Ötven bombányi plutónium tart Amerika felé

Fotó: AFP / TOSHIFUMI KITAMURA

-

Felfegyverzett teherhajó szállítja Amerikába Japán plutóniumkészletének egy részét, de még így is több tonna marad az országban.


Biztos nem hallott még a Pacific Egret nevű hajóról, vagy testvéreiről, a Pacific Heronról és a Pacific Grebe-ről, pedig ezek a járművek szállítják a világ talán legdrágább és biztosan a legveszélyesebb rakományát a kontinensek között.

A dupla hajótesttel rendelkező, minden létfontosságú berendezéséből tartalékkal is rendelkező Pacific Egret Tokai kikötőjéből indult és a dél-karolinai Savannah River Site nukleáris tárolóhely felé tart. A hajó útvonala titok, és hivatalosan a rakományát is homály fedi, de mindenki úgy gondolja, hogy Japán jelentős mennyiségű plutóniumkészletét szállítja egy amerikai tárolóhelyre. A feltételezést alátámasztja, hogy Tokai a nukleáris energiára épült, kikötőjét gyakran használja a japán atomenergia ügynökség, a Pacific Egret pedig egyike a Pacific Nuclear Transport nevű brit cég három hajójának, ami plutóniumot, uránt és plutóniumot egyaránt tartalmazó MOX erőművi üzemanyagot és kiürült fűtőelemeket szállít óceánszerte. Olyanok, mint az atomvonat, csak hajóban.


Milyen japán plutónium?

Japánnak vannak atomerőművei, és nagyobb mennyiségű plutóniummal rendelkezik: csak 2013-ban azzal hívta fel magára a figyelmet az ország, hogy közel három tonnányival ugrott meg az addig is jelentős, 44 tonnás készlete. Találtak például 640 kilogramm plutóniumot is tartalmazó MOX reaktor-üzemanyagot egy leállított erőműben. Van hasadóanyaga annak, aki nem hagyja szét.


Az országnak atomfegyverprogramja nincs, a szomszédai azonban ennek ellenére nyugtalankodnak, amikor Japán és a plutónium szóba kerül. Ezek a szomszédok például az atomfegyverek előállításán dolgozó Észak- és Dél-Korea, valamint Kína.


Nem tudnak vele helyben kezdeni valamit?

Rokkashóban építettek ugyan egy feldolgozóüzemet, ami évi nyolcszáz tonna uránból és nyolc tonna plutóniumból tudna atomreaktorokban használható fűtőelemet gyártani, ám ennek beindítása folyamatos csúszásban volt. Eredetileg 1996-ban kellett volna elindulnia, de húsznál is többször elhalasztották a startot. 2013-ban például azért, mert a 2011-es fukusimai katasztrófa miatt megemelték a biztonsági követelményeket. A mostani álláspont az, hogy majd 2018-ban nyitják meg az üzemet.


Az sem segíti a rokkashói létesítmény elindítását, hogy több civil szervezet tiltakozott a projekt ellen. Több mint 800 ezer tiltakozó aláírást adtak át a világhírű popsztár, Szakamoto Riuicsi támogatását is élvező civilek az ipari, kereskedelmi és energetikai minisztériumnak.

Szóval az alcímben feltett kérdésre a rövid válasz: nem.



Mi lesz a plutóniummal?

A lapos pillantásoknak és a Japán háta mögötti összesúgásnak egy 2014. márciusában megszületett megállapodás vetett véget, amely szerint az ország az Egyesült Államokba küldi feldolgozásra egy 315 kilogrammos adagot a 47 tonnás készletből. Ez úszik most valahol a Csendes-óceánon, a Pacific Egret gyomrában.


Ettől még senki nem alszik jelentősen nyugodtabban: Japán határain belül 11 tonnányi fegyverkészítésre használható plutónium van. További 36 tonnányi feldolgozott hasadóanyag pedig Franciaországban és Nagy-Britanniában vár arra, hogy visszaszállítsák a világ másik felére.



Egyáltalán mit keres Japán és az atom egy mondatban?

A fukusimai katasztrófa után ugyan az összes atomerőművet leállították az országban, de ez nem várt következményekkel járt. Például nem volt elég villamosenergia. Az energiabiztonságot hagyományosan nagyra értékelő Japán esetében ez eleve csihol némi feszültséget, erre jött az, hogy az energiatakarékosság jegyében bevezették az irodaépületek légkondicionálóinak 28 fokra állítását, és eljött a supercoolbiz – érdemes ennek utánaolvasni a magyar nyelvű Tokyo Reloaded blogon –, a céges nagyon laza öltözködés időszaka, hogy valahogy kibírják a meleget a táblázatot tologató munkások.


Jelenleg három atomerőmű – köztük egy MOX-üzemű – működik az országban. A tucatnyinál is több lekapcsolt atomerőmű helyett gáz- és szénerőművek termelnek áramot.