Erősen átfogalmazta a német lap a botrányos Nemes Jeles-interjúját

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Noha a kérdések szinte ugyanazok maradtak, a válaszok sokkal finomabbak, Hollywood ostorozása pedig teljesen kimaradt.


A német Jüdische Allgemeine csütörtökön közölt interjút Nemes Jeles Lászlóval, amelyben a Saul fia rendezője élesen kritizálta Magyarországot, a Golden Globe-ot, és az olyan holokausztfilmeket, mint a Schindler listája vagy Az élet szép. Az eredeti interjúban olyan kitételek szerepeltek, mint az, hogy „Magyarországon sokan még inkább tegnap, mint ma kinyitnák újra a koncentrációs táborokat, már ha képesek lennének rá”, vagy hogy „Magyarország nem egy normális ország, ahogy politikusai és polgárai sem”.


A cikk magyar sajtóban megjelent szemléi után nem sokkal Nemes Jeles közleményt adott ki, amelyben rágalomnak nevezett minden neki tulajdonított szót, valamint arról is írtak, hogy a film producerei azonnal megindítják a német lap ellen a szükséges jogi lépéseket.

Az interjú péntek reggel még elérhető volt az újság honlapján, késő délelőtt azonban levették, majd kora délután visszarakták, de mint a cikk alján írták, „az interjú szövegét megváltoztatták a fordítóval való megbeszélést és egyeztetést követően”.

Ebből az új interjúból már hiányoznak a nagy port kavart mondatok, Nemes Jeles sokkal finomabban fogalmazza meg azt, hogy a nem lepték meg a film sikerét követő negatív magyar hozzászólások,


mert Magyarországon gyakori az antiszemita beállítottság, ezt tapasztaljuk a mindennapi életben és számos beszélgetésben. Nincs széles, egyöntetű konszenzus arról, hogy az antiszemitizmus mindenféle nemzeti kohéziót megsemmisít. Néha pont azért táplálják, hogy egy széleskörű konszenzust érjenek el vele.

Ennek ellenére, mondja az új változatban Nemes Jeles, noha számos országban próbálkoztak a filmhez pénzt szerezni – így Németországban, Ausztriában, Izraelben és Franciaországban –, de csak a magyar filmalap volt hajlandó segíteni. A végleges verzióban az a félmondat sem szerepel, hogy „az Orbán-kormány keményen kiáll az ország zsidó közösségéért”.


A film negatív magyar fogadtatását firtató kérdésre úgy válaszolt a rendező, hogy a Saul fia az elmúlt évek legnépszerűbb és legnézettebb magyar filmje. A nemzetközi sikerre pedig azt mondta, hogy nem hitte, hogy az ilyen intenzív lesz, és ennyire a középpontba kerülnek, de örül, mert így több helyen be tudják mutatni a Saul fiát.

Az eredeti verzióban ostorozott hollywoodi felületesség a beszélgetés új változatában már nem szerepel, ahogy a rendező a Schindler listája és Az élet szép című filmeket sem említi. A többi holokausztfilmmel kapcsolatosan csak annyi kritikát fogalmaz meg, hogy általában a túlélésről szólnak, és a nézőnek egyfajta biztonságérzetet adnak azzal, hogy egy szigorúan rögzített külső szemszögből mutatják be a történéseket.