10 év múlva is EU-tag lesz Magyarország

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

Tíz év múlva is lesz Európai Unió, amelynek Magyarország is tagja marad – így gondolják kormánypárti és ellenzéki politikusok is.


Az Együtt Újratervezés – Magyar érdekek a változó Európában címmel rendezett budapesti konferenciáján elsőként az EU hasznosságáról beszéltek a részt vevő politikusok. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy fogalmazott, ebben a formában semmi értelmét nem látja az uniónak. Az európai közösségnek először szembe kellene néznie demográfiai és gazdasági problémáival, majd ennek alapján definiálni kellene érdekeit és céljait – mondta. Orbán Viktor miniszterelnök azon dolgozik, hogy a jelenlegi rendszer belülről megjavítható legyen – tette hozzá.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke veszélyesnek nevezte Csepreghy Nándor szavait annak fényében, hogy szerinte Magyarország csak haszonélvezője volt az uniónak. Hangsúlyozta, az európai együttműködés célja a béke, a szociális biztonság és a jólét terjesztése, az unió stabilitása pedig azért is fontos, mert anélkül benyomulhatnának más hatalmak, például Oroszország. A szocialista politikus biztatónak nevezte, hogy az euroszkepticizmus a „kormányzati propaganda” ellenére sem tört át, ugyanakkor szerinte a kormányfő pillanatnyi pártpolitikai érdekeitől vezérelve folytatja európai külpolitikáját, ami gyengíti Magyarország érdekérvényesítő képességét, és a „falnak vezeti az országot”.

Bana Tibor, a Jobbik frakcióigazgatója szerint van és lehet értelme az uniónak akkor, ha abban Magyarország megfelelő módon érvényesíti érdekeit. Elmondta, a Brexit után megvan a lehetőség azokra a reformokra, amelyekkel növekedhet a tagállamok hatásköre. Megjegyezte, hogy a magyar választók nem erre az unióra szavaztak igennel, amit az is mutat, hogy felmérések szerint a magyarok kétharmada elutasítja a további integrációt.

Ungár Péter, az LMP külpolitikai szóvivője azt mondta, az EU-nak akkor van értelme, ha a periféria országai közeledni tudnak a centrumhoz. Szerinte ebből a szempontból nem feltétlenül változtak jó irányba a dolgok. Míg a csatlakozáskor azt kérdeztük, hogy nyithatunk-e Bécsben cukrászdát, addig most arra várunk választ, hogy elmehetünk-e mosogatni egy londoni cukrászdába – mondta.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke azt mondta: pártja úgy szeretné az unió integrációjának növelését, hogy közben ne vesszen el a nemzetállamok identitása. Példaként említette, hogy szerintük Brüsszelnek több jogot kellene adni a korrupció csökkentéséhez.

Az októberi népszavazásról szólva Csepreghy Nándor kijelentette, a referendum arról szól, „elfogadjuk-e, hogy a fejünk fölött döntsenek”, és ebben a kérdésben szerinte a baloldal saját választóinak az akaratát sem tudja hitelesen megjeleníteni.

Kunhalmi Ágnes ezzel szemben úgy látja, a népszavazás a kormányfő belpolitikai érdekeiről: az egészségügyi, oktatási és korrupciós problémákról való figyelemelterelésről szól, ezért nem szabad elmenni és asszisztálni ehhez. Hozzátette, „vissza kell adni a nemzet önbecsülését”, amit a kormány „rasszista és idegengyűlölő kampánya” elvett.

Bana Tibor úgy fogalmazott, a miniszterelnök saját erejét próbálja fitogtatni a népszavazással, amit szerinte meg lehetett volna spórolni, hiszen a parlament akár négyötödös többséggel is állást foglalhatott volna az abban szereplő kérdésben. A Jobbik képviselője reményét fejezte ki, hogy a kormány a népszavazás után reformokat, akár az uniós alapszerződés módosítását is kezdeményezi majd.

Szigetvári Viktor azt valószínűsítette, hogy érvénytelen és eredménytelen lesz az októberi népszavazás, a kormány „félelem- és gyűlöletkampánya” ugyanakkor szerinte generációkra kiható károkat okoz. Kiemelte, Magyarország csak akkor lehet virágzó, ha nyitott marad az ország kultúráját elfogadókkal szemben.