Mit akarhat Putyin Orbántól?

Fotó: AFP / DMITRY ASTAKHOV

-

Putyin meghívására Moszkvába utazik Orbán Viktor, de a Kreml előzetes tájékoztatásából nem lehet kihámozni, mi lehet a háttérben. Aktuális témák persze vannak, például Paks II, vagy a gáz, de az egyáltalán nem magától értetődő, mi lehet az a fontos megtárgyalandó, amit személyesen, kormányfői szinten kell elintézni.


A magyar kormányfőt éppen egy évvel Vlagyimir Putyin budapesti látogatása után hívták ki Moszkvába – abban ugyanis minden forrásunk egyetértett, hogy az a hivatalos közlés, miszerint „a találkozót az orosz fél kezdeményezte”, egyértelműen azt jelenti, Putyinnak komoly közlendője van magyar partnerével. Olyan, amit alacsonyabb szinten nem lehet megoldani.

A tárgyalás részleteit valószínűleg sosem fogjuk megismerni. A megbeszélések, csakúgy, mint Budapesten, alapvetően négyszemközt zajlanak majd, az ezt követő sajtótájékoztatótól pedig nem lehet túl sok konkrétumot várni.

A Kreml hivatalos közlése szerint a kétoldalú találkozón

  • áttekintik a kapcsolatok bővítésének lehetőségeit, különös tekintettel a tavaly megkötött egyezmények végrehajtására
  • közös beruházásokról tárgyalnak majd az energetikában és a „high-tech szektorban”, valamint újabb kulturális együttműködések jöhetnek létre.
  • „eszmét cserélnek nemzetközi politikai kérdésekről”.


Orosz helikoptert valószínűleg nem veszünk


tavaly megkötött egyezmények?

A tavalyi találkozón néhány oktatási és kulturális programon túl a két legfontosabb bejelentés – ezekről maga Orbán Viktor beszélt – a 2015-ben lejárt tíz éves gázszállítási megállapodás meghosszabbítása volt, valamint, hogy egy magyar cég építhet stadiont a 2018-as oroszországi futball-világbajnokságra.

A szerződés formális meghosszabbításáról azóta sem volt bejelentés. Lapunk először tavaly nyáron kérdezett rá, akkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre folynak a tárgyalások. Orosz forrásból nemrég úgy értesültünk, létrejött a megállapodás az MVM és a Gazprom között, de hivatalos megerősítést egyelőre nem kaptunk megkeresésünkre.


Valószínűleg stadiont sem fogunk építeni


A stadionépítés ügye sem világos egy év után: mint tavaly ősszel megírtuk, magyar és orosz forrásból is úgy értesültünk, hogy a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. lehet a befutó, mégpedig a kalinyingrádi Baltika Arena építésében vehetnek részt egy győri vállalkozással együtt, amelyik a stadion tetőszerkezetét készítené el.

A történetben egyelőre csak az a biztos, hogy az egész beruházás komoly késében van, ezért áttervezték a stadiont, a lelátó nem lesz fedett, így a győri cég elesett a lehetőségtől. A Market pedig azt közölte, hogy semmilyen formában nem vesz részt a vébé építkezéseiben.

Így viszont egyik budapesti bejelentés „végrehajtásáról” nincs mit beszélni: kevéssé valószínű, hogy Putyin és Orbán ismét ezekről tárgyaljon.


Gázt máshonnan?

Energetikai ügyek szóba jöhetnek, hiszen 2019-ben lejár a Gazprom és az ukrán Naftogaz állami gázszállító megállapodása az Ukrajnán keresztül szállított gázról, és a jelenlegi politikai helyzetben ennek meghosszabbítása igencsak kérdéses.

Ugyanakkor két hete döntés született arról, hogy az EU anyagilag is támogatni fogja a Magyarország és Románia közötti gázszállítást lehetővé tevő interkonnektor megépítését, így ennek elkészültével kevésbé leszünk rászorulva az ukrán tranzitra.

Ráadásul más térségi beruházások (elsősorban az észak-déli szállítási útvonalak fejlesztése, amiről a lengyel kormányfővel állapodott meg Orbán Viktor Budapesten) szintén csökkentik függésünket az orosz gáztól, így a magyar kormányfő ebből a szempontból jobb pozícióból tárgyalhat, mint korábban.


Orbán Viktor és Robert Fico a szlovák-magyar interkonnektor átadásán: lesz Románia felé is


A magyar kormány egy pillanatig sem titkolta, hogy regionális energetikai elosztóközpontként látná a legszívesebben az országot, ezek a tervek azonban komoly veszélybe kerültek a Déli-, majd a Török Áramlat meghiúsulásával.

Ha Orbán Viktor nem tett le ambícióiról, akkor a Gazpromnak vélhetően kénytelen lesz komoly szerepet szánni, így iparági forrásaink szerint szóba kerülhetnek akár a korábban az E.ON-tól megvásárolt földalatti gáztárolók is. Tavaly egy magas rangú kormányzati forrásunk már beszélt arról, hogy a kormány ezeket akár el is adhatja, szakértők szerint ugyanakkor ez gazdaságilag nem lenne racionális, hiszen sokkal jobban megérné bérbe adni őket – persze a kalkulációk még jóval magasabb energiaárakkal számoltak.

Ráadásul a Gazprom (és bármely más orosz cég) nagyobb szabású ambícióinak gátat szabhat, hogy Moszkva egyre nehezebb helyzetbe kerül gazdaságilag az alacsony energiaárak miatt, a kormány immár hivatalosan is 20 százalékos költségvetési megszorításra készül, az orosz pénzügyminiszter néhány hete bejelentette, hogy a jövőben nem hiteleznek külföldi beruházásokat, mert nincs rá pénz.


És ha Merkel bekeményít?

Felmerült még korábban, hogy a magyar hadsereg számára régóta esedékes helikopterbeszerzés lehet az egyik napirendi pont, de erről még orosz forrásaink is úgy nyilatkoztak, hogy irreálisnak tartják, hogy a NATO-tag Magyarország orosz fegyverekkel fejlesszen, a Népszabadság szerint pedig Washingtonból is figyelmeztetést kapott a kormány: csak a katonai szövetség tagállamai által gyártott típus beszerzését tudják elfogadni.


BORISZOV, Bojko; IVANOV, Gjorge; Orbán Viktor; FICO, Robert; SOBOTKA, Bohuslav; SZYDLO, Beata

A kibővített V4-es csúcs a bolgár és macedón kormányfővel: nem úgy alakult, ahogy tervezték


A paksi erőmű kapacitásbővítése minden bizonnyal szóba fog kerülni, az oroszok ugyanis egyértelműen elégedetlenek a beruházás előkészítésének ütemezésével. Bár a hivatalos nyilatkozatok szerint egyik jelenlegi uniós vizsgálat sem késlelteti az építkezés 2018-as megkezdését, orosz forrásból többször jelezték már, hogy úgy látják: a kormány egyáltalán nem olyan biztos a brüsszeli eljárások pozitív kimenetelében, ezért lassabban haladnak a munkák, mint ígérték nekik.

Mint korábban írtunk róla, több kormányzati forrásunk is arról beszélt: Orbán Viktor esetleg közvetíteni próbál majd Putyin és az egyelőre keményvonalasan oroszellenes lengyel kormány között. Ezt ugyanakkor lengyel forrásaink nem tartják valószínűnek, mondván: ha valamit akarnak Putyinnal, ahhoz nincs szükségük közvetítőre, ráadásul a magyar ambíciók -miszerint a V4-ek fokozatosan javítanák kapcsolataikat Oroszországgal - korlátait elég jól megmutatták a hétfői prágai csúcstalálkozó történései.

Ezen a meghívott bolgár kormányfő egyértelműen elhatárolódott attól a közös tervtől, hogy a bolgár-görög és a macedón-görög határon építsenek kerítést a menekültekkel szemben. Ezt a bolgár lépést diplomáciai forrásaink egyértelműen a német kormány nyomásgyakorlásának tulajdonítják. A német kormány nem tolerálna egy ilyen lépést, és ha választani kellene, akkor például a már említett lengyel kormány biztosan nem áldozná fel jó német kapcsolatait azért, hogy Oroszországhoz közeledjen. Beata Szydlo lengyel kormányfő egy hete járt Berlinben, a látogatást lengyel forrásaink kifejezetten sikeresnek minősítették.

Így egyelőre megjósolhatatlan, miről is lesz majd szó, bár többen feltételezik, hogy akár már az is napirendre kerülhet: mivel „kompenzálja” a magyar fél Oroszországot, ha mégsem valósul meg a paksi bővítés. Ennek csak táptalajt adott az a bejelentés, hogy esetleg orosz finanszírozással, orosz Szuhoj repülőgépekkel indítanának új nemzeti légitársaságot.