Politikus ritkán kap olyan olcsó aduászt, mint most Orbán

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Kerítés, plakátkampány, népszavazás – a kormány folyamatosan igyekszik kommunikációs szinten is napirenden tartani a menekültügyet. Nem csoda: a témával visszaszerezték a népszerűségüket, sakkban tartják az ellenzéket, és az egész annyi pénzbe került eddig, mint, mondjuk, a közmédia éves költségvetése, vagy a Puskás-stadion felújítása.


Orbán Viktor nem akarja elengedni a menekültügyet. A miniszterelnök egy éven belül több olyan migránsellenes akciót is kezdeményezett, amelyekre nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban is felkapták a fejüket. Szerdán jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek a migránsok magyarországi letelepítése ellen. A referendum azonban semmire se kötelezi az uniós intézményeket.

A kormány így továbbra is napirenden tudja tartani a migránskérdést. Úgy állítja be, hogy az utóbbi évek legsúlyosabb problémájáról van szó, ami befolyásolhatja a jövőnket.


Pedig a költségek nem feltétlenül támasztják ezt alá. Ha kizárólag a forintokat nézzük, akár azt is mondhatjuk, hogy a kormány olcsón megússza a menekültválságot és szerez ezzel együtt óriási támogatottságot.


Minden létező költséget összeadva összesen 80 milliárdnál tart a menekültügy. Ennyi a közmédia költségvetése, ennél többől újul meg a Puskás Ferenc Stadion. A Várkert Bazár önmagában 20 milliárd forint volt. A 80 milliárdban benne van a kerítés, a menekültellátás, a rendőrség pluszpénze, egyszóval minden, ami erre ment. Ennek csak töredéke jött uniós pénzből.

A 80 milliárd forinton túl még mintegy 30 milliárd forint elköltését tervezte be a kormány a jelenlegi adatok szerint. Az alábbi ábrán az is jól látszik, hogy az így összeálló bő 110 milliárd nagyobbik része a menekültellenes védelemre ment, a kisebbik pedig az ellátásukra.

Pirossal az elköltött pénzt, rózsaszínnel a tervezetet jelöltük.



Kell egy sztori

A Fideszre hosszú évek óta jellemző, hogy a kommunikációját egyetlen központi üzenetre építi. Ez általában könnyen megmarad a választók fejében, ráadásul a kormány cselekvőképességének demonstrálására is alkalmas. A 2013-14-es, politikailag sikeres rezsicsökkentés után a migránsveszély lett az új fegyver. „Egy történetet kell elmesélni a választóknak” – mondta korábban a Fidesz kommunikációs stábjának egyik tagja. A történet egyik szála a folyamatos kormányzati akciókat jelenti, a másik az ellenzék cselekvőképtelenségének hangsúlyozását.

A menekültekkel való fenyegetés kitűnő választásnak bizonyult. Európára tavaly a balkáni háborúk óta nem látott menekülthullám zúdult, ugyanakkor a téma arra is alkalmas, hogy a veszélyhelyzet állandó hangsúlyozásával a Fidesz a következő választásokig egyben tartsa a szavazótáborát, Orbán Viktor miniszterelnök olyan színben tűnhet fel, mint aki a magyar emberek hétköznapi biztonsága felett őrködik.


Kerítés, embertelenség

Tavaly év végén a Fidesz intenzíven kereste az új témát, amivel meg lehetne állítani a kitiltási botrány és az internetadó miatti népszerűségcsökkentést. A miniszterelnök már a Charlie Hebdo elleni tavaly januári terrortámadás után a bevándorlás veszélyeiről beszélt és bedobta a „gazdasági bevándorlás” fogalmát. Eleinte a Fidesz is bizonytalan volt, hogy sikeres lesz-e a menekültkrízisre épített kommunikáció, a választók ugyanis az év első hónapjaiban nem találkoztak menedékkérőkkel.

Hiába cövekeltek le a téma mellett, a Quaestor-botrány, a Tarsoly Csaba kormányzati kapcsolatairól szóló hírek megakasztották a kormányzati kommunikációt. Pár hónappal később, Orbán Viktor újra szintet lépett és júniusban bejelentették, hogy a kormány kerítést épít a szerb-magyar határon. Ez ugyanolyan felkészületlenül érte az ellenzéket, mint a népszavazás bejelentése. A kormány minden színtéren uralni kezdte a politikai kommunikációt.

A menekülttragédiák hatására szeptemberre már egész Európában a migránsokról szólt minden. Orbán ebből is megpróbálta a legtöbbet kihozni, az uniós kormányfők közül a leghangosabban követelte a menekültekkel szembeni fellépést. A gyakorlatban ezt úgy demonstrálták, hogy a kormány nem nyújtott segítséget a pályaudvaroknál összezsúfolódott migránsoknak. Minden lehetséges fórumon azt magyarázták, hogy a menedékkérők bátorításnak élnék meg a segítségnyújtást.

A párizsi terrorcselekmények, a kölni zaklatások miatt egyre inkább finomodott az uniós tagállamok álláspontja. A magyar miniszterelnök továbbra sem lett elfogadott Nyugaton, azt viszont elérte, hogy sokkal többen figyeltek rá külföldön, mint a korábbi években. A Fidesz népszerűségét – a Tárki adatai szerint – a tavaly januári 21 százalékról sikerült feltornázni 32 százalékra.

A menekültkvóták elleni fellépés már mérsékeltebb lelkesedést váltott ki a választókból, ráadásul az ellenzéki pártok sem mentek bele a terrorvészhelyzetről szóló alkotmánymódosításba. Így már csak idő kérdése volt, hogy a kormány milyen újabb ötlettel rukkol ki, meddig tarthat ki a migránshelyzetre épülő kormányzati kommunikáció.