A jövő csakis az önvezető járműveké

Takács Árpád

az AImotive szakmai kommunikációs vezetője

A mesterséges intelligenciáé a jövő az önvezető járművek esetében is, és a magyar Almotive nem csak Európában veti meg a lábát.


Minden startup cég alapja egy különleges, egyedi ötlet, amitől markánsan különbözik a többi vállalkozástól a szektorban. Az Almotive-nél a fejlesztés során egy full-stack szoftver fejlesztése áll a középpontban, mely elérhető áron, skálázhatóan és hardveres platformtól függetlenül valósíthatja meg az önvezetést minden helyzetben.

Az Almotive még 2015 júliusában jött létre. A Kishonti Kft. spin-off vállalataként kezdtük, anyavállalatunk már egy évtizede volt jelen a piacon. Ekkortájt kezdtek el a telefonok „okosodni”, és fontossá vált a beépített processzorok hatékonysága, ereje. Ezeknek a chipeknek a tesztelésével, optimalizálásával foglalkoztunk, de a Kishonti Kft.-nél előtérbe került a gépi látás kutatása is, amely a chipgyártóknál is feltörekvő területté vált.

A Kishontin belül egy kisebb csapat feladatot kapott egy partnertől: vizsgáljuk meg, hogy egy, a mobilokban alkalmazott chip által fel tudnánk-e dolgozni egy kamera adatait úgy, hogy azzal egy autót el tudjunk vezetni. Egy prototípus autó készült el, melyet 2015 januárjában mutattunk be a Hungaroringen. A bemutató nagy sikernek örvendett, hiszen ez volt az első olyan önvezető autó a világon, mely egyetlenegy beágyazott chip segítségével működött.



Az ötlet mellett a versenyképesség a lényeges

A következő lépés a befektető keresése volt, hogy az AImotive kiválhasson a Kishonti Kft.-ből, és a számítógépes látás és a beágyazott rendszerek optimalizálásának irányában új kutatásokat és fejlesztéseket végezzen. Akkor e területtel 10-15 ember foglalkozott, és sikerült megfelelő mértékű tőkebevonást realizálnunk. A befektetők között volt két partnerünk, a Nvidia és a Bosch is, mindkét esetben szigorúan pénzügyi befektetőként. Célunk az volt, hogy ne köteleződjünk el technológiai cégek irányában, ami nagyobb mozgásteret engedett meg.

Az ötlet mellett a másik lényeges elem a versenyképesség a piacon. Mi a kamerákra mint elsődleges szenzorokra tekintünk. Összehasonlításképp, a Google (Waymo) önvezető járműve nagyon drága technológiára épít, az autójukra felszerelt LIDAR lézerszkenner kb. 20 millió forintba kerül. Minden technológiának vannak előnyei és hátrányai, de hogy gyártásba kerüljön a termék, abban az ár kulcsfontosságú szerepet játszik majd.

Továbbá fontosnak tartjuk, hogy az emberi autóvezetést is imitálják ezek a rendszerek. Ehhez a kamera a legjobb választás, hiszen a hús-vér sofőrök is elsősorban a vizuális információra (a szemükre) támaszkodnak vezetés közben.

Az elmúlt évben két vezetéstámogató rendszert fejlesztettünk: az első egy intelligens tolatórendszer, amely egy japán autóipari beszállítónak készült, és azt is érzékeli, ha valaki például felénk fut. Ezzel bizonyítottuk be, hogy a technológiánk alkalmas arra, hogy azonnal, költséghatékonyan beépíthető legyen az autókba. A másik projekt a Volvóval együttműködésben valósul meg az idei évben. A cél, hogy a Volvo 100 önvezetésre képes és hétköznapi vezetők által tesztelt XC90 típusú gépkocsit küldjön a Göteborg körüli körgyűrűre. Ezeket felszerelik az általunk fejlesztett, 360 fokos intelligens kamerarendszerrel is, mely az objektumok és sávok felismeréséért felel.


Mikortól számít önvezetőnek egy jármű?

Az önvezető autózás definícióinak tekintetében mi a nemzetközi Autóipari Mérnökök Szövetségének (SAE) hatfokú szintjéhez alkalmazkodunk. A nulladik szinten kizárólag emberi felügyelettel és irányítással történik a közlekedés, az első szinten már a kormányzást vagy a sebességtartást az autó oldja meg, vagy éppen visszarángat a sávra, ha úgy érzékeli, hogy elhagynánk. Az autógyártók nagy része most tart a második szinten, amikor a kereskedelemben kapható autók már az előzőeket egybehangolják. A harmadikon már komplexebb feladatokat is ellát az autó, mert intelligenciával szerelik fel, dinamikus vezetésre képes, de a sofőrnek is oda kell még figyelnie – ez most nagyjából a Tesla Autopilot funkciója.

Az AImotive kezdetben még a második szinttel foglalkozott, de 2016 nyarára Budapesten már több mint ötvenen lettünk, és a kompetenciák szintjén horizontálisan is terjeszkedtünk. Megjelentek az első járműmérnökök és a mesterséges intelligencia kutatói a cégben, s láthattuk, már minden tudásunk megvan ahhoz, hogy ne csak vezetéstámogató rendszert fejlesszünk, hanem megvalósítsuk a legmagasabb, ötödik szintű önvezetést . 2016-ban jött az ötlet, hogy egy teljes szoftveres keretrendszert hozzunk létre, amely az objektumfelismeréstől, a lokalizációtól kezdve a döntéshozatalon át az autó irányításáig minden funkciót el tud látni.


Az átalakuló autóiparban a szoftvereké lesz a főszerep

Az autóipar az elmúlt években teljesen átalakult. Az autógyártók kompetenciája a karosszériagyártásban és a motorokban volt, minden mást beszállítóktól szereztek be. Ma már a fogyasztás mértéke kevésbé fontos. Most a szoftverek kerülnek előtérbe, maga az algoritmus, amelynek révén biztonságosabbá válik a közlekedés. Az önvezető technológiában nemcsak a hagyományos szenzorok adatainak feldolgozása, hanem a jármű-kommunikáció is szerepet játszik – az autó előre kalkulálhat a beláthatatlan eseményekkel is.

Ma már több mint száz kutató, fejlesztő dolgozik a cégnél, 2016 szeptemberében pedig az USA-ban is megnyitottuk az irodánkat. A világon kevesen vannak, akik mesterséges intelligencián alapuló szoftvert készítenek autókhoz, nagyjából tucatnyi ilyen cég van. Ezeknek a központja pedig túlnyomórészt a Szilícium-völgyben található. Ezek többnyire különböző egyetemek spin-off vállalatai, mellékhajtásai, illetve a Völgy az otthona szinte minden nagy szoftver- és chipgyártó cégnek. Így nekünk is ott kell lennünk e cégek közelében, hogy könnyebben tudjunk velük és a befektetőkkel kommunikálni. Habár Mountain View-ban egy kisebb salescsapat van, és a fejlesztés itthon történik, kint is van egy ugyanolyan prototípus autónk, mint itthon. A szoftverfejlesztésnél ma már csak pár perc kell ahhoz, hogy az új technológiát ott is kipróbálhassuk.


A mesterségesintelligencia-kutatás egyedüli élményt nyújt

Ma a magyarországi munkaerőpiacon sokezer informatikusra van szükség, emiatt jó munkaerőt mindig nagy kihívás találni. Nálunk a mesterséges intelligencia egy mozgó, kézzel fogható fejlesztésen keresztül valósul meg, ami egyedülálló élményt jelent mind a friss diplomásoknak, mind pedig a tapasztalt kollégáknak. A pénzügyben vagy a reklámipar terén is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, de az valahol a virtuális világban történik. Itt viszont az autó szó szerint mozog, látható, tapintható. Ez megfogja az embereket, hisz népszerű is és újdonság is.


Rengeteg lehetőség, kraft van mindebben, de természetesen nagy kérdés a kész rendszerek jövőbeli ára, illetve hogy mikor indul el a tömeggyártás. Magyarországon ma 11 év az autók átlagéletkora, Németországban viszont csak kettő. Ma még nem tudjuk megbecsülni, hogy mennyibe kerül majd egy ilyen autó, de a nemzetközi felmérések azt mutatják, az emberek kb. 1500-2000 dollárral hajlamosabbak lennének többet fizetni egy önvezető autóért.

Jó kérdés, hogy mi lesz azokkal, akiknek szenvedélyük az autóvezetés. Olyan ez, mint a lovaglás – ma már lóháton vagy lovas kocsival sem mehetünk fel az autópályára. Az önvezető járművek sokkal biztonságosabbak lesznek, mint a hagyományos autók. Évente 1,3 millióan halnak meg közúti balesetekben, ezeknek 90 százalékát emberi hiba okozza. Egyelőre túl büszkék vagyunk ahhoz, hogy átadjuk a kormányt, mert (egyébként helytelenül) úgy véljük, biztonságosabban tudunk vezetni egy robotnál. A jogi szabályozás is változhat, bár a becslések szerint 2030-ban az autók 3-4 százaléka lesz majd teljesen önvezető. A nem önvezető autók és kamionok először talán az autópályákról lesznek kitiltva, aztán idővel a városközpontokból. A jövő azonban bizonyosan az önvezető járműveké.


Sikeres lehet-e egy közlekedési startup Budapestről?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN