A programozás az új szexi

Fotó: / Prezi.com / / Prezi.com

-

A Prezi is sokkal több lányt szeretne látni az informatikában. Az első Coding Girls program tapasztalatairól kérdeztük őket.


Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor bizony Mohamed megy a hegyhez. Hiába sztárszakma manapság a programozói, a lányoknak csak nem akaródzik kódot írni. Miközben amúgy is óriási hiány van IT-szakemberekből és főleg kóderekből, a nők aránya ezen a területen a statisztikai hibahatár körül mozog. A technológiai vállalatok világszerte saját programokba kezdtek ennek megváltoztatására, itthon a Skool 10-13 éves, a februárban indított Coding Girls pedig középiskolás lányokkal próbálja megszerettetni a programozást. Az első nyolc kiválasztott májusban fejezte be a Prezi tanfolyamát, amelynek kimondottan az volt a célja, hogy a 2015/2016-ban felsőoktatásban továbbtanulni szándékozókat a programozás, de legalábbis az informatika irányába terelje a résztvevőket.


A programot nyolc főre hirdették meg, végül úgy harmincan jelentkeztek. Hogy ez sok vagy kevés, relatív. A Prezi mára világszinten és Magyarországon is ismert cég, és egy ingyenes tanfolyamról van szó, így mondhatnánk, hogy ez elég vékony. Ugyanakkor az órákat budapesti cégközpontban tartották (ezért a vidékiek az első körből sajnos kiestek), és célzottan egy bizonyos korosztályra lőttek egy lányok körében nem túl szexi témával. Ennek fényében már sokkal jobban hangzik a harminc jelentkező, és ez a szám valószínűleg csak emelkedni fog, ahogy szélesebb körben is elterjed a program híre. Ami a matekot illeti, működött a természetes szelekció – nem bölcsészlelkűek, hanem reálosok akartak bekerülni.



A pályázók közül a jelentkezéssel együtt beküldött prezi alapján választották ki a nyolc szerencsést, és arra is kifejezetten figyeltek, hogy olyanok kerüljenek be a programba, akiknek nincs programozási tapasztalatuk. Ez azért volt fontos szempont, mert ők még nem láttak bele ebbe a világba, és igazi hatást náluk lehet elérni. Nem programozni akarták mindenáron megtanítani őket, hanem megmutatni nekik, hogy igenis jó dolog lehet nőként is programozással, informatikával foglalkozni. Göbölös-Szabó Julianna, a program egyik mentora elmondta, hogy a tanfolyam végére nagyon jó csapat alakult ki, a lányok azóta is összejárnak. Ezt tartja az egyik legnagyobb eredménynek, mert gimnazistaként és később egyetemistaként azért is maradt távol a programozástól, mert egyedüli lányként félt bekerülni egy szinte kizárólag fiúkból álló társaságba. A Coding Girls-zel lehetőséget biztosítottak nekik, hogy egy jó társaságban menjenek tovább, ha ezt az utat választanák.


Az oktatáshoz a Massachusetts Műszaki Egyetem (MIT) által kifejlesztett Processinget használták, ami gyors és látványos visszajelzést ad a kódolás során, szabadon lehet benne próbálkozni, és az alapok elsajátítása után könnyen lehet olyan programot készíteni vele, amit aztán büszkén lehet másoknak mutogatni. Az első két alkalom az alapismeretek elsajátításáról szólt (változó, ciklus stb.), ez minden résztvevő számára teljesen új dolog volt. Ezt követően két játékot, a régi Nokia telefonok ikonikus kígyóját és a Flappy Birdsöt kellett újraalkotnia a diákoknak. Az első néha küzdősen ment, amíg ráállt az agyuk az absztrakt gondolkodásra és az algoritmusok használatára – a kígyóval így nagyjából egy hónap alatt végeztek. A Flappy Birds-re viszont már annyira belejöttek, hogy még gyorsabban is haladtak a tervezettnél. A kísérletező gondolkodásmódra ellenben tanítani, sőt, sarkallni kellett őket, ugyanis a mentorok szerint mindegyikük egyből tökéletes kódot akart írni, és a kudarctól való félelem visszafogta őket. Egészen elképesztő, hogy az oktatási rendszernek még az egyetemi évek előtt sikerül ennyire kiölni a fiatalokból ezt a konstruktív hozzáállást. Pedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember az újdonságokkal kísérletezve hatékonyan, az online elérhető tengernyi tananyag alapján újabb és újabb ismereteket sajátítson el a későbbiekben.



A Coding Girls szervezői most azon gondolkodnak, hogyan lehetne a programot tovább skálázni – elsősorban földrajzilag, de ez értelemszerűen magával hozná a létszám növekedését is. Szeretnék elérni, hogy a jövőben ez a lehetőség ne csak a Budapesten és a nagyobb egyetemi városokban lakók számára legyen adott, hanem olyan térségekben is, ahol a programozói tudás nagyon jó kiemelkedési lehetőség. Az alapok megtanulásához elég egy nagyon olcsón beszerezhető, akár 6-8 éves számítógép és némi internetkapcsolat, a többi csak a motiváción és a kitartáson múlik. Ehhez szeretnének egyetemistákat, más gyakorló programozókat és tanárokat bevonni a kezdeményezésbe, annak pedig különösen örülnének, ha korábbi Coding Girls tanítványok térnének vissza tanári szerepben. A tanfolyam elején ugyan nem kérdezték meg a lányokat, hogy milyen irányban képzelik el a jövőjüket, de a kurzus végeztével a többség már komoly lehetőségként tekintett az informatikai pályára, bár inkább termékdizájn, mint programozás vonalon. Ez pedig máris nagyobb siker, mint amelyben reménykedtek a prezisek, amikor az egésznek nekivágtak.