Muzulmán nő vagy? Már te is lehetsz szuperhős!

Forrás: Marvel Comics

-

Véget értek az idők, amikor csak heteroszexuális fehér férfiak lehettek a szuperhősképregények főszereplői. Ma már a női Thor csaphat össze az ázsiai Hulkkal, miközben a muzulmán Ms. Marvel és az afrolatino Pókember figyeli őket a felhőkarcoló tetejéről. Miért éri meg a kiadóknak a diverzifikációs hullám, és okosabbak lettek-e a szuperhősképregények?


Nemes egyszerűséggel Spider-Man címen jelent meg február 3-án a legújabb Pókember-sorozat első száma. Ebben egy Miles Morales nevű tizenéves fiú a Pókember, akinek az etnikai hovatartozása egyedülálló a fősodorbeli szuperhősök között: anyja Puerto Ricó-i származású, apja afroamerikai. Miles nem a most megjelent füzetben debütált, már 2011-ben elindult az első saját sorozata. Az újdonságot az jelenti, hogy ezúttal a Marvel Kiadó képregényeinek főuniverzumában szerepel, nem egy alternatív idősíkon. Miles most már abban a New Yorkban tevékenykedik, amelyben a Bosszú Angyalai vagy a Fantasztikus Négyes is, és amelyet a Marvel a mi reális világunkról mintázott.


A Spider-Man (2016) 1. számának borítója


Az új Pókember-sorozat indulása a legutóbbi, de biztosan nem az utolsó lépcsője annak a trendnek, amely a mainstream szuperhősfigurák diverzifikálását célozza. A legnépszerűbb karakterek közül éppen Pókembert szokás a legdemokratikusabb hősnek tartani, mivel bárki lapulhat az egész arcot takaró maszk alatt – a kívülállók nem tudhatják, öreg vagy fiatal, fehér vagy ázsiai ugrál Pókemberként. Ezért is készült számos képregény- és filmadaptációja a figurának Amerikán kívül is, a Spider-Man: Indiától kezdve a Fülöp-szigeteki Gagamboyig.


A Spider-Man: India 2. számának borítója


Miért különleges, és miért bír a szokásosnál nagyobb jelentőséggel mégis a mostani Pókember-széria? Egész egyszerűen azért, mert nem önmagában áll, hanem évek óta tartó, tudatos kiadói munka eredménye. A Marvel jelszava a kétezertízes években nyilvánvalóan az lett, hogy bárki lehet szuperhős, és bármilyen kisebbség megtalálhatja a hozzá közel álló hősfigurát: nők, feketék, latinók, ázsiaiak, muzulmánok, melegek és bizonyára hamarosan a transzneműek is.


A fekete Amerika Kapitány pofán vágja a Vörös Koponya lányát


Felhozzák a kisebbségeket a másodvonalból

A szuperhősképregények olvasói hagyományosan a tizenéves fiúk, akik mellé legkésőbb a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója óta felzárkóztak a huszonéves, sőt harmincas férfiak. A képregényolvasók elöregedésének folyamatát a kétezres években beinduló filmadaptációs hullám fékezte, miközben a nem-szuperhősös, korábban „indie”-nek számító képregények is egyre népszerűbbekké váltak, a könyvesboltokban például könnyedén meg is előzhették Batmant és társait – elég csak a Walking Dead sikerére gondolnunk.

A szuperhősfilmek, illetve a mainstreambe átszivárgó nem-szuperhősös képregények új közönséget tudtak megszólítani, akiket érthető módon a nagy kiadók is megpróbáltak elérni. Ehhez viszont frissíteniük kellett a megszokott szuperhősgárdán, amivel alapvetően még mindig az évtizedekkel korábban megszerzett olvasóközönséget szolgálták ki.


Chris Hemsworth és Natalie Portman a Thor című filmben


Korábban is voltak meghatározó kisebbségi szereplői a szuperhősképregényeknek, de szinte mindig mellékszerepben (mint Hadigép Vasember mellett vagy Renee Montoya a gothami rendőrségen) vagy a B szériás hősök között (közéjük tartozik Luke Cage a Marvelnél vagy Cyborg a DC-nél). A Marvel 2012-ben indult kampányában átfazonírozta és újraindította sorozatai nagy részét, a kiadónál ekkor már alapvető célként tűzték ki, hogy kisebbségi figurák önálló címet kapjanak.


renee montoya detective comics

Renee Montoya a Detective Comics 41. számában (2015)


Az elképzelés igazán a Marvel Now! kampány második-harmadik hullámában vált valóra. 2014 februárjában jelent meg a Ms. Marvel első száma, a címszerepben egy muzulmán kamaszlánnyal, az év októberében jött a női Thor, novemberben pedig a fekete Amerika Kapitány. Tavaly év végén indult az új Hulk-sorozat, amelyben egy ázsiai-amerikai tudós válik zöld monstrummá, most pedig Miles Morales lépett át a Marvel főuniverzumába.


ms. marvel

Ms. Marvel 1. (2015)


Hogyan lett Ben bácsiból fekete bűnöző?

Bár a főszereplőjük valamilyen szempontból kisebbséginek számít a szuperhősképregények világában, azért ezek a sorozatok alapvetően hagyományos szuperhősképregények, vagyis sokat verekednek a történetekben, és különféle szupergonoszok világhódító terveit hiúsítják meg. Változó, hogy az írók milyen erősen reflektálnak kisebbségi problémákra.

Brian Michael Bendis, a Miles Morales-es Pókember-képregények írója például úgy teljesíti a szuperhősképregényekkel szemben támasztott olvasói elvárásokat, hogy közben arról is beszél, mennyivel nehezebb szegény családból származó feketeként érvényesülni Amerikában, mint hasonló hátterű fehérként. Milesnak sokkal nagyobb az esélye, hogy börtönben végezze, mint Peter Parkernek, amint azt a nagybátyja sorsa is bizonyítja – aki Peter Parkernek Ben bácsi, az Milesnak Aaron bácsi, egy tehetséges bűnöző.


spider-man

Spider-Man 1. (2016)


A 2014-ben indult sorozatok közül a Ms. Marvelben válik központi kérdéssé, hogyan tevékenykedhet szuperhősként egy New Jersey-i tinilány, Kamala Khan, aki egyszerre mozog otthonosan vallásos iszlám és a szekuláris amerikai közegben. Nyilván nem véletlen, hogy itt a legelnagyoltabbak a szuperhősös konfliktusok, az írónőt, G. Willow Wilsont érezhetően hidegen hagyják a hagyományos szuperhőstörténetek.

A független színtérről érkezett szerző egyébként maga is muzulmán, ráadásul felnőttként vette fel a vallást, így személyes ügye a két, egymástól távol álló világ összebékítése a sorozatban. „Azt hiszem, azon a ponton vagyunk a képregénytörténetben, amikor korábban nem tapasztalt nyitottság övezi a diverzitást” – nyilatkozta Wilson az A.V. Clubnak. „Ezt a rajongóknak köszönhetjük. Sokat beszélünk arról, hogyan irányítják felülről ezt a folyamatot a kiadók, de a párbeszédet valójában a rajongók kezdeményezték.”


ms. marvel

Kamala Khan beleegyezik, hogy randira kísérje vallásos bátyját


Wilson igazán a második, tavaly novemberben indult Ms. Marvel-sorozatban érzett rá arra, milyen jellegű sztorikat érdemes írnia Kamala Khannak: az első történetben a hősnőnek a HYDRA nevű nemzetközi bűnszervezetet kell legyőznie, akik ádázul dzsentrifikálni akarják (!) Jersey Cityt.


Nők is elbírják Thor kalapácsát

Az új Amerika Kapitány is nemrég, az első történetek után kezdett el komolyabban foglalkozni az Egyesült Államok politikai megosztottságával, és élesen reflektált a lehallgatási botrányokra. „Olyasmik derültek ki a kormányunkról, amit a legnagyobb ellenségeinkről sem feltételeztünk volna” – állapítja meg elkeseredetten Sam Wilson, a korábbi Sólyom, akit maga Steve Rogers kért meg rá, ragadja magához Amerika Kapitány pajzsát. Neki is egy HYDRA-szerű, fajgyűlölő maffiaszervezettel, a Kígyó Fiaival gyűlik meg a baja, de komolyabb polgárjogi kérdéseket azért nem boncolgat a sorozat. Ezt inkább az új, áprilisban induló Fekete Párduc-szériától lehet várni, amelyet Ta-Nehisi Coates, az elismert regényíró és aktivista ír.


captain america

Sam Wilson mint Amerika Kapitány


Miles Moralesszel, Kamala Khannal és Sam Wilsonnal ellentétben az új Thornak nem az etnikuma, hanem a neme érdekes, korábban ugyanis soha nem volt példa rá, hogy egy Thor-kaliberű szuperhős huzamosabb ideig női figura legyen. Persze van egy-két fontos szuperhősnő, például a jövőre saját mozifilmet kapó Wonder Woman, de újdonság, hogy egy jellegzetes férfihős nemét megváltoztassák.


Egyébként éppen a Thor lapjain pedzegették ezt a lehetőséget korábban, a címszereplő féltestvére és nemezise, Loki ugyanis előszeretettel jelenik meg nőként – emiatt sokan a képregényes transzneműség élharcosát látják benne.


thor

Színre lép a női Thor


Most viszont a pozitív hősből lett nő, miután az eredeti Thor bizonyos okok miatt méltatlanná vált rá, hogy uralja a mágikus kalapácsot, Mjölnirt. A fegyver új birtokosa Jane Foster, Thor nagy szerelme lett (ő az, akit Natalie Portman játszik a filmváltozatban). Jane ráadásul – igazi melodrámai fordulattal – civilben éppen rákos beteg. Jason Aaron író állítólag rengeteg gyalázkodó olvasói levelet kapott a női Thor miatt, az új sorozat első számából viszont 200 ezer példányt adtak el, sokkal többet, mint a megelőző, férfi címszereplővel készült Thor-széria egyes füzeteiből.


thor

Thor kiüt egy rosszfiút, aki szitokszóként használta a „feminista” jelzőt


Hol a meleg Superman?

Az új Thor sikere egyben magyarázatot is ad rá, miért diverzifikálja a szuperhőseit ilyen ütemben és merészséggel a Marvel. Az újrafazonírozott hősalak színre lépése rajongói körökben szenzációnak számít, így az első számokból mindig sok elfogy, az új közönség meghódítása miatt pedig feltehetően a későbbi részek is szép bevételt termelnek majd. Természetesen fontos az etnikai egyenlőség és a kisebbségek reprezentációja a Marvel számára, de még fontosabb a profit.


thor

Az új Thor szereplőgárdája


A trendnek kétségtelenül megvan az a veszélye, hogy kizsákmányolják a különféle kisebbségeket: mintha a Ms. Marvel egyik mellékszereplőjének is csak azért lennének leszbikus anyukái, hogy a szexuális és etnikai identitások teljes palettáját lefedje az író.

Ha viszont arra gondolunk, hogy a fősodorbeli képregényiparnak milyen elmaradásai és torzulásai vannak nemhogy a kisebbségek, de még a nők reprezentációjában is, akkor a mostani diverzifikációs hullámot egy-két erőltetett részlete ellenére is csak üdvözölni lehet.


ms. marvel

Kamala Khan víziója a Ms. Marvel (2014) 1. számában


Ráadásul a két legnagyobb kiadó közül jelenleg csak a Marvel tesz érdemi lépéseket az ügyben, a DC főként kiadói közleményekben tudatja, milyen fontos számára a téma. Igaz, a legutóbbi Batwoman-sorozatukban leszbikus volt a címszereplő, az a széria viszont a 40. résszel megszűnt. Ez is afelé mutat, hogy bár a latino Pókember már köztünk jár, fekete Batmanre vagy meleg Supermanre egyelőre várnunk kell.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!