Miért vonattal ünnepli az időzónákat a Google, és miért most?

Forrás: Wikipedia

-

Százkilencven éve született a skót kanadai, aki kitalálta a világidőt.


Sok olyasmit is a vasútnak köszönhetünk, amiről először nem gondolnánk. Például, hogy Magyarországon (sőt, nem csak a main) két településnek nem lehet azonos a hivatalos neve. De ilyen a zónaidők rendszere is. Azelőtt mindenhol a helyi időt használták, akkor volt dél, amikor legmagasabban járt a Nap. A ló, a szekér, a postakocsi nem ment olyan gyorsan, és nem is volt olyan precíz menetrendje, hogy ez gondot okozzon.


Gőzmozdonyfüttyel dúdol a Google-doodle


A vasútnál (és kisebb mértékben a hajózásnál) azonban gondot okoz a sok helyi idő. Hacsak nem egyenesen északnak vagy délnek megy a jármű, a személyzetnek vagy az érdeklődő utasnak minden állomáson (sőt, tulajdonképpen minden köztes ponton is) állítgatni kell az óráját, vagy számolgatnia szükséges, ha meg akarja tudni, hogy tartják-e a menetrendet.


Sandford Fleming

Sir Sandford Fleming skót-kanadai vasúti mérnök és befektető 1827. január 7-én született. Azok között a szakemberek között tartjuk nyilván, akik a zónaidők lényegében ma is érvényes rendszerét kimunkálták. Flemingnek konkrétan a szisztéma egész világra való kiterjesztését köszönhetjük.

Írországban egy vonat a délelőtt/délután összetévesztése miatt „veszett el”, Fleminget konkrétan ez inspirálta 24 órás rendszere kitalálására. Ami például nálunk jobban kiszorította a de./du.-t, mint Észak-Amerikában az a.m./p.m.-et.

Ezen a problémán az egységes világidő segítene a leginkább. Valami ilyesmit akart például Sir Sandford Fleming, akinek a 190. születési évfordulóját ünnepli a Google egy doodle-val, azaz firkával. De azért az mégis furcsa lenne, ha sötét éjszaka lenne dél, így lassacskán egy kompromisszumos javaslatot, a zónaidők rendszerét fogadták el. (De Oroszországban például a vasút mindenhol a moszkvai időt használja, így a szibériai állomások tetején az óra büszkén hirdeti a delet este.)

Ha meggondoljuk, ez is azt jelenti, hogy Budapesten például mindenki, aki aznap nem mozdul ki a városból, vállalja a vasút kedvéért, hogy nem a helyi idő, hanem egy mesterséges idő szerint éli az életét, amely valójában valahol Prága és Ljubljana környékén lenne természetes. És persze mindez csak a téli időszámítás idején igaz, a nyári tovább kavarja a képet, de ez már egy másik történet.