100 milliárdnyi ételt dobnak ki évente a magyar családok

Fotó: BSIP / GODONG

-

Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. Ebből mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.


Magyarországon a háztartások évente mintegy 100 milliárd forint értékű fel nem használt, el nem fogyasztott élelmiszert dobnak ki – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára pénteken Budapesten egy szakmai konferencián.

Zsigó Róbert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül elnevezésű szemléletformáló programjának nyitórendezvényén közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. Ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.

Egy uniós becslés szerint évente és fejenként 39 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik Magyarországon, egy magyar felmérés szerint viszont az élelmiszer-hulladék mennyisége évente és fejenként mintegy 46 kilogramm. Ezért is fontos az élelmiszer-pazarlás mérséklése, amit a most induló kampány segítségével 2020-ig 8-10 százalékkal szeretnének csökkenteni – mondta az államtitkár. Zsigó felhívta a figyelmet: a kidobott élelmiszer nemcsak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Évente összesen 150 000 tonna, teljesen feleslegesen keletkező biológiai hulladékkal kell számolni. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem már maga az élelmiszer megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre.

A Földművelésügyi Minisztériumban a pazarlással szembeni sikeres fellépés kulcsát a megelőzésben látják. A megelőzést támogatja a Nébih Maradék nélkül szemléletformáló programja is. A kampány ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenységével első lépésként fel szeretné hívni a lakosság figyelmét az élelmiszer-pazarlásra, majd ezt követően a vásárlók magatartásának tudatosabbá tételét szeretnék elérni.

Ebben a folyamatban a program kulcsszerepet szán az általános iskolásoknak. A készülő rövid, játékos tananyag révén ugyanis már a gyermekek könnyen elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Emellett a Nébih szakemberei az élelmiszer-előállítók, az élelmiszer-kereskedők, a vendéglátásban dolgozók és a civil szervezetek bevonásával a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a magyar jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozását is célul tűzték ki.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülöző magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni. Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nő, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyűjteni a rászorulóknak.