Akiknek el sem kezdődött a gyerekkoruk

Fotó: AFP / BARAA AL-HALABI

-

Akár Szíriában maradtak, akár elmenekültek, a gyerekek a legnagyobb vesztesei az öt éve dúló szír polgárháborúnak. Gyerekkoruk egy része, sokuknak az egésze elveszett. Az UNICEF nem régen publikált átfogó tanulmányában összesen 8,4 millió szír gyerekről beszél, akik közvetlenül érintettek a háborús konfliktusban.


Öt éve tart a szír polgárháború, és mostanra a 23 millió lakosú ország több mint fele elmenekült. Az UNICEF helyszíni segítőinek beszámolója szerint a kieső felnőtt munkaerő pótlására gyakran már ötéves gyerekeket is munkára fognak, tizenöt éves kortól pedig besorozás fenyegeti a fiúkat.

De a lelki sérüléseket nézve azok a gyerekek sem járnak sokkal jobban, akik elmenekülnek az országból. Hosszú, viszontagságos út után, gyakran egyedül vagy csonka családban érkeznek meg a befogadó országba. Hárdi Lilla, a Magyarországra érkező menekülteknek lelki segélyt nyújtó Cordelia Alapítvány pszichiátere szerint főleg a kamaszok kényszerülnek túl korán felnőtté válni, mivel gyakran át kell venniük a traumatikus állapotba került anya vagy apa szerepét a családon belül, támogatni a szülőket és gondoskodni a kisebbekről – hangzott el az UNICEF Magyar Bizottság Alapítványa által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.



A háború kitörése óta 16 és fél ezer kiskorú menekült el kísérő nélkül Szíriából. Ők vagy valamelyik környező ország menekülttáborában élnek, vagy már nekivágtak Európának. A pszichiáter szerint az egyedül érkező, jellemzően kamasz fiúk vannak a legtöbb veszélyforrásnak kitéve. Többségük otthon elveszítette hozzátartozóit, vagy éppen a család indította őket útnak egy szebb élet reményében. A gyakran viszontagságos úttól már eleve megterhelt állapotban érkeznek Európába, és többnyire teljesen egyedül maradnak a kétségeikkel és félelmeikkel.


Abban az életkorban vannak, amikor még szükségük lenne felnőtt iránymutatásra, ezért jó eséllyel az első emberbe belekapaszkodnak majd, aki segítséget kínál. Náluk a legnagyobb a veszélye, hogy alvilági körökbe keverednek, vagy emberkereskedők áldozataivá válnak.


„A háború előtt tényleg csodaszép volt itt az élet”– mondja egy 12 éves szír kislány az UNICEF kisfilmjében. Saja négy barátját és egyik lábát vesztette el Aleppó bombázásakor. Mivel világítás már egy ideje nincsen a félig lebombázott lakóházukban, a nappal együtt kel hajnalban, hogy meg tudja írni a leckéjét. Minden nap több órát gyalogol mankóval bicegve, hogy eljusson a környék egyetlen épen maradt iskolájába. Saja még azon szerencsésebb gyerekek közé tartozik, akik túlélték a bombázásokat, és éppen nem fenyegeti őket közvetlen éh- vagy szomjhalál. És akiknek még van néhány szép emlékük a háború előtti országról, hiszen az elmúlt öt évben 3,7 millió szír gyerek már a háborúba született bele. Közülük 2,9 millióan még mindig Szíriában élnek, 700 ezren pedig családjaikkal a környező országok vagy valamelyik európai ország menekülttáborában.



Ám ők még csak az ötéves vagy annál fiatalabb gyerekek. Az UNICEF nem régen publikált tanulmányában összesen 8,4 millió szír gyerekről beszél, akik közvetlenül érintettek a háborús konfliktusban. Ez az ország gyereknépességének a 80%-a. Közülük 7 millióan tartós mélyszegénységben élnek, szétbombázott, gyakran víztől és élelemtől napokra vagy hetekre elzárt területeken. Rég elfeledett betegségek ütötték fel a fejüket, miközben a kórházak nagy része megsemmisült a bombázásokban. A segélyszervezetek helyszíni jelenléte nélkül gyakorlatilag évek óta teljesen lebénult volna az oktatás, mert az iskolák nagy része használhatatlanná vált.



Hogyan várjuk őket Magyarországon?

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programszervezője szerint nem túl lelkesen, és lehetőleg olyan körülményekre berendezkedve, hogy minél előbb tovább menjenek. A Helsinki Bizottság munkatársainak tapasztalatai alapján a hazai joggyakorlat semmilyen szempontból sem felelt meg a nemzetközi egyezményeknek vagy az uniós vállalásainknak. Tavaly jelentősen megnőtt a kisgyerekkel érkező szír családok aránya, akiket sokszor olyan körülmények között tartottak 24-36 órán át őrizetben Szegeden, ami ellen Gyulai Gábor szerint még az állatvédők is fellázadtak volna:


Jártunk olyan helyiségben, ahol 1 négyzetméter mozgástér jutott egy emberre, nem volt ágy, asztal, még ahhoz is az ajtó előtt álló fegyveres őrtől kellett engedélyt kérniük, hogy kimehessenek vécére.

Szíriai kisgyerek, Romok, Szíria, Gyerek,


Gyulai Gábor a tavalyi év egyik legtraumatikusabb pillanatának nevezte a szerb-magyar határszakasz lezárását, amikor kisgyerekeiket hónuk alá szorítva rohantak a fél világon átgyalogolt, fáradt családok a kerítés felé, mert tudták, hogy húsz perc múlva lezárják a magyar hatóságok a határt.

Az uniós jog alapvetően sérült menedékkérőknek kezeli a kiskorú menekülteket, akik mellé ki kellene rendelnie a hatóságoknak egy felnőtt képviselőt menekültügyi eljárásuk intézéséhez. Magyarországon a fiatal afgán férfi menedékkérők aránya a legnagyobb, de a legtöbben személyes okmányok nélkül érkeznek, így már életkoruk meghatározása is lehetőséget ad visszaélésekre. Gyulai Gábor tapasztalatai szerint az életkor meghatározása itthon jelenleg egy orvosi röntgenfelvétel alapján történik, míg a fejlett országokban egy pszichológusból, orvosból és pedagógusból álló szakértői csoport segíti a hatóságokat a minél pontosabb kormeghatározásban. Erre azért lenne szükség, mert az egyéni testi fejlődési különbségek miatt egy röntgenfelvétel alapján akár éveket is lehet tévedni. Egy nagykorúvá nyilvánított menedékkérőt pedig már szigorúbb körülmények között lehet őrizetben tartani, és képviselőt sem kell kirendelnie mellé az államnak. A migráció okozta válsághelyzet kihirdetése pedig a kiskorúakkal szemben is több eszközt adott hatóságok kezébe, végszükség esetén ugyanis már nekik sem jár a képviselet.


Szíriai kisgyerek, Romok, Szíria, Gyerek,


Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az is probléma, hogy túl általánosak a menekültekre vonatkozó jogszabályok, amilyeket így minden uniós tagállam a saját joggyakorlatára lefordítva alkalmazhat. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Európa reaktív politikát folytat a menekültkérésben, és bár a tavalyi nagy menekültáradatra már évekkel ezelőtt figyelmeztettek a szakemberek, mégis teljesen felkészületlenül érte Európát. „Amíg minden tagállam a saját álláspontját ismételgeti menekültügyben és nincsen egy egységes európai joggyakorlat, addig a menekült gyerekek is kiszolgáltatottak maradnak egy-egy ország aktuális intézkedéseinek."