Miért mennek áramszedő nélkül a trolik a Parlamentnél, ha van vezeték?

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Leeresztett áramszedővel mennek a trolik a belvárosban egy szakaszon, amelyen egyébként vezeték is van. A sofőröknek kell leszedni és feltenni a rudakat, miután az V. kerület csendes üzemmódot kért. A BKK szerint nem pazaroltak pénzt a vezeték visszaépítésével.


A tavaly augusztusban beszerzett fővárosi trolibuszok alkalmasak arra, hogy áramszedés nélkül is menjenek, így a 70-78-as vonal belvárosi szakaszán, az Andrássy úttól nem is használják a felsővezetéket. Az Omnibusz közlekedési hírfigyelő Facebook-csoport ezen háborodott fel, szerintük 100 millió forint pénzkidobás volt visszaépíteni a felsővezetéket a Kossuth térnél, ahol a trolik nem áramszedéssel közlekednek.


A Budapesti Közlekedési Központ Zrt. viszont azt közölte a VS.hu-val, hogy nem pazaroltak. Azért nem, mert a 70-78-as vonalán közlekedő 17 troli közül csak 8 képes önjáró üzemmódra, a többi végig használja az áramszedőjét. A trolicsend nem állandó, csak hétvégén valósul meg teljes üzemidőben, valamint munkanapokon a kora hajnali és a késő esti órákban. Ekkor már csak az önjáró üzemmódra alkalmas trolik futnak a két vonalon.

Az önjáró üzemmódot egyébként azokra az esetekre találták ki, amikor felsővezeték-hiány vagy áramszünet van, netán elterelik a buszokat, így a járművek még 4 kilométert képesek megtenni. A belvárosban viszont nem erről van szó. A BKK tájékoztatása szerint


az V. kerület önkormányzata a trolibusz felsővezeték visszaépítésekor kérte, hogy a trolibuszok általi zajhatást a lehetőségeknek megfelelően csökkentsék.

A BKK szerint azért is előnyös ez, mert „nem jelentkezik a felsővezeték és az áramszedő közötti súrlódásnál megszokott jellegzetes hang”. Ezen felül a szedők mechanikai kopása is kisebb mértékű, továbbá „lehetőséget ad az önjáró üzemmód rendszeres használatának tesztelésére, tapasztalatgyűjtésre.”



Az áramszedő le- és felengedése a megállóhelyeken, külön személyzet nélkül, az utascsere ideje alatt történik, így a tervezett menetidőben növekedést nem okoz, a járművezető pedig ideális esetben a vezetőfülkéből kiszállás nélkül irányíthatja a folyamatot” – tudatta a BKK. Az ideális eset pedig azt jelenti, hogy a trolibusz szabályosan be tud állni a megállóba és „az áramszedő felengedését segítő berendezés megfelelően működik”.


Az általunk megkérdezett sofőr ugyanakkor azt állította, az áramszedőt kézzel kell visszahelyezni, ehhez ki kell szállni a járműből, csak a leengedést vezérli automatika. Ami nem mindig működik hibátlanul, előfordul, hogy csak az egyik áramszedő egyik ágát emeli le. A leengedést többnyire piros lámpánál várakozáskor intézik el. Visszahelyezni viszont a Nagymező utcai megállóban szokták. A BKK-tól megtudtuk, ehhez a megállóban fel kellett szerelni egy áramszedő pozicionáló lemezt a vezetékre.

A BKK azokat a pletykákat is cáfolta, hogy a csendesítési akció miatt a beszerzett 36 troli többségét erre a két vonalra irányították át. Ezt ugyanis nem teszi lehetővé a beszerzést finanszírozó uniós támogatási szerződés, ami „tételesen meghatározza, mely vonalakon szükséges az újonnan beszerezett járműveket közlekedtetni” – közölte a BKK.



A csendesítési akcióban része volt a Lipótvárosért Egyesületnek is, amely forgalom csillapításáért is küzd. Igali Györgyné, az egyesület vezetője a VS.hu-nak azt mondta, a zajhatás mérséklődésének örülnek, de a trolik új nyomvonalának nem. Szerinte a Kálmán Imre utcából a Honvéd utcára terelt trolik miatt rettentő dugók alakulnak ki, ráadásul az 1800-as években épült házak szerkezete nem bírja a felsővezetéket tartó kampókat, sorra keletkeznek repedések az épületek falában.

Az egyesület azt szeretné, ha a 70-es, 78-as továbbra is a Kozma utcában fordulna a Báthory utcára, majd a Nagy Imre szobor körül egy kört téve visszakanyarodna a Kozma utcába, onnan a Kálmán Imre utcára.

A két troli vonala a Kossuth tér átépítése miatt módosult, a kormány nem tartotta kívánatosnak, hogy a buszok a visszaforduláshoz továbbra is használhassák a teret.