Így dolgozza fel az ELTE a gólyatábori nemi erőszakot

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Palle Christensen

-

Az egyetemi szexuális erőszak megelőzése, személyes pszichológiai tanácsadás és az egyetemi beilleszkedés segítése a célja az ELTE Jogtudományi Karán másfél évvel ezelőtt elindított oktatói és hallgatói mentorprogramnak. A program egyben az egyetem önmagával való szembenézése is: a jogi kar 2014-es gólyatáborában szexuális erőszakot követtek el egy fiatal lányon, akit aztán a HÖK-ös vezetők lebeszéltek a feljelentésről.


A fiatal lány története csak egy évvel az eset után került nyilvánosságra egy újabb gólyatábori erőszak miatt. 2014 augusztusában az az ELTE Tanítóképzőjének gólyatáborában, Fonyódligeten erőszakoltak meg egy lányt. A nagy sajtóvisszhangot kiváltott eset után merte csak felkeresni az Indexet az egy évvel korábban bántalmazott lány. Az ügy kipattanása után Király Miklós, a jogi kar dékánja feljelentést tett szexuális erőszak és kábítószer birtoklása bűntettének gyanúja miatt. A kar vezetése egy belső fegyelmi eljárást is megindított az ügyben. Végül 2014 november elején két hallgatót kizártak a karról, egy másikat pedig egy tanévre eltiltottak tanulmányai folytatásától. Egy negyedik társuk megrovást kapott.

A kar vezetése az eset után betiltotta a hagyományos gólyatábort, amelyet addig minden évben a Hallgatói Önkormányzat szervezett. Helyette elkezdtek megszervezni egy hallgatókból és oktatókból álló kari mentorhálózatot, és tavaly gólyatábor helyett már több napos orientációs eseményt szerveztek a gólyáknak.


„Az addig megszokott ivászat és bulizás helyett a leendő csoporttársakkal való ismerkedésre és az egyetemista élet lehetőségeiről való beszélgetésre tettük át a hangsúlyt” – mondja Kiss Valéria tanársegéd, a kar oktatói mentorprogramjának egyik munkatársa, aki saját kollégáival is sokat beszélget a témáról. Azt reméli, hogy a mentorhálózat működésének köszönhetően pár éven belül már nem az öntudatlanságig tartó ivás vagy a gólyák szívatásának lehetősége lesz a szempont egy gólyatábor megszervezésénél.


A 2014-es ELTE-s gólyatáborban történt események az egész kart átgondolására késztették. A kar vezetése nem akarja szőnyeg alá söpörni a történteket, az erőszakkal kapcsolatos jogi szemináriumokon azóta is folyamatosan téma, hogy mi történt abban gólyatáborban. Az eset óta több civil szervezettel, köztük a nők elleni erőszak ellen küzdő NANE-vel és a Patent Egyesülettel is együtt dolgozik a mentorcsoport. A hallgatók önkéntes jogi segítséget nyújtanak bántalmazott nőknek, az egyesületek munkatársai pedig képzéseket tartanak a hallgatóknak a szexuális bántalmazásról. A jogi kar alkalmaz egy pszichológust is, akihez egyéni tanácsadásra lehet bejelentkezni. László Noémi pszichológus azt tapasztalta az elmúlt évben, hogy a hallgatóknak nagy igénye van a beszélgetésre, és nem csak párkapcsolati vagy szexuális erőszakkal kapcsolatban. Sokan fordulnak hozzá például beilleszkedési nehézségekkel, de karriertervezési kérdésekkel is.

Nagy Mariann, a jogi kar oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese szerint a 2014-es esetből a kar vezetése is levonta a tanulságokat:



Az a HÖK, ami most van, már nem az a Hallgatói Önkormányzat, aki a 2013-as gólyatábort szervezte.


Nagy Mariann a kari vezetés felelősségét is elismerte abban, hogy a legtöbb felsőoktatási intézményhez hasonlóan ők is teljes egészében a Hallgatói Önkormányzatra bízták a gólyatábor megszervezését és lebonyolítását. Másrészt a tömegképzés tipikus rendszerhibájának tartja , hogy a középiskola zárt közegéből kilépő, nyár elején még gyerekként kezelt fiataloknak egyik napról a másikra kellene felnőttként viselkedniük az egyetemen, és adott esetben ellenállni a csoportnyomásnak, vagy a felsőbb évesek utasításainak.

„A legtöbb gólya úgy érzi, hogy nem fogják majd jó fejnek tartani vagy elfogadni a társai, ha visszautasít egy számára kellemetlen vagy megalázó feladatot a gólyatáborban. Az újak általában meg akarnak felelni a felsőbb évesek szabályainak, és csak később jönnek rá, hogy tulajdonképpen ők nem is akartak volna részt venni a megalázó játékokban” – magyarázza László Noémi pszichológus, hogyan fordulhatnak át a sikamlós, szexuális töltetű szójátékok vagy a lányok hasáról felesezős játékok konkrét szexuális erőszakba.

A nemrég bevezetett orientációs napok jellemzően nem ott alvós események. Kiss Valéria szerint egyelőre még nincsen annyi önkéntes a programban, akik biztonsággal le tudnának bonyolítani egy vidéki gólyatábort, de a távlati céljaik között az is szerepel, hogy egyszer majd vidéki helyszínen, az eddig megszokottól teljesen eltérő szellemiségű, ott alvós gólyatábort szervezzenek. De egyelőre annak is örülnek, hogy elindult valamilyen változás, ami talán az elkövetkező években több hazai felsőoktatási intézmény vezetését és hallgatói önkormányzatát elgondolkodtatja a szívatós gólyatáborok megreformálásán.