Van, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy a Fidesz szeretné

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Simicska Lajos egyik nyilatkozata szerint meglepő ugyan,de Magyarországon még mindig jogállam van, és tényleg úgy tűnik, a kormánypártok sokszor ütköznek falakba, ha bírósági ügyekről van szó. A Mahir hirdetőoszlopaitól a nagyot mondó államtitkárokig sokféle politikai színezetű presztízsügyben veszítettek, összeszedtük a legfontosabbakat.


Az igazán nagy jogi csata még hátra van, de egy kis győzelmet már aratott a Mahir Cityposter Kft. a fővárosi önkormányzat felett: a Fővárosi Törvényszék végzése alapján a főváros nem teremthet kész helyzetet, nem folytathatja a Simicska Lajos érdekeltségében lévő cég hirdetőoszlopainak bontását. Ettől még lehet, hogy nem áll helyre a közgyűlés által tavaly év végén felbontott szerződés, de kiderült, hogy nem lehet egyoldalúan kicsikarni egy ilyen döntést.

Ez nem az első eset, hogy a kormánypárttal tavaly február óta nyílt háborúban álló Simicska győzelmet arat a bíróságon. Birodalma zászlóshajóját, a Közgép Zrt.-t például megpróbálták hamis adatszolgáltatásra hivatkozva kizárni a közbeszerzésekből, de a bíróság végül a cégnek adott igazat. Az üzletember erre reagálva mondta azt az Indexnek: „Úgy látom – és ez meg is lepett –, hogy Magyarországon még mindig jogállam van.”

A 2010-es kormányváltás után a Fidesznek a kétharmad birtokában nincs ellensúlya a parlamentben, fideszes politikus lett a köztársasági elnök, és a kormánypárti többség lépésről lépésre az Alkotmánybíróság összetételét is megváltoztatta, nem titkoltan saját magának kedvezően. A bírósági rendszert is igyekeztek megreformálni, mégis mára lényegében csak ez a hatalmi ág mond látványosan ellent egyes ügyekben a Fidesznek, amit szóvá is tesznek a kormánypártok.


A kormány nevében azt kell mondanom, hogy a bíróság döntése botrányos, maga a botrány

– jelentette ki 2013 márciusában Orbán Viktor kormányfő, miután a bíróság a földgáz- és villamosenergia-szolgáltatóknak adott igazat a rezsicsökkentést előíró Magyar Energia Hivatallal szemben. A válaszlépéssel nem vártak sokáig a kormánypártok, úgy módosították a törvényt, hogy kizárták a bírósági jogorvoslat lehetőségét. Ezt a módszert később is többször alkalmazták: ha egy ügyben a bíróság nem az államnak adott igazat, módosították a jogszabályt.

Többször is éltek ezzel a lehetőséggel a közérdekű adatok ügyében: bár a kormányzat egy sor információt igyekszik eltitkolni, a bíróságok gyakran az adatigénylőknek adnak igazat. Így kerültek például nyilvánosságra a trafikpályázatok értékelő lapjai, a földpályázatok értékelő lapjai is, de Lázár János külföldi útjainak részleteit sem lehet titkolni a bíróság szerint. A Fidesz több körben korlátozta az adatigénylés lehetőségét, legutóbb tavaly írta elő, hogy „szerzői jogi védelem alatt álló művet” csak megtekinteni lehet, ki nem adhatják.

Ez utóbbi módosítást valószínűleg épp a kollégánk által a Századvég Alapítvány által írt tanulmányok kiadásáért folyó per ihlette. Joó Hajnalka 30 ezer oldalnyi, mintegy négymilliárd forintért legyártott dokumentumot kért a Miniszterelnökségtől, és a törvénymódosítás ellenére sikerrel járt: tavaly novemberben a Kúria is a szakértői anyagok kiadására kötelezte a Miniszterelnökséget. Erre mondta Lánczi András, a Századvég elnöke, hogy „ez egyrészt példátlan, másrészt felháborító is”, mivel szerinte „a magyar nemzeti érdekeket sértheti”.


Átszervezett bíróságok

Az új alaptörvény, illetve az arra épülő bírósági törvény alaposan átalakította a bírói szervezetet is. Megszűnt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a szervezet igazgatását az Országos Bírósági Hivatal vette át, amelynek élére Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége került.

A Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lépett, előbbi elnökének, Baka Andrásnak így megszűnt a megbízatása (Baka emiatt pert is nyert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán). Megteremtették annak a lehetőségét is, hogy egyes, nagy jelentőségű pereket az illetékes bíróság helyett máshová helyezzenek át, de ezt az Alkotmánybíróság később megsemmisítette.

A korábbi 70 évről 62-re csökkentették a bírák nyugdíjkorhatárát, elmozdítva így posztjáról mintegy 230 bírót, köztük vezető beosztásúakat is. Ezt a rendelkezést később az Alkotmánybíróság szintén megsemmisítette.

Különleges helyet foglalnak el a Fidesz bíróságokkal folytatott csatározásában a választási kampány idején született ítéletek. A kormánypártok korábban egy törvénymódosítással és egy erre épülő kormányrendelettel megtiltották például, hogy választási plakátokat helyezzenek el a villanyoszlopokon, amit az ellenzék a véleménynyilvánítás korlátozásaként értelmezett. Egy konkrét ügyben aztán 2014 tavaszán a Kúria kimondta: nem lehet a közlekedési törvényre hivatkozva korlátozni a választási kampány eszközeit.

Szintén a 2014-es választási kampány idején történt, hogy a Kúria kimondta: a kormány nem kampányolhat a kereskedelmi tévékben, hiszen korábban egyértelműen megtiltották az ilyen jellegű hirdetéseket. A legfőbb bírói fórum szerint mindegy, hogy a TV2 „közérdekű közleményként” adta le a „Magyarország jobban teljesít” szlogenű hirdetéseket, a spot politikai hirdetésnek minősül, hiszen „nem a megrendelő személye, hanem a műsorszám tartalma dönti el a minősítést”.


Súlyos állítások

A gyakorlati jelentősége csekély volt, politikai értelemben viszont meglehetősen kínos lehetett a kormány számára, mikor tavaly januárban a Budai Központi Kerületi Bíróság kimondta: törvénytelen volt az Ökotárs Alapítvány székhelyén és munkatársainál végzett 2014 szeptemberi házkutatás. A Fidesz ugyanis egy komoly hadjáratot épített a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló szervezet köré, azt állítván, hogy a norvég támogatásokat megkapó civil szervezetek „külföldiek által fizetett politikai aktivisták”.

A „ki kinek az ügynöke” kérdést a Fidesz elég gyakran, a Norvég Alapnál kisebb jelentőségű ügyekben is szívesen előhúzza, de bíróság előtt gyakran ezeket a politikai állításokat sem tudja bizonyítani. Hoppál Pétert, a párt korábbi szóvivőjét, jelenlegi államtitkárt például tavaly júniusban nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a bíróság, amiért azt állította a Helsinki Bizottságról, hogy „álcivil szervezet”, amely Soros György pénzéért cserébe lejáratja Magyarországot és a Fideszt. A legfrissebb döntés szerint pedig a Fidesznek egymillió forintot kell fizetnie, amiért közleményben támadta a Helsinki Bizottságot.

Tavaly novemberben a kishantosi biogazdaság is pert nyert a Földművelésügyi Minisztérium ellen, a Kúria is kimondta, hogy a tárca, illetve személy szerint Bitay Márton államtitkár valótlanságokat állított Kishantosról, és ezzel megsértette a Nonprofit Kft. jó hírnévhez fűződő jogait, amikor azt állította, hogy a cég – amelynek bérelt földjeit más gazdálkodóknak adta az állam – nem fizetett bérleti díjat, kárt okozott az államnak, és nem teljesítette a szerződésben vállalt fejlesztéseket. Az erről szóló közleményt a kormányzati honlapon is közzé kellett tenni.

És ha már Kishantos: a másodfokú bíróság nyáron mondta ki jogerősen, hogy törvénytelenül vették el a kishantosi biogazdaság állami földjeit.