.