Tagadják, hogy a magyaroknak silányabb élelmiszert küldenének

Fotó: MTI / Rosta Tibor

-

A Márkaszövetség szerint a Nébih vizsgálata szibjektív különbségeket tárt fel. Azt sem mulasztották el megemlíteni, hány embernek adnak munkát Magyarországon.


A fogyasztók ízlése, a különböző helyről beszerzett alapanyagok, az eltérő tárolási körülmények vagy a lejárati idők is befolyásolhatják a termékek ízét, de a felelős gyártók a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatják a vásárlókat az összetevőkről – írta közleményében a Magyar Márkaszövetség.

A szervezet az osztrák és a magyar boltokban kapható élelmiszerek közötti különbségekről szóló kritikákra reagált. A szövetség szerint a Nébih vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és az Ausztriában forgalmazott élelmiszerek összetevői között, mert szerintük a márkatermékek túlnyomó többségét általában ugyanabban az üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik.


Eltérő tárolás, eltérő ízlés

A Márkaszövetség szerint a Nébih néhány esetben az azonos beltartalom ellenére is szubjektív, érzékszervi különbségeket tárt fel. Ennek oka leginkább a vizsgált minták eltérő lejárati idejében vagy a termékek eltérő tárolási körülményeiben keresendő – írta a szervezet.

Bizonyos esetekben a hatósági vizsgálatok különbséget találtak az egyes élelmiszerek beltartalmában is. A márkaszövetség szerint ennek oka, hogy egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztóinak ízlését figyelembe véve. A magyarok például jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízeket.

Eltéréseket okozhat az is, ha a vizsgált termékek különböző országokban, különböző gyártósorokon vagy eltérő származási helyről beszerzett alapanyagokból készülnek – írta a Márkaszövetség. Közleményük szerint a felelős gyártók mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az összetevők pontos feltüntetésével tájékoztatják termékeik tartalmáról a fogyasztókat.


Hazai forrás

Tagvállalataik támogatják, ha szakmailag és módszertanukban megalapozott hatósági vizsgálatok segítik elő termékeik rendszeres vizsgálatát, illetve szorgalmazzák, hogy ezekben a szakmai kérdésekben folyamatos és konstruktív párbeszéd alakuljon ki a kormány illetékes szerveivel, hatóságaival.

A Magyar Márkaszövetség 60 tagvállalatának 95 termelési helye van Magyarországon, közvetlenül több mint 23 ezer embert foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk mintegy 1800 milliárd forint, adó- és járulékbefizetéseik meghaladják az évi 450 milliárd forintot. Tagvállalataik csaknem 30 ezer hazai beszállítótól mintegy évi 500 milliárd forint értékben vásárolnak alapanyagot és szolgáltatást. Több mint egynegyedük a beszerzések 81-100 százalékát, több mint egyharmaduk 41-80 százalékát kizárólag hazai forrásokból fedezi.

A Nébih 24-féle azonos vagy nagyon hasonló termékmintát vetett össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a jelölések valóságtartalma alapján. Ezek között találtak olyan termékeket, amelyek összetételében lényeges eltérés volt, illetve jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek.


Lehetnek különbségek

Az élelmiszer-feldolgozók szövetsége, az ÉFOSZ is hasonlóan érvel. Szerintük a Nébih az összetételben különbséget nem talált, a termékek minden tekintetben megfelelnek a jogszabályok előírásainak.

Az ÉFOSZ szerint a nagyvállalatok Európát egy vagy néhány üzemből látják el. Ezek közül Magyarországon is több cég üzemei működnek, magyar munkaerővel, magyar beszállítóktól vásárolt alapanyagból állítanak elő itthon és más országokban forgalmazott termékeket.

A szövetség szerint előfordul, hogy a gyártók figyelembe veszik egyes régiók ízpreferenciáit, és külön receptúrákkal igyekeznek kielégíteni az igényeket. Emellett kismértékű ízkülönbséget okozhat az egyes országokban rendelkezésre álló, ugyanolyan jó minőségű, de eltérő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok felhasználása.