12 évig ostromolta Párizst a halhatatlanságért

Fotó: Stephane ALLAMAN / STEPHANE ALLAMAN

-

Negyedik Roland Garros-döntőjét már megnyerte a szerb világelső, győzelmével elérte, hogy 100 év múlva is róla beszéljünk. Összeszedtük, milyen rögös, fájdalmas út vezetett idáig.


Abban az érában, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint Roger Federer és Rafael Nadal, Novak Djokovic 12. Grand Slam-címét nyerte vasárnap délután, Párizsban. A szerb sikere nem csak azt jelenti, hogy megnyerte legalább egyszer mind a négy nagy tornát (Australian Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open), de azt is, hogy 1969 után ő az első, aki egyszerre címvédő valamennyi GS-en, erre eddig csak ketten voltak képesek a tenisz történelmében.

A világelsőt rengeteg kritika éri, de ezt sokan szimplán annak tudják be, hogy harmadikként érkezett egy olyan buliba, ahová csak kettőt (Federert és Nadalt) hívtak meg. Djokovic kisebb-nagyobb megszakításokkal 2011 óta uralja a teniszt, minden nagy tornát megnyert, kivétel alig akad: most már csak a cincinnati torna és az olimpiai aranyérem hiányzik a gyűjteményéből. Az Australian Opent hatszor, Wimbledont háromszor, a US Opent kétszer, a Roland Garrost (most már) egyszer és az év végi világbajnokságot ötször nyerte meg.


Tanulópénz

Djokovic 2005-ben valósággal berobbant a Tourra, 2006-ban, 19 évesen már a legjobb nyolcig menetelt Párizsban. Megálljt már akkor is csak Rafael Nadal, a későbbi kilencszeres Roland Garros-bajnok, minden idők legjobb salakpályás játékosa parancsolt. Djokovic hátsérülésre panaszkodva, kétszettes hátrányban feladta a meccset.


2005-ben indult először a Roland Garroson


„Maximum 40-50 százalékkal szerválhattam, nem volt értelme folytatni – magyarázta anno. – Nem volt értelme folytatnom, a szezon második fele csak most kezdődik.”

2007-ben visszatért, és akkor még nem tudhattuk, de az újabb Nadal-Djokoviccsal elkezdődött egy soha véget nem érő rivalizálás. Akkor az elődöntőben találkoztak, Nadal pedig megleckéztette a szerbet, simán három szettben küldte haza ellenfelét.

2008-ban úgy vághatott neki a Garrosnak, hogy év elején megszerezte élete első nagy trófeáját: nyerni tudott Ausztráliában. Djokovic a Garroson is remekelt, az elődöntőig csupán egy szettet vesztett, viszont ott ismét belefutott a salakkirályba: újra három szettben nyert Nadal.


2008-ban is csak gratulálhatott Nadalnak


„Fáj ez a vereség, persze. Úgy érzem, elfáradtam. Sokat kockáztattam, de nem jöttek be a húzásaim. Nem adom fel” – zárta a szerb a zsinórban harmadik Nadal ellen elbukott Garros-meccsét.

A 2009-es szezon nem sikerült annyira Djókernek, néhány elődöntőn és döntőn kívül nem jöttek be a számításai. A harmadik fordulóban a német Philipp Kohlschreiber győzte le - azóta Djokovic minden egyes GS-en legalább a legjobb nyolcig eljutott, jelenleg 28 zsinórban lejátszott negyeddöntőnél tart. A 2010-es, Jürgen Melzer ellen elvesztett Garros-negyeddöntő is csak azért érdekes, mert Djokovic azóta egyszer sem veszített nagy tornán kétszettes előnyből.


A világ, de nem Párizs ura

Djokovic a 2011-es évtől már valóban minden torna egyik legnagyobb esélyese, legyen az a torna salakon, füvön vagy kemény pályán.

2011-ben megszerezte második GS-ét, miután kedvenc tornáját, az Australian Opent másodjára is megnyerte. Ami utána jött, arra kevesen találtak megfelelő jelzőt: májusig nem talált legyőzőre, bombaformában érkezett a Garrosra, az elődöntőig kivégezte minden ellenfelét. Ott viszont ismét elbukott, és akkor nem Nadal, hanem minden idők legeredményesebb játékosa, Roger Federer ellen.


Az utolsó tie break:


„Az első szett után kicsit visszaestem, és már nem sikerült visszakapaszkodnom. Roger nagyszerűen játszott, megérdemelten nyert” – kezdte Djokovic. - Ilyen a sport. Életem legszebb hónapjai vannak mögöttem, tudtam, hogy egyszer véget ér, kár, hogy ilyen rossz pillanatban.”

A szezont végül három GS-győzelemmel zárta, miután Wimbledonban és New Yorkban (US Open) is nyerni tudott.

2012 januárjában Nadal ellen lejátszotta minden idők egyik legjobb meccsét az Australian Open döntőjében. A szerb győzelme azt jelentette, hogy úgy várhatta a Garrost, mint idén: ha megnyeri, akkor történelmet ír azzal, hogy mind a négy nagy tornán egyszerre lesz címvédő. Habár a szerb végre bejutott karrierje első párizsi fináléjába, nem bírta el a nyomást, se Rafael Nadal elképesztő teljesítményét, és négy szettben vereséget szenvedett.



A 2013-as elődöntő valószínűleg élete végéig elkíséri majd Djókert. Többször is visszajött Nadal ellen, kiharcolta az ötödik, mindent eldöntő játszmát, és ott egy labdára volt attól, hogy elhúzzon, és bebiztosítsa győzelmét. De jött a dráma, egy egyszerű lecsapás közben belerohant a hálóba, a pontot elveszítette, Rafael Nadal pedig lendületből megszerezte nyolcadik Roland Garros-trófeáját.


Minden évben visszajövök ide, újra és újra és újra, amíg meg nem nyerem ezt a trófeát.

- jelentette ki magabiztosan, de kissé megtörve.

2014-ben az első szettet még megnyerte a döntőben, de Rafael Nadal – ki más? – megfordította, így ismét elbukott a szerb világelső.

A tavalyi, 2015-ös Garros már nagyon Djokovicnak állt: nagyszerű évkezdés, fantasztikus salakszezon, a párizsi negyeddöntőben pedig végre-valahára legyőzte Nadalt. A fináléban viszont kifogta azt a Stan Wawrinkát, aki se előtte, se utána nem játszott olyan szinten, mint akkor. A svájci majdhogynem érinthetetlen volt, minden ütése bejött, és megnyerte élete második GS-ét. Ma már tudjuk, Djokovic akkor bukott utoljára.

„Vannak olykor fontosabb dolgok, mint a győzelem: a tisztelet. Megérdemelted, Stan” – mondta könnyes szemekkel, miközben a párizsi közönség több percen keresztül állva ünnepelte az ismét ezüstérmes világelsőt.



Idén se Nadal, se Federer, se Wawrinka nem állt az útjába. Az idei Garrosra is favoritként érkezett, noha úgy volt, hogy Rafael Nadallal kell elődöntőznie. Végül Nadal csuklósérülés miatt el sem jutott odáig, Djokovic pedig az egész tornán könnyedén, magabiztosan játszott - néha az eső nagyobb ellenfele volt, mint az, aki a túloldalon állt.

A döntőben Andy Murray várt rá, aki a Roland Garros előtti utolsó mesteren, a római torna döntőjében még megverte az akkor nagyon fáradt Novak Djokovicot. Murray most is nagyon jól kezdett, az első szettet nagyon fegyelmezetten hozta, utána viszont kipukkadt, és a szerb világelső négy szettben, mondhatni simán megnyerte élete első Garrosát, amivel végérvényesen beírta magát az egyetemes sport történelemkönyvébe.


12 éven át küzdött érte