Politikára használom a gyereket, de annyira dühös vagyok, hogy belefér

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Volt, ahol üres volt az osztályterem, másutt egyedül gyakorolta egy gyerek a kapura dobást. Fenyegették dolgozattal a távol maradókat és a megjelenőket is. Összességében több ezren tüntettek az oktatási rendszer ellen a hiányzásukkal. Így telt a "Nem leszek suliban" nap.


A Sashegyi Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak nagyjából fele nem ment ma be, de akik igen, azok között is sokan kockás inget vettek fel. A diákok dél körül azt mesélték, a tanárok nem szóltak semmit a létszámra, de előtte sem volt ez igazán téma bent. „A tanárok a múlt héten azt mondták, várnak minket és megtartják az órákat.”

Egy gyerek azt nyilatkozta lapunknak, ő sem akart bejönni, „de már túl sokat hiányoztam, így nem tehettem meg, hogy nem jövök. Pedig anyukám támogatott volna”. Egy másik pedig arról beszélt, a tiltakozás alapjával egyetért, de ez nem megfelelő módszer.

A tiltakozás előtt lehetett hallani olyan hangokat, hogy az akciók egymás ellen fordíthatják a diákokat. A Sashegyiben ez várhatóan nem így lesz. „Nem nézünk máshogy azokra, akik bejöttek, nincs kiközösítés” - mondta egy diák az iskolánál, aki nem tanításra ment, csak beugrott valamilyen papírral.


Bár pontos számok még nincsenek, az eseményt szervező Facebook-oldalhoz csatlakozók számából arra lehet következtetni, több ezer gyerek nem ment ma iskolába. A „Nem leszek suliban” csoportban egymás után érkeznek a beírások hány főből hány van jelen egyes osztályokban:

„Hajdúszoboszló, Bárdos Lajos Általános Iskola, 7.a - 22/3”
„Tatabánya,TISZKK Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 9.a 28/22”
„Üllő Àrpàd Fejedelem Àlt.Isk. 2/c 25/4”
„Bábolna,Bábolnai altalanos isk 7.a 17/2”
„Bp, 1. ker, Batthyány Lajos ált isk, 3.a: 27/0!!!”
„Bp, 2 ker. Szabó Lőrinc Angol Kéttannyelvű Gimnázium 11a 32/0”

Az akció ellen tiltakozó egyik oldalon gúnyosan meg is jegyezték, az 1,3 millió diákhoz viszonyítva „ez aztán az óriási siker”.


Az Óbudai Árpád Gimnázium előtt még becsengetés környékén szólítottunk le két diákot, egyikük azt mondta, az osztályban semmilyen szervezkedés nem volt, egy másik fiú pedig arról beszélt, az ő osztályában ugyan volt szervezkedés, de ők nem akartak ennyire nyíltan részt venni a tiltakozásban, mert mindkét fél álláspontját megértik. Neki amúgy már nincs több lehetősége a szülői igazolásra.

Azt, hogy ebben az iskolában mennyi volt a hiányzó, nem tudtuk meg a vezetőségtől. „Nincs róla tudomásom, hogy ki vett részt a tiltakozásban és ki nem, itt normális tanítás zajlik” - mondták telefonos érdeklődésünkre. Máshol közlékenyebbek voltak: a Szilágyi Erzsébet Gimnázium félházzal megy, az Illyésben a kicsik „inkább bent vannak”, de a 7-8-osoknál van olyan osztály, ahol csak egy diák ment be. Egy tanuló azt mesélte, volt olyan osztálytársa, aki bizonyos órákra bement, másokra viszont nem, vagyis azért a lógás is benne van ebben a napban.

Egy neve - és iskolája nevének - elhallgatását kérő budapesti általános iskola igazgatóhelyettese azt mondta, a tanulók 71 százaléka hiányzik, van olyan osztály, ahol csak egy gyerek ment be, „ő a kapura dobást gyakorolja éppen.” Meglátása szerint leginkább azokból az osztályokból hiányoznak sokan, ahol a szülői közösség összetartó, ők az interneten előre megszervezték az akciót. Azt is mondta, hogy sok a kockás inges tanár és diák, ahol több gyerek összegyűlt, ott csoportos és készségfejlesztő órákat tartanak. Beszéltünk olyan iskolával is, hogy korrepetálják azokat a gyerekeket, akik bementek.

Az ELTE XII. kerületi gyakorló általános iskolájánál is beszéltünk szülőkkel reggel 8 körül, hatból négy egyértelműen támogatta a kezdeményezést, de nem tudták megoldani a gyerekek elhelyezését, így bevitték az iskolába. „Ez egy normális szemléletű iskola, nagyon aranyos a tanár is, mondta, hogy készül egy A és egy B tervvel is, attól függ, mennyi lesz a diák. Ez egy összetartó osztály, a szülők leveleztek erről, úgy tudom, az osztály nagy része nem jön be.”


Egy kreatív igazolás


Az egész tiltakozási lavinát elindító Miskolci Herman Ottó Gimnáziumba 800 gyerekből 200 ment be, és bár nyilatkozónk azt mondta, tanítás folyik, hozzátette „azt el lehet képzelni, hogy milyen óra lehet, ha 30 gyerekből 3 ül a teremben.”

Az óbudai Bárczi Géza Általános Iskolában is kevesebb, mint a gyerekek fele van bent. Az ott tanító szakszervezeti vezető, Mendrey László szerint van olyan osztály, ahol 3-4 gyerek üldögél, máshol 9-10. A pedagógusok kreatívan megoldják a mai napot, nem mennek tovább a tananyagban, az ismereteket bővítik.


Normál tanítási nap van, ahol sok a hiányzó, mi pedig nem kutatjuk ennek okát.

Kós Károly Általános Iskola


Dolgozattal fenyegetnek innen is, onnan is

Beszéltünk olyan diákkal, aki annak ellenére nem ment ma be, hogy a tanár azt mondta, témazárót írat, amit „lehet pótolni, de az sokkal nehezebb lesz”. A Családháló.hu-n viszont épp ennek ellenkezőjére panaszkodott egy szülő. „Egy budai anyuka” azt írta, a tanár, miután megkérdezte, ki megy iskolába hétfőn, bejelentette, dolgozatot irat, ami nem lesz könnyű.


Egymásnak estek a szülők

„A tanárok nem vették rossz néven az akciót, pedig nem vagyunk egy hullámhosszon” - mondta egy apa, aki csak annyit árult el, a negyedikes ikerlányai egy XI. kerületi iskolába járnak két külön osztályba, ahol az előzetes szervezkedés alapján szerint a két osztály harmada nem ment ma iskolába. A tanárok írásba adták, hogy ennek nem lesz semmilyen következménye.

A gyerekek között nem tapasztalt konfliktust, a szülők között viszont kialakult purparlé, olyan kommenteket is kaptak például, hogy „a gyereknek az iskolában a helye”, illetve hogy „nem lehet politikai célokra használni a gyereket”.

Eddig minden szülő, akivel beszéltünk, visszautasította, hogy politikai célokra használná a gyerekeit, ez az apa viszont azt mondta, sokat gondolkodott, és rájött,


ez politikai állásfoglalás, valóban politikai célra használjuk ezzel a gyerekeket, de annyira dühös vagyok az oktatás helyzete miatt, hogy ez rendben van.

Ő annyit tudott tenni, hogy a gyerekeket megkérdezte, mit szeretnének. Amúgy úgy látja, a rendszer is politikai célokra használja a gyerekeket.



Találkoztunk olyan magánbölcsiben dolgozóval, aki a tüntetésre nem ment ki, inkább a gyerekét nem vitte ma iskolába. Szerinte ugyanis ez az, amivel tud demonstrálni. Egy másik anyuka viszont igen szkeptikus azzal kapcsolatban, az egésznek lesz-e valamilyen haszna. Két szülőnek a kezdeményezéssel nem volt baja, csak azzal, hogy egy ilyen politikai kérdésbe belerángatják a gyerekeket. Volt olyan is, aki nem akarta, hogy a távolmaradás miatt bármilyen hátrányos megkülönböztetés érje a gyereket, ezért inkább bevitte.


Az egyik családban a nagyobbik gyerek is megfúrta az akciót, ahogy az apa fogalmaz, „családi programot akartunk szervezni, de a feleségemnek közbejött valami. De azért is ugrott a közös program, mert a nagyobbik lányom be akart jönni az iskolába, hogy találkozzon a barátnőjével”.

Az osztálytársak szüleivel nem leveleztek az akcióról, őt egy színházlátogatáson kérdezte meg egy anyuka, hogy ugye viszik a gyereket iskolába. A férfi szerint ez egy „szoftos népi ellenállás”, ahol mindenki a másikra vár, „a szülő a tanárra, a tanár a szülőre, a gyerek meg közben tétován kapkodja a fejét”.


Hol volt, ha nem iskolában?

„Elmentünk cipőt venni!” - posztolta egy fiú a Nem leszek suliban csoportba, két diáklány „Végre az olvasásra is jutott idő..” felirattal egy ablakban olvasós képet tett ki, egy anyuka pedig egy fagyizós képhez írta ki, hogy ők a kislányával matekot gyakoroltak, nyelvtanoztak (behozták a lemaradást), de eljutottak fogröntgenre is, majd ebédeltek és fagyiztak.


Van, aki fürdőbe vagy moziba vitte a gyerekét és - hogy segítsen a többi szülőnek - annak osztálytársait is. Több helyen szerveztek foglalkozásokat a nem suliba menő gyerekeknek.



Több iskolában is vállaltak gyerekfelügyeletet, foglalkozással együtt. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban például a végzős diákok kezdeményezték az akciót, de a tanárok is beszálltak: magyar illetve matekórára is beülhettek a zömében általános iskolás gyerekek, akiknek magyaron a balladáról, matekon pedig a valószínűségszámítás történetéről meséltek.

A „gyermekvigyázó” helyszínek között egy meglepőt is találtunk: a fővárosban egy fonalbolt is beszállt, ahol délelőtt kézimunka foglalkozást tartottak a gyerekeknek. Amikor arra jártunk, épp mesét olvastak 8-9 kisiskolásnak.


Hétvégén az oktatásért felelős helyettes államtitkár egyértelművé tette, hiába a sok tiltakozó, hétfőn rendes tanítási nap van, felhívta az igazgatók figyelmét, hogy nem lehet rendkívüli szünetet elrendelni. (A teljes levelet itt olvashatja el.)


Hoffmann Rózsa korábbi oktatási államtitkár is próbált érvelni azzal, mennyire fontos minden tanítási napon az iskolában lenni, csak ez kevéssé sikerült neki.


Hétfőn február 29, hiszen szökőévben vagyunk.Azon gondolkodom, hogy vajon azok a szülők, akik nem engedik majd hétfőn...

Közzétette: Hoffmann Rózsa – 2016. február 27.

Posztja után a kommentelők szétszedték Hoffmann Rózsát: az nem kápolna, hanem templom, és nem a XII, hanem a XIII. században épült, és nem Zalában, hanem Zala megyében van.