12 durva hiba, ami a brüsszeli terrortámadáshoz vezetett

Fotó: SOOC / Alexandros Michailidis

-

Figyelmetlenség, kommunikációs problémák, kevés pénz és érthetetlen szabályok – a márciusi, 35 ember halálát okozó brüsszeli merényleteket óta egyre több olyan hibára derül fény, amelyek nélkül akár megelőzhető is lett volna a támadás.


„Allah ajándéka volt” – az Iszlám Állam propagandaújságjában így magyarázta a párizsi merényletek főszervezője, hogy a belga rendőrség miért nem ismerte fel őt egy igazoltatás során. A párizsi terrortámadás egyetlen túlélőjét, a Belgiumba menekülő Salah Abdeslamot is gond nélkül engedték át a határon, aztán egy éjszakai házkutatási tilalom miatt csúszott ki rendőrök markából. Amikor végül elfogták, fáradt volt, így meg sem kérdezték tőle, hogy a társai készülnek-e Brüsszelben merényletre. A Politico 12 pontban gyűjtötte össze a belgiumi bűnüldözési rendszer hiányosságait és a hatóságok legdurvább hibáit.


01

Nem foglalkoztak a törökök figyelmeztetésével

A belga állampolgárságú Ibrahim el-Bakraouit, az egyik repülőtéri merénylőt tavaly júniusban fogták el a törökök a szíriai határ mentén terrorizmus gyanúja miatt, és kitoloncolták Törökországból. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szerint Belgiumot és Hollandiát is tájékoztatták, hogy a kiutasított férfi „terrorista harcos”. El-Bakraoui Amszterdamba ment.

Azért is furcsa, hogy végül egyik ország sem intézkedett, mert a belga rendőrség elvileg akkor már hónapok óta kereste a férfit: el-Bakraoui a börtönből szabadulva épp feltételes szabadlábon volt Belgiumban, és egy hónapnál hosszabb időre nem hagyhatta volna el az országot. Tavaly májusban viszont eltűnt hatóságok szeme elől, majd legközelebb a szíriai határ mellett bukkant fel. El-Bakraouit 2010-ben tartóztatták le, miután megpróbált kirabolni egy pénzváltót és Kalasnyikovval lövöldözött a kiérkező rendőrökre. Tíz év börtönbüntetésre ítélték, de négy év után szabadlábra helyezték.

A tavaly novemberben 130 ember halálát okozó párizsi merényletek egyik elkövetőjét, Ibrahim Abdeslamot is a törökök toloncolták vissza Belgiumba. Erdogan szerint erről is tájékoztatták a belga hatóságokat. Ibrahim Abdeslamot akkor ki is hallgatták Belgiumban, de bizonyítékok hiányában szabadon engedték.  



02

Nincs elég titkosszolgálati dolgozó, hogy minden gyanús ember megfigyeljenek

A belga belügyminiszter, Jan Jambon már a párizsi támadás után elismerte, hogy a belga titkosszolgálat egyik gyenge pontja a radikális tevékenységek online megfigyelése, és be is jelentett egy 400 millió eurós (125 milliárd forintos) terrorellenes költségvetési csomagot. Ezt csak februárban fogadta el a parlament. Jambon szerint február végén legalább 117 emberről tudtak, akik már visszatértek Belgiumba az ISIS szíriai kiképzése után, a titkosszolgálat pedig ezen felül 900 gyanús embert tart számon. Közülük többet éjjel-nappal meg kellene figyelni – viszont ehhez nincs elég titkosszolgálati dolgozó.


03

Éjszaka nem zavarták Abdeslamot

Az európai dzsihád fellegváraként számon tartott Molenbeekben van egy szabály, amelyet szigorúan betartanak: a lakók nyugalma érdekében este kilenc és reggel öt között nem lehet magánlakásokban házkutatást tartani. Így két nappal a párizsi terrortámadások után, amikor az egyetlen életben maradt merénylő, Salah Abdeslam nagy valószínűséggel egy moleenbeki lakásban bujkált, a rendőrök nem törtek rá éjszaka. Reggelre viszont Abdeslam már eltűnt. A nyomozást vezető szövetségi ügyészség szóvivője később elismerte, hogy amíg éjszaka a házkutatási tilalom végére várakoztak a rendőrök, a lakás környékét nem zárták le megfelelően.



04

Feledékenység miatt csúszott három hónapot Abdeslam elfogása


A Brüsszeltől 40 perc autóútra lévő Mechelen nevű város rendőrfőnöke elismerte, hogy még decemberben egy Abdeslamoról szóló fontos információt nem továbbítottak Brüsszelbe. Pontosan annak a rokonának a nevét és címét, akinél Abdeslam hónapokig bujkált. „Nem szándékosan tartottuk vissza az információt. Egy kolléga elfelejtette továbbítani a dossziét” – mondta a rendőrfőnök a brüsszeli támadások után néhány nappal.


05

Abdeslamot csak egyszer hallgatták ki, mert túl fáradt volt

Abdeslam elfogása és merényletek között eltel három és fél napban mindössze egyszer, egy órán keresztül hallgatták ki Abdeslamot. Állítólag azért, mert az elfogásakor lábon lőtt és később megoperált férfi fáradtnak tűnt. Abdeslam elfogása után Jambon arról beszélt egy tévéműsorban, hogy továbbra is a második legmagasabb, hármas szinten tartják a terrorfenyegetettség mértékét, mert félő, hogy Abdeslam elfogása aktivizálhat bizonyos terrorsejteket. Abdeslamot az egy órás kihallgatása alatt viszont csak a párizsi merényletekről kérdezték, egy esetlegesen brüsszeli akcióról nem. 



06

A reptéri robbantás után nem állították le a metrót

A belügyminiszter szerint a repülőtéren reggel 7:58-kor történt robbantás után közel egy órával, 8:50-kor hozta meg a döntést a kormány, hogy le kell állítani és evakuálni kell a metrót. A metró üzemeltetője viszont azt állítja, erről nem kapott tájékoztatást – így a robbanás 9:11-kor a reggeli csúcsforgalomban történt. Húsz ember halt meg, és körülbelül 130-an sebesültek meg. 


Brüsszel, terrortámadás, robbantásos merénylet, Maalbeek metróállomás


07

Rossz embert tartóztattak le

A repülőtéren két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, a harmadik, fehér blézert és kalapot viselő társuk viszont elmenekült a helyszínről. A belga hatóságok a férfit Faycal Cheffou szabadúszó újságíróként azonosították, aki korábban a muszlim rabokkal szembeni visszaélésekről forgatott dokumentumfilmet. Az újságírót a támadás után két nappal elfogták, aztán el is engedték, mivel a DNS-vizsgálatok alapján nem ő volt a robbantás helyszínén. A valódi robbantót még mindig keresik. 


08

Tudtak-e a terrorista kötődésről, vagy nem?

Közvetlenül a terrortámadás után a belga ügyészség azt közölte, hogy a merényletben résztvevő El-Bakraoui testvérpárt egyéb bűncselekmények miatt ismerte a rendőrség, de terrorista tevékenységről nem volt információjuk. Egy nappal később egy ennek teljesen ellentmondó közleményt adott ki az ügyészség: a metróban robbantó Khalid ellen már tavaly decemberben európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Ő bérelte azt a lakást Charleroiban, amely a párizsi támadás szervezőinek búvóhelye volt.


Brüsszel, belgium, terrorellenes akció, tűzszerészek, irányított robbantás, Schaerbeek


09

Nincs elég biztonsági kamera Brüsszelben

A Politicónak nyilatkozó névtelen titkosszolgálati forrás szerint Brüsszel csak limitáltan van ellátva biztonsági kamerákkal. Ezért az EU és a NATO székhelyéül is szolgáló városban sokkal nehezebb volt megtalálni Abdeslamot, mintha például a jól bekamerázott Londonban vagy Párizsban kellett volna keresni. 


10

Simán átengedték a határon Abdeslamot

A párizsi terrortámadásokat követő reggelen a Belgiumba menekülő Abdeslamot a francia rendőrök igazoltatták a határnál, de akkor még nem szerepelt a neve a nyilvántartásban. A belga hatóságok 15 perccel azután küldték át a francia kollégáknak az adatait, hogy Abdeslamot már átengedték a határon. „Nem volt szerencsénk” – kommentálta az esetet a belga belügyminiszter. Többször is hangsúlyozta, hogy hatékonyabb határokon átívelő rendőri együttműködésre lenne szükség Európában.

Az ISIS propagandaújságjában a párizsi merényletek főszervezője, Abdelhamid Abaaoud is dicsekedett azzal, hogy őt már a támadás előtt is kereste a belga rendőrség, de egy igazoltatás során nem ismerték fel. Abaaoud ezt Allah ajándékának nevezte. 


11

Molenbeekben a legkevesebb a rendőr

Jambon pont a párizsi terrortámadás előtti napokban beszélt arról, hogy Belgium bonyolult közigazgatási rendszere nagyon megnehezíti a terroristák elleni fellépést. Brüsszel 19 kerületi önkormányzatból áll, ahol hat egymástól független rendőri egység működik.  Az egy főre jutó rendőrök száma viszont a hat egység közül pont Molenbeekben a legalacsonyabb. A kerület polgármestere januárban azt mondta, hogy ha a helyi rendőrség nem kap több pénzt és több embert, az év végéig sem tudják ellátni a feladatukat.


12

Molenbeeki polgármester: „Nem az én dolgom, hogy lenyomozzam a terroristákat”

A kerületet húsz éven keresztül irányította egy szocialista polgármester, aki támogatta a nagy volumenű bevándorlást, és gyakorlatilag végignézte, ahogy egyre radikálisabb tanítások terjednek a kerület egyes mecseteiben. 2012-ben a mandátumával együtt egy nyolcvan nevet tartalmazó listát is átadott a jelenlegi polgármesternek, amelyet a titkosszolgálat gyűjtött össze a kerületben lakó, feltehetően az Iszlám Állammal kapcsolatban álló emberekről. „Mit kellett volna kezdenem a listával? Nem az én dolgom, hogy lenyomozzam a terroristákat. Ez a rendőrség feladata” – mondta a polgármester, aki idén januárban is még azt állította, hogy Molenbeekben teljes a biztonság.