Retteghetnek a republikánusok, fellélegezhetnek a demokraták

Fotó: AFP / SAUL LOEB

-

A Szuperkeddként emlegetett intenzív előválasztási nap az egyik legfontosabb epizód a csaknem egy éven át elhúzódó amerikai választási folyamatban. Ezen a napon egyszerre szavaznak több mint egy tucat államban az ország minden szegletében – a voksok összeszámlálása után pedig akár el is dőlhet, hogy ki indulhat a két párt jelöltjeként.



Mi az a Szuperkedd?

Az Egyesült Államokban a két nagy párt előválasztásokkal dönti el, hogy kit indítson a novemberi elnökválasztáson. Az előválasztási időszak fél évig tart, és minden tagállamban máskor adhatják le a polgárok a szavazataikat. Van azonban egy nap, amikor rengeteg államban egyszerre szavazhatnak az emberek – ez a nap a szuperkedd.


Hogy a naptár melyik napjára esik a szuperkedd, és hány államban tartanak aznap előválasztást, az választási évenként változik. Idén március elsején jött el a nagy nap, és összesen 13 tagállam vesz benne részt: Alabama, Alaszka, Arkansas, Colorado, Georgia, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Vermont, Virginia és Wyoming.


Miért fontos?

Nem véletlen az elnevezés – a korábbi választások tapasztalata alapján, aki a szuperkeddet megnyeri, az gyakorlatilag a zsebében érezheti az elnökjelölti címet.


A szuperkedd súlya természetesen minden ciklusban más és más. Míg 2008-ban 24 államban szavaztak egyszerre, addig 2012-ben csak 10-ben. A jelentősége azonban idén is rendkívüli hiszen a demokratáknál a győzelemhez szükséges delegáltak nagyjából harmadát, a republikánusoknál pedig a felét szerezhetik meg az elnökjelölt-aspiránsok.

Egy 2014-es határozat szerint a március 15 előtt tartott előválasztásokon a megszerzett szavazatokkal arányosan kell szétosztani az indulók közt a delegáltakat, tehát nem a „győztes mindent visz” elv alapján. Ez valamennyire kiegyensúlyozottabb eredményekhez fog vezetni, kevésbé valószínű, hogy egyvalaki ölébe hulljon az összes delegált.

Ennek ellenére a jelenlegi előrejelzések szerint valószínűsíthető, hogy a republikánus oldalon Donald Trump, a demokratáknál pedig Hillary Clinton lényegében behozhatatlan előnyt szerez.


Ez a nap más, mint a többi

Az előválasztások időbeli elosztása miatt a jelölteknek lehetőségük van mindig az adott államra koncentrálni, és annyi gyármunkás kezet rázhatnak és csecsemőt puszilgathatnak, amennyit nem szégyellnek. Ilyenkor a beszédeket is a helyi igényeknek megfelelően kalibrálják. Iowában például a kukorica vetőmag árát helyezhetik középpontba.

Szuperkedden azonban erre nincsen lehetőség, hiszen a résztvevő államok igen különbözőek és földrajzilag is nagyon messze vannak egymástól – Georgia például még légvonalban is közel 6000 kilométerre van Alaszkától. A személyes megjelenések helyett előtérbe kerülnek a televíziós és internetes szereplések, a beszédeket pedig a lokális problémák helyett az egész nemzetet érintő ügyek – mint a külpolitika, vagy a gazdaság – uralják.

Emiatt a szuperkedd bizonyos jelölteknek jobban kedvez, mint másoknak: Donald Trump például pont a grandiózus, jól közvetíthető tömeggyűléseken érzi magát elemében, Hillary Clinton feneketlen kampánykasszájából pedig bőven telik országos tévéreklámokra.


Mire lehet számítani?

Az előzetes felmérések szerint Trump és Clinton vezet a legtöbb résztvevő államban. Texas különösen fontos csatatér, hiszen ez az állam küldi a legtöbb delegáltat. Ted Cruz, texasi szenátor kampánya azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e nyernie hazai pályán Trumppal szemben – ha nem, az könnyen a szenátor bukását jelentheti. Cruz nem bízta a véletlenre a dolgot, 27 ezer önkéntest toborzott, hogy megszerezze a texasi delegáltak többségét.


John Kasich ohiói kormányzó és Ben Carson nyugalmazott idegsebész sorsa is kérdéses. A két sereghajtónak lényegében semmi esélye sincsen a republikánus jelölés megszerzésére, ezért könnyen lehet, hogy a szuperkeddet követően a párt arra fogja őket kényszeríteni, hogy szálljanak ki a versenyből. A republikánus politikai elit ugyanis nagyon nem szeretné, hogy Trump szálljon ringbe a Fehér Ház kulcsáért – abban reménykednek, hogy a kieső indulók szavazói Trump ellenfeleihez vándorolnának.

Kasich és Carson azonban feltehetően már rég nem az elnöki széket célozzák, hanem egy esetleges alelnöki vagy más előkelő pozíció megkaparintása lebeg a szemük előtt. Ehhez pedig érdemes lehet minél tovább bent maradniuk a küzdelemben.

A demokrata oldalon magabiztos Clinton-győzelmet jósolnak a szakértők. Noha Bernie Sanders vermonti szenátor váratlanul kemény ellenfélnek bizonyult, az etnikai kisebbségek körében sokkal nagyobb támogatásnak örvendő Clinton behozhatatlan előnyre tehet szert a jelentős fekete népességgel rendelkező déli államokban. Ugyanakkor, ha valaki képes meglepetéseket okozni, akkor az Sanders, akit ráadásul rengeteg híresség nyilvánosan támogat.

Szintén a Szuperkedd döntheti el, hogy független indulóként beszáll-e a versenybe Michael Bloomberg volt New York-i polgármester és multimilliárdos üzletember. Bloomberg korábban bejelentette, ha március közepéig úgy tűnik, Donald Trump nyeri a republikánus jelölést, és valamilyen csoda folytán Bernie Sanders szerzi meg a demokrata jelöltséget, akkor ő is ringbe száll.