Orbánnak is nagy a tét a német választásokon

Fotó: DPA / STEFAN SAUER

-

Kormányzati forrásaink egyértelműen a CDU rossz szereplését, és emiatt Angela Merkel kancellár belpolitikai helyzetének további gyengülését várják a hétvégi német tartományi választásoktól. És ez a tendencia a jelek szerint nem is lenne ellenére Orbán Viktornak, és környezetének. Kérdés, mi lesz, ha Merkel helyzete esetleg végzetesen megrendül a jövő évi szövetségi választások előtt.


Enyhén szólva túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar kormányban támogató izgalommal várják az (elvileg) szövetséges német kereszténydemokraták (CDU) szereplését a hétvégén a tartományi választásokon.

Mint írtuk, a németországi menekültválság tavaly szeptemberi kezdete óta ez lesz az első nagymintás megmérettetése Merkel menekültpolitikájának. Baden-Württenbergben, Szász-Anhaltban és Rajna-Pfalzban a 62 millió német választó egyötöde, 12 millió ember mondhat ítéletet a berlini szövetségi kormány politikájáról is.

Orbán Viktor és a magyar kormány is egyértelműen a kormányról, és mindenekelőtt Angela Merkelről szóló népszavazásnak tartja a három választást. Orbán Viktor két hete azt mondta a Külügyminisztériumban tartott nagyköveti értekezleten, hogy „vannak alkalmak, amikor egy parlamenti választás valójában népszavazássá válik, ahol a választók kormányukról mondanak ítéletet".

Igaz, Orbán ezt akkor „hivatalosan” Werner Faymann osztrák kancellárnak címezte, de mint megírtuk, kormányzati forrásaink szerint egyértelműen a németekre gondolt, csak Merkelt mégsem akarta nyíltan kritizálni.


Osztrák esélyek

Mellékszál, de az osztrák üzenet egyébként már csak azért is sántít, mert ott áprilisban lesz ugyan elnökválasztás, de ezen maga Faymann nem is indul. Viszont könnyen megtörténhet, hogy a második fordulóba - az szinte kizárt, hogy bármelyik induló egyből megszerezze a szavazatok több, mint felét - már csak a szociáldemokraták és a populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje jut majd be, a Néppárt elvérzik. Ez igazolná Orbán Viktor várakozásait, miszerint az FPÖ a „jövő jobboldali pártja" az ÖVP-vel szemben Ausztriában.


Azt azért nem akarják, hogy menjen


Több, a külpolitikára rálátó kormányzati szereplővel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján egyértelműnek tűnik, hogy Orbán Viktor környezetében a CDU rossz szereplését, és meggyengülését, valamint a szélsőjobboldali, bevándorlóellenes Alternatíva Németországnak (AfD) megerősödését várják. És ezt nem is nagyon sajnálják forrásaink.

„Franz Josef Strauss mondta még, hogy Németországban a CDU-tól jobbra nem lehet semmi, csak a fal. Alapvető belpolitikai célja volt eddig minden kereszténydemokrata kormánynak, hogy ne hagyjon életképes szélsőjobboldali erőt felnőni. Erre Merkel, aki CDU-s kancellárként balról előzte a szociáldemokratákat a bevándorláspolitikájával, sikeresen hagyta, hogy létrejöjjön, és megerősödjön az AfD. Ez óriási hiba volt a részéről" -vélte egyik forrásunk.

Tény, hogy az AfD mindegyik tartományban bőven bejut majd a törvényhozásba, és szinte az is biztos, hogy jövőre a szövetségi parlamentben is frakciójuk lesz. Egy másik forrásunk szerint ugyanakkor ez önmagában nem is lenne feltétlenül rossz a magyar kormány szempontjából: a tendencia ugyanis komolyabb irányváltásra késztethetné a német kormányt a bevándorláspolitikában. Merkel az egyik leghangosabb kritikusa Orbán Viktornak menekültügyben, a magyar miniszterelnöknek nyilván óriási elégtétel lenne, ha azt látná, a kancellárnak komolyan változtatnia kell.

Ugyanerről beszélt egy másik informátorunk is. „Ha most meggyengül a CDU, és fennáll a veszélye, hogy jövőre országos szinten is folytatódik a tendencia, akkor nyilván változtatniuk kell, ez pedig Orbán Viktor céljait szolgálná, aki ismét elmondhatná magáról, hogy „ő megmondta előre", és mindig neki volt igaza.


Merkelnek nincs vetélytársa pártján belül


Paradox módon ugyanakkor Merkel 2017-es bukása sem lenne érdeke a kormánynak. Ebben az esetben ugyanis két lehetőség lenne: vagy a CDU jelölne egy nála keményvonalasabb kancellárt, vagy esetleg a szocdemek adnák az új kormányfőt.

Az első esetben fennállna a „veszély", hogy a keményvonalasabb utód esetleg más kérdésekben, mondjuk a Magyarországhoz való viszonyulásban is sokkal határozottabb lenne. Egy szocdem kancellárral is ugyanez lenne a helyzet: ugyan Oroszországgal kapcsolatban az SPD is a „megértő" álláspontot képviseli, a Fideszhez hasonlóan, de az SPD-s miniszterek rendszeresen bírálták Orbánt az elmúlt években a média, a civilek, vagy éppen az új alkotmány miatt is.

Harmadik forgatókönyv, vagyis, hogy Orbán Viktor kedvenc pártja, a bajor Keresztényszociális Párt (CSU) adna kancellárt, az szinte kizárt. A konzervatív oldal eddig kétszer próbálkozott ilyennel az NSZK történetében, mindkettő bukás volt, ahogy egyik forrásunk fogalmazott, „ezek után megtanulták, hogy a Majnától északra soha nem fognak egy bajorra szavazni”.

Más kérdés, hogy egyelőre egy mégoly gyenge hétvégi választási eredmény esetén sem látszik, hogy Merkelnek lenne alternatívája a párton belül. Így, bár német várakozások szerint is elsősorban a CDU kárára ér el majd jó eredményt a szélsőjobb, egy német forrásunk szerint „Merkel még mindig saját maga döntheti el, hogy indul-e 2017-ben, vagy sem. Ha indulni fog, nem lesz senki, aki ebben meggátolja".