Orbán most kipróbálhatja a nemzetközi békítő szerepét Moszkvában

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Az új lengyel kormány és Vlagyimir Putyin viszonya is szóba kerülhet Orbán Viktor moszkvai tárgyalásain – erről beszélt két kormányzati forrásunk, akik szerint a magyar kormányfő „mediálhat” a lengyel-orosz kapcsolatokban. Diplomáciai nagyüzem jön a héten.


Hétfőn a visegrádi négyek kormányfői találkozója Prágában, szerdán Moszkva Vlagyimir Putyinnal, majd csütörtök-péntek Brüsszel, európai uniós csúcstalálkozó – rég volt ilyen sűrű hete diplomáciai szempontból Orbán Viktornak. Ha csak a várható hangulatot nézzük, a kormányfő vélhetően fordított volna a sorrenden: Prága ugyanis szinte jutalomjáték lesz, Moszkvában már kaphat néhány izzasztó kérdést Orbán Viktor, míg az EU-csúcson több ügyben kifejezetten komoly (részben Magyarországgal kapcsolatos) feszültség várható.

A megbeszélések napirendje részben összefügg, egy külügyminisztériumi forrásunk szerint emiatt időzítésük sem lehet véletlen. Prágában a cseh-, lengyel-, szlovák- és magyar kormányfő az európai menekültválságról, valamint a brit reformjavaslatokról beszél majd elsősorban, de forrásunk szerint minden bizonnyal szóba kerülnek az Oroszország elleni szankciók is.


Túllépnének

Menekültügyben nagyjából teljes az egyetértés a V4-e között a kvóták elutasításában és abban hogy az újonnan érkezők feltartóztatására kell koncentrálni, akár Törökországban, akár Görögországban, legkésőbb a görög-macedón határnál.

Az korábban már kiszivárgott, hogy a találkozón a brit uniós reformkövetelésekkel kapcsolatban is gyakorlatilag egyöntetű támogató döntés születik majd. Egyrészt a V4-ek is osztják az általános európai álláspontot, miszerint a britek távozása az EU-ból (a „brexit") minden eszközzel megakadályozandó, másrészt Cameron reformterveit nagyrészt amúgy is támogatnák, hiszen ezek Brüsszel ellen irányulnak, a kelet-európai munkavállalókat érintő szociális lefaragásokat pedig egyik országban sem tartják annyira fontos politikai kérdésnek a többihez képest.


A minszki csúcson született megállapodást nem tartják be, így maradnak a szankciók Oroszország ellen


Szinte biztosan szóba kerülnek majd az Oroszország elleni szankciók is. Orbán Viktor és Robert Fico egy pillanatig sem titkolja,hogy ha rajta múlna, ezek már rég megszűntek volna, de ebben már nincs konszenzus, hiszen Varsóban a tavaly év végi kormányváltás után sem változott az ukrán konfliktussal kapcsolatos álláspont. Ráadásul a szankciók ügyében meghatározó súllyal bíró Angela Merkel és az orosz kormány között is újra fagyosabb a viszony, igaz, elsősorban a szíriai orosz bombázások miatt.

Az EU elvileg nyáron vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket, de egy kormányzati forrásunk szerint Vlagyimir Putyin biztosan megpróbál már jóval korábban potenciális partnereket találni, akik a hosszabbítás ellen lobbizhatnak majd. Erre tökéletes alkalma nyílik majd csütörtökön, amikor Orbán Viktorral találkozik.

Azt hivatalosan is elismerték, hogy „a találkozót az orosz fél kezdeményezte”, és ez a kétoldalú kapcsolatokat jól ismerő forrásaink szerint egyértelműen azt jelzi, hogy Putyin elégedetlenségét akarja kifejezni néhány ügy, elsősorban a paksi bővítés miatt, aminek eddigi ütemével egyre elégedetlenebbek Moszkvában információink szerint.


Moszkva-Budapest, Varsó-Moszkva, Varsó-Budapest?

A magyar kormányfőnek lehet ugyanakkor egy váratlan húzása Moszkvában: két kormányzati forrásunk is arról beszélt ugyanis, hogy Orbán Viktor megpróbálhat közvetíteni a lengyel kormány és az orosz elnök között. Az elmélet szerint – amit egyébként egy külügyes forrásunk is valószínűek tartott – Orbán már a dél-lengyelországi Nedecben is arról győzködte Jaroslav Kaczynskit január 6-án, hogy hiába mutatta magát élesen oroszellenesnek a választási kampányban, kénytelen lesz belátni, hogy az erős orosz jelenlét a régióban geopolitikai realitás, ami alól Lengyelország sem vonhatja ki magát.


NATO-gép Lengyelországban: veszélyérzet Moszkvától


„A miniszterelnököt egyre kevésbé köti le az, ami a belpolitikában történik. Idehaza nincs a számára igazi politikai kihívás, ő már európai porondon szeretne játszani, ehhez pedig jó kihívás egy ilyen mediálás Moszkva és Varsó között” – mondta egy miniszterelnökségi forrásunk. Egy kormányzati háttérember szintén úgy vélte, hogy „Orbánt európai ambíciói” is vezérelhetik, ráadásul köztudott, hogy azt szeretné, Európa keleti fele az eddiginél szorosabban működjön együtt, nem csak gazdaságilag de geopolitikai kérdésekben is – és javítsa kapcsolatait Oroszországgal.

„Varsóból van közvetlen légi járat Moszkvába, így ha bárki ott szeretne tárgyalni, akkor könnyen megteheti” – ironizált ugyanakkor egy diplomáciai forrásunk a felvetést hallva, szerinte egyszerűen „mese”, hogy a magyar kormányfő mediálna a két ország között. „Tudjuk, hogy Putyin kvázi magához rendelte Orbán Viktort, így szerintem a lengyel kapcsolatok is legfeljebb akkor kerülnek majd szóba, ha az orosz elnök akarja, sajnos nem hiszem, hogy olyan helyzetben vagyunk jelenleg, hogy bármit is önállóan kezdeményezzünk Oroszország felé” – mondta egy a magyar-orosz kapcsolatokra rálátó forrásunk is.


Mindenkit szorít az idő

Ha ez tehát kérdéses is, a szankciókra vonatkozó kérést biztosan magával visz majd az orosz fővárosból a brüsszeli uniós csúcsra a magyar kormányfő. Igaz, ez biztos nem az egyik legfontosabb téma lesz majd – ha ezúttal egyáltalán felmerül.

Ezen kívül is van ugyanis két nagyon sürgető ügy: a reformok Cameron, és a menekültválság Merkel számára. Márciusban három nagyon fontos tartományi választást is tartanak Németországban: Baden-Würtenberg, Rajna-Pfalz és Szász-Anhalt eredménye meghatározhatja az idei év politikai hangulatát, ha a CDU leszerepel, akkor még jobban felerősödhetnek azok a hangok, hogy Merkellel már nem tud nyerő pozícióba kerülni a párt a jövő évi szövetségi voksolásra.

A német kancellárnak így mindenképpen komoly sikert kell tudja felmutatnia a közös megoldások terén a menekültkrízis megoldásában. Amiben Orbánt egyre keményebb ellenfélnek vélik a németek. Cameront pedig azért sürgeti az idő, mert ha most sikerülne elfogadtatnia a csúccsal javaslatait, akkor akár már június végén, „lendületből” megtarthatnák a népszavazást az EU-tagságról – brit lapértesülések szerint a miniszterelnök ezt szeretné a legjobban.

Két ennyire súlyos ügy megoldása azonban nem biztos, hogy belefér a keretekbe most februárban, főleg, hogy a magyar hozzáállás a menekültügyben semmiképp nem pozitív, és világossá vált, hogy Merkel és Orbán viszonya is megromlott.