Téved, ha azt hiszi, ez a terror kora Európában

-

Az utóbbi néhány év európai, elsősorban iszlamista/dzsihadista terrorcselekményei miatt hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az ártatlan polgári lakosságot célzó terrorakciók száma folyamatosan nő a korábban a terrortól a közhiedelem szerint érintetlen Nyugat-Európában, míg Kelet-Európában ezzel szemben viszonylag béke honol. A Global Terrorism Database (GTD) a világ legnagyobb, terrorcselekményekről készített tudományos adatbázisának adatai (erről lásd a cikk végi keretes írásunkat!) szerint azonban ez nincs így.


Bár az igaz, hogy Nyugat-Európában 2007 óta újra elkezdett valamelyest növekedni a polgári lakosság ellen elkövetett terrorcselekmények (hogy mi számít a annak, szintén lásd a keretes írást!) száma. Ellenben meg sem közelíti a hetvenes évek, vagy a kilencvenes évek közepi terrorhullámokat. Sajnos Kelet-Európából 1989 előttről csak részleges adataink vannak, azonban az látszik, hogy Kelet-Európában sokkal több a polgári lakosság ellen elkövetett terrorcselekmény.


Ugyanígy hasonló trendet ír le a terrorcselekményekben elhunytak száma is. Jól látszanak a kilencvenes évek utáni nagy nyugat-európai terrorcselekmények, a 2004-es madridi vonatmerénylet, a 2005-ös londoni terrorakció, vagy a 2011-es Breivik-féle norvégiai mészárlás.

A 2014-es kiugró adat jelentős részben Ukrajnának köszönhető. Felmerülhetne, hogy az adatgyűjtés során nem tekintettek-e olyasmit is terrorcselekménynek, ami valójában háborús tettnek bizonyulna. A GTD azonban azt állítja, hogy nagyon szigorú kritériumok alapján döntenek arról, mi számít terrorcselekménynek, így a háborús kontextust eleve kizárják.




RAF, IRA, ETA

A kronologikus mozgótérképről pedig jól látszik, hol koncentrálódtak a terrorakciók a hetvenes évektől kezdve. Előbb Észak-Írországban, majd utána Baszkföldön, a kilencvenes évek elején a Balkánon, később pedig az örmény-grúz-azeri felek között. 2013-14-ben pedig Ukrajnában tetőzött a terrorhullám.

A Balkánon, vagy tőlünk keletebbre lévő országokban elkövetett terrorakciókkal kevesebbet foglalkozik a hazai és a nemzetközi média. Ezek legalábbis nem lesznek olyan felkapott sztorik, mint a Párizsban, Londonban, Brüsszelben vagy Madridban elkövetettek, holott számos kelet- és dél-európai terrorakció indítéka szintén a dzsihádizmus, vagy más vallási fanatizmus.

A térkép 2014-re van állítva, így látható az összes 1970-től elkövetett terrortámadás a halottak számával együtt. Minél halványabb a kör, annál régebbi cselekményről beszélünk. A térkép jobb alsó sarkában lévő csúszkával mehet végig az összes éven egyesével. Ha a show history-ból kiveszi a pipát, akkor mindig csak az aktuális évben elkövetett cselekményeket látja. Az 1993-as évre vonatkozóan a GTD-nek nincsenek adatai.



A jelenlegi európai helyzetet akkor látnánk jobban, ha tényleg meglennének már a 2015-ös adatok. Most annyit lehet mondani, hogy a békés Nyugat-Európa korábban egészen biztosan nem volt mentes a terrorizmustól, egyes országok lakosainak majdnem mindennapi élménye volt.


Az adatbázis

Az adatbázist a Global Terrorism Database, National Consortium for the Study of Terrorism and Responses to Terrorism bocsájtotta rendelkezésünkre. A GTD a világ legnagyobb terrorcselekményeket listázó nyilvános adatbázisa. 1970 óta összesen 140 ezer terrorcselekmény adatait tartalmazza 2014 év végéig. Sajnos a 2015-ös adatok még nincsenek meg. A teljes adatbázist mi csupán Európára szűrtük le, és a terrorcselekmények közül kizárólag a polgári lakosság, a közlekedési eszközök, a repülők és repterek, újságírók, továbbá az oktatási intézmények és a vallási vezetők, vallási helyek ellen elkövetett terrortámadásokat vettük figyelembe. Így nem szerepel az adatvizualizációban a katonaság, a politikusok és üzletemberek ellen elkövetett terrorcselekmények, ahogyan a telekommunikációs eszközök elleni - akár kiberterrorista - terrorakciók sem.

Fontos kiemelni, hogy a terrorcselekmények motivációjára csak 1997-óta léteznek adatok, és nem címkézik külön azt sem, hogy iszlamista indíttatású volt-e egy terrorcselekmény, vagy más ideológia állt-e mögötte. Így amikor terrorcselekményről beszélünk a cikkben, akkor nem a dzsihadista terrorcselekményekről van szó, hanem ugyanúgy szerepelnek benne az ír IRA, a baszk ETA vagy a német Rote Arme Fraktion által adott esetben a polgári lakosság ellen elkövetett terrorcselekmények is.