0-49% – ezt kell tudni 2016-ra a béren kívüli juttatásokról

Fotó: MTI/MTVA / Pénzjegynyomda / MTI/MTVA / Pénzjegynyomda

-

A cafeteria-elemekkel sokat lehet spórolni. A lakáshitel-törlesztésé viszi a pálmát, igaz, ebből a kedvezményből csak nagyon keveseknek jut. (A jövő évi adóváltozásokról, az összesen 58 féle adóról ebben a cikkünkben olvashat.)


A béren kívüli juttatások szezonja az év vége, ilyenkor lehet dönteni arról, hogy a dolgozók jövőre milyen juttatásokat kérnek, választanak. A cafeteria-elemek azért vonzóak, mert kedvezményesen adóznak. Tehát a sima fizetéshez képest nettóban jobban jön ki az ember, a munkáltató pedig plusz juttatásokat biztosíthat olcsóbban, mintha bért adna.

Ugyanakkor nem szabad egy kalap alá venni a fizetést és a cafeteria-elemeket, mert a munkáltató a szabály szerint nem teheti meg, hogy a fizetés egy részét béren kívüli juttatásként biztosítja. Bár a kedvezményes adózás miatt a cafeteria-elemek még a többletadminisztrációval is megérhetik a vállalatoknak, összességében viszonylag kevés munkáltató ad ilyeneket.


A Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) megkérdeztük, hogy a magyarországi foglalkoztatottak közül hányan kapnak bármilyen cafeteria-elemet, ám a minisztériumnak erről nincsenek adatai, mert a munkáltatóknak nincs a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége. A bevallási adatok alapján az NGM mindössze arról tud, hogy tavaly a versenyszférában havonta átlagosan 32,5 ezer vállalkozás adott béren kívüli juttatást. Ez a szám első látásra soknak tűnhet, ám a KSH adatai szerint 2014-ben 586 ezer társas vállalkozás volt Magyarországon, amelyek nagy része – 574 ezer – kft.-ként működött.

Azért a cafeteria-rendszert működtető 32,5 ezer cég rengeteg embernek ad munkát, így több százezren kapnak valamilyen juttatást. A cafeteria-elemek többsége adózik, ám jövőre javul a helyzet azzal, hogy a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra csökken. A változás miatt számba vettük legjobb és legnépszerűbb cafeteria-elemeket.


01

A 0 százalékos lakáscafeteria

A legjobb választás adózási szempontból az egyik legfiatalabb cafeteria-elem, a lakáshitelhez járó juttatás, amelyet már az idén is igénybe lehetett venni. Ezt a megoldást csak korlátozott kör veheti igénybe, azok, de a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „a munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás mára a gyakorlatban elterjedt, a munkáltatók és a munkavállalók élnek ezen juttatás nyújtásának lehetőségével”. 

Az OTP Bank október végén publikált felmérése szerint ez az elterjedtség viszonylagos. 2014 első felében félmillió alkalmazott kaphatott volna cafeteriás lakástörlesztést a munkáltatójától, de az OTP erre létrehozott rendszerén keresztül az első félévben mindössze hatezren éltek a lehetőséggel. A lakáscafeteriát sokszor azért nem választják a cégek, mert bonyolult a kapcsolódó elszámolási rendszer, ha pedig hiba csúszik a kifizetésekben, akkor büntetést kockáztatnak. Mindenesetre tény, hogy a lakáshitellel rendelkező alkalmazottaknak érdemes kopogtatniuk a munkáltatójuknál – jellemzően a bér- vagy hr-osztályon –, hogy ha lehetséges, akkor vezessék be ezt a juttatást, ugyanis adómentesen törleszthető.

Adómentes továbbá a sporteseményre szóló belépőjegy vagy bérlet összegkorlát nélkül, illetve a kulturális szolgáltatás igénybevételére (színház, múzeum, stb.) jogosító jegy vagy bérlet maximum évente 50 ezer forintig. (Kivéve a SZÉP-kártya szabadidő-alszámlájára utalt munkáltatói támogatást.)


02

A 34,51 százalékos liga – Erzsébet-utalvány, Szép-kártya és társai

A következő csoportba tartoznak a törvényben szó szerint béren kívüli juttatásokként felsorolt cafeteria-elemek, amelyek az idén 35,7 százalékkal adóztak, 2016-ban azonban a személyi jövedelemadó csökkentése miatt 34,51 százalékra mérséklődik a terhelés. Ebbe a körbe tartoznak az alábbi népszerű juttatások, amelyeket évente összesen200 ezer forintig vehetőek igénybe.

  • munkahelyi étkeztetés: havonta 12,5 ezer forint
  • Erzsébet-utalvány: havonta 8 ezer forint
  • helyi bérlet (a bérlet értéke)
  • iskolakezdési támogatás: gyerekenként, évente a minimálbér 30 százalékáig
  • önkéntes nyugdíjpénztár: havonta a minimálbér 50 százalékáig
  • egészségpénztár/önsegélyező pénztár: havonta a minimálbér 30 százalékáig
  • üdülési szolgáltatás: a minimálbér összegéig
  •  iskolarendszerű képzés átvállalt költsége: a minimálbér két és félszereséig
  • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás: a minimálbér 50 százalékáig


Kivételes Szép-kártya

A SZÉP-kártya szintén 34,51 százalékkal adózik jövőre, ám ennél nem 200 ezer forint az éves korlát, hanem 450 ezer forint a következő összeállításban:

  • SZÉP-kártya vendéglátás: évente 150 ezer forint
  • SZÉP-kártya szállás: évente 225 ezer forint
  • SZÉP-kártya szabadidő: évente 75 ezer forint
A SZÉP-kártya matekja leegyszerűsítve a következőképpen néz ki. Ha egy munkavállaló a SZÉP-kártyájára megkapja a maximumot, azaz 450 ezer forintot, akkor a munkáltató 137 ezer forintot takarít meg, ahhoz képest mintha ezt az összeget bérként szeretné kifizetni. Mindez azonban csak elméleti síkon igaz, mivel a nemzetgazdasági tárcától kapott válasz szerint a személyi jövedelemadó rendszere nem engedi az egyes jövedelemtípusok közti szabad választást

„A jövedelem valóságos típusától, jogcímétől függ az, hogy a munkavállaló munkabért vagy pedig béren kívüli juttatást kap. Vagyis azt nem teheti meg a munkáltató, hogy a munkavállaló munkabérének egy részét béren kívüli juttatásként adja” – áll az NGM-es válaszban.


49,98 százalékos elemek

A legmagasabb adókulcs működik a normál adózású cafeteria-elemeknél. Ebbe a körbe tartozik például az úgynevezett csekély értékű ajándék (értéke a minimálbér tizede lehet és évente három alkalommal lehet adni), valamint a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész, tehát az évi 200 ezer, illetve a SZÉP-kártya esetében az évi 450 ezer forintos rész.


Brüsszel boríthatja a rendszert

Elképzelhető, hogy a magyarországi cafeteria rendszere a jövőben megváltozik. Az Európai Unió Bírósága szeptemberben ugyanis közölte: nem felel meg az Európai Unió irányelvének, hogy a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, és csak azoknak a cégeknek adott ez a lehetőség, amelyek részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként működnek, továbbá van ügyfélszolgálati irodájuk a 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településeken. Ez egyébként önmagában a cafeteria-elemeket nem feltétlenül érinti, inkább arra megy ki a játék, hogy kik lehetnek a szolgáltatók. A brüsszeli döntés az idei év végén vagy a jövő év elején születhet meg.