Meghalt Vágó István, a Tescóban porból van a saláta. Vagy nem

Fotó: Cultura Creative / Zero Creatives

-

Óriásira nőtt a kattintásvadász oldalak népszerűsége: van, amelyiknek több lájkolója van, mint a nagy hírszájtoknak, és egy friss felmérés szerint nemcsak követjük, kedveljük is ezeket. Emiatt azonban egyre veszélyesebbek is: az egyik ilyen oldal kamuhírét a napokban az állami gyógyszerészeti intézetnek kellett cáfolnia, a magyar hatóságok pedig tehetetlenek a cselesen regisztrált oldalak ellen. Úgy tudjuk, hamarosan a hivatalos látogatottság-mérésből is kikerül a legnagyobb lájkvadász oldal.


Porból készül a saláta a Tescóban, megdöbbentő videó, víz + por = friss ropogós saláta


– írta az 580 ezer követővel rendelkező Mindenegyben blog egyik Facebook-bejegyzése még 2014-ben.


Aztán rögtön az első két (betűhíven idézett) komment világossá teszi, hogy miről is van szó: „Tanuljatok már meg olvasni... japánban igy készitenek ételmintákat fotózásokra meg minden ilyen szarra,kirakatba stb. Nem ehető,senki nem is eszi meg.”, illetve: „Gyantából készült, nem árulják a Tesco-ban!!! Idióta népbutító az aki ezt megpróbálta lefordítani. Nem kell minden baromságnak felülni!” – írták.

Ennél egy fokkal károsabb, amikor konkrétan veszélyes blődséget tesz közzé valaki. A napokban kavart vihart, hogy a Filantropikum.com a tiszafa gyümölcséből készült teát javasolt köhögés ellen, ami életveszélyes is lehet, aztán az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek kellett cáfolnia az álhírt, mielőtt valaki belehal. Később egyébként a szájt korrigálta az eredeti anyagát, és bocsánatot kért, hogy nem fogalmazott egyértelműen.


Ne hagyd magad átverni, mondja, aztán átvert

Ilyen, piaci szereplőket sározó kamuhírekkel, esetenként halálhírekkel – például Vágó Istvánéval –, orvostudomány-ellenes hozzáállással, összeesküvés-elméletekkel vagy csak sima ostobasággal olvasókat vadászó oldalakból több tucat van.

Külön vicces, amikor valamelyik azzal jön, hogy egy kártyatrükkel megmutatják, hogyan ver át a média – egy ilyenre például a Tudnodkell 280 ezres Facebookján böngészve lettünk figyelmesek. A cikkben szereplő videóban aztán egyszerű, de annál arcátlanabb átverést láthatunk, nem pedig kártyatrükköt. A tartalmat pedig ezzel zárja a névtelen szerző: „Ennyire befolyásolhatóak vagyunk, ha egy kamera mutatja, hogy mit kell látnunk és egy részletre koncentrálunk. Ne hagyd magad, nézz mindig utána!”

Ugyanakkor a korábbi összetákolt, csúnya és rossz helyesírású álhíroldalakhoz képest az újgenerációs átverőoldalak többsége

  • egyre profibban néz ki
  • szinte hibátlan magyar nyelvet használ
  • nem Magyarországról működik
  • vagy igen, de nem Magyarországon regisztrálták a .net, .info, .top, .eu, .com domaint
  • nem rendelkezik elérhetőséggel vagy impresszummal, illetve ha igen, akkor üres
  • nincsenek webes fejlesztői, egy ingyenes, Wordpress nevű úgynevezett blogmotor alatt fut
  • a médiahatóság jogi eszközeivel vizsgálhatatlan.
A Tudnodkell a hírlevélre való feliratkozásnál az adatvédelmi nyilatkozatra kattintva egy új cikkre visz, és nem az adatvédelmi nyilatkozatra linkel át, ami vélhetően nincs is (ezt az opciót vasárnap már nem is dobta fel, eltűnt az oldalról az adatvédelmi nyilatkozat link). Ez önmagában felveti, hogy a hírlevélre regisztrálók adataival esetleg a későbbiekben visszaélést követhetnek el.

A Tudnodkellt és annak dizájnban hasonló kistestvérét, a Világhálót a cégadatok szerint a Docler cégbirodalomhoz tartozó Doclerweb Kft. regisztrálta (bár a cég honlapján az áll, hogy már nem tartoznak a cégcsoporthoz) , az IP-címe pedig szintén a Doclerweb veszprémi szerveréről fut. A Tudnodkell-Világháló portfólió egyébként az „átverés lájt” kategóriába tartozik, impresszuma nincs, és kérdés esetén egy bizonyos Lászlónak kell írni a laszlo@tudnodkell.info e-mailcímre, aki persze valójában lehet Sándor is. Írtunk is neki, de nem kaptunk választ cikkünk megjelenéséig.


Mottó: az embereket könnyű hülyíteni

A magyar internet legnagyobb lájkvadász vállalkozása azonban a cikk elején is említett – elsősorban receptekkel, ezotériával és állatos fotókkal hódító – Mindenegybenblog, amelynek a Facebookon közel 600 ezer követője van. Az oldal impresszumából nem derül ki, ki a felelős az oldalért, és a „Felhasználási feltételek” menüpontban az áll, hogy az oldalt Horváth László üzemelteti, emellett szerepel egy „adószám”, egy telefonszám és egy e-mail-cím, a ramszeszgold@hotmail.com. Emellett az is szerepel a feltételek leírása között, hogy a blogszolgáltatásra regisztráltak által közzétett tartalmakért nem vállalnak felelősséget. Egészen pontosan ezt írják: „Az (sic!) Mindenegyben blog és annak tulajdonosa, társvállalatai, használatba adói, partnerei, beszállítói, tanácsadói és ügynökei kizárnak bármely és minden felelősséget az MINDENEGYBEN BLOG szolgáltatáson elhelyezett információk vagy anyagok hitelességéért, tartalmáért, teljességéért, jogszerűségéért, megbízhatóságáért, működőképességéért vagy rendelkezésre állásáért.”

A megadott információk alapján nem volt nehéz eljutni az igazi Horváth Lászlóhoz. Az oldalon szereplő adószám valójában egy áfaalany adóazonosító jele, a NAV alanykeresője szerint Huszár Lászlóhoz tartozik, aki Tatabányán lakik. Erre a címre az Opten cégadatbázisa szerint a Vértes-Védelem Kft.-t jegyezték be korábban, ennek a cégnek a tulajdonosa Horváth László volt. A céget tavaly júliusban számolták fel. Horváth ezenkívül még a szintén tatabányai Vértes-Véderő és Bíz-Őr Kft. vagyon- és személyvédelmi cégek tulajdonosaként szerepelt a cégadatbázisban. Utóbbi vállalkozást 2010-ben szüntették meg. Horváth a fentieken kívül még egy cégben volt érdekelt, a győri Ramszesz Gold Kft.-ben – innen a ramszeszgold@hotmail.com cím. Ezt a céget 2012-ben felszámolták. Horváth egyedüli létező cége jelenleg a céginformációk alapján tehát a Vértes-Védelem Kft.

Horváthot a Facebookon és a Google Pluson is megtaláltuk (különösen szép az általa utoljára megosztott, tévesen Mark Twainnek tulajdonított idézet a Google Pluson: „Az embereket könnyebb hülyíteni, mintsem meggyőzni arról, hogy hülyítik őket.”), rajongásai között a tetoválást és a body buildinget találjuk, képei alapján a vagyonőri múltja kisportolt testalkatot kívánt meg. Korábban szívesen osztotta meg saját oldalai híreit is, de manapság ez már egyre kevésbé jellemző.

Horváth Lászlónak e-mailben feltettük a kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem reagált, a több helyen fellelhető telefonszám több próbálkozás után kicsöngött, de nem vették fel. Horváthtól többek között azt szerettük volna megtudni, hogy miért váltott át az őrző-védő bizniszről az online tartalomiparra, és mennyire jött be neki a vállalkozás eddig.

Eközben az is érdekes, hogy a Mindenegybenblognak különféle külföldi regisztrációjú mutánsoldalai is vannak. Ezeket a szájtokat, például a Mindenegyben-blog.comot vagy a Mindenegyben-blog.netet Horváth Tamás regisztrálta Kerepestarcsáról, horvath.tomi69@gmail.com emailcímmel. Ehhez az e-mail-címhez közel húsz ilyen kattintásvadász oldalra utaló nevű, .com, .net, .info végződésű domain tartozik, amelyek csehországi szerverekről futnak. Hogy Horváth Lászlónak és Horváth Tominak van-e köze egymáshoz, azt nem sikerült kideríteni, mindenesetre ezen az e-mail-címen is érdeklődtünk, sikertelenül.


Mennyi pénz?

Tekintve, hogy Horváth László eddigi cégei – a 2014-ben nulla forint forgalmat generáló és 2011-től kezdve folyamatosan veszteséges Vértes-Véderőn kívül – az Opten szerint csődbe mentek, vagy felszámolták őket, a Mindenegybenblog hirdetéseit vagy valaki más cégén, vagy pedig egy külföldi cégen keresztül számlázhatja ki. Az sem kizárt, hogy a Vértes-Véderő 2015-ben megtáltosodott, de a pénzügyi eredmények csak áprilistól lesznek publikusak. A Mindenegybenblogot egyébként az Infinety nevű sales house értékesítette korábban. Megkerestük a céget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a szerződéses titoktartás miatt nem adhatnak ki semmilyen adatot a vállalkozásról.

Az, hogy a Mindenegybenblog az Infinety rendszerébe bekerült, mindenképpen lehetett annak a jele, hogy Horváth szerette volna a szájtot a hirdetők felé is legitimálni, hiszen az egyik legnagyobb online sales house értékesítette. A szájt egy ideig még a hivatalos piaci látogatottságmérésben is szerepelt, de a hozzánk eljutott információ szerint a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) egy harmadik fél kérésére törölte onnan.

Az oldal a DKT utolsó, 2015 novemberi hivatalos toplistája szerint a napi egyéni látogatószám-átlag alapján az ország 26. leglátogatottabb oldala volt, megelőzve egyebek mellett a Kiskegyed.hu-t, az RTL.hu-t, az ATV.hu-t, az MNO-t vagy a Bors Online-t is. A szájton több nagyobbnak mondható reklámkampány is futott a hazai Adverticum, a Google Adsense és a Criteo szervereiről kiszolgálva, de volt olyan eset, amikor a hirdető médiaügynöksége külön a Mindenegybenblogra is vásárolt.

Szabó Ákos, a hazai online reklámpiaci testület, az Interactive Advertising Bureau Hungary (IAB) képviseletében megkeresésünkre elmondta, hogy a Mindenegybenblog forgalma elemzéseik szerint elég „tiszta”, azaz látogatóinak túlnyomó többsége valódi.


Senki nem tud ellenük mit tenni

A Mindenegybenblog mögött álló emberhez azért lehetett eljutni, mert oldalát magyar végződésű domainnel regisztrálta. A legtöbb álhírszájt üzemeltetője azonban külföldön regisztrálja be az oldalát, és külföldi webszerverekről futnak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) éppen ezért a jelenleg hatályos általános szabályok szerint nem is tud eljárni, és ezekről az oldalakról nem is gyűjt semmiféle információt. Ráadásul a jelenlegi jogszabályi környezetben még az sem biztos, hogy ezek a szájtok sajtóterméknek minősülnek-e.

Az NMHH tájékoztatása szerint ugyanis azt kell vizsgálni a médiatörvény alapján, hogy a szájt nyújt-e gazdasági szolgáltatást, szerkesztői felelősséget visel-e, van-e tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási célja, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhető-e.

De ezen túl az NMHH-nak nincs hatásköre annak eldöntésére, hogy egy adott, nyilvánosságra hozott információ igaz-e, és annak mekkora a valóságtartalma. Ugyanakkor bejelentésre egyedileg eljárhat a hatóság bármelyik sajtótermékkel szemben, továbbá az Internet Hotline-on is be lehet jelenteni káros internetes tartalmakat. Ha valaki ezzel nem kíván élni, úgy polgári peres eljárást indíthat az álhírek közlőjével szemben.

Nemcsak az olvasóknak, az online reklámpiacnak és a hatóságoknak okoznak fejtörést az ilyen oldalak, hanem más szájtoknak is. „Azon kívül, hogy egymás közt morgunk, nem tudunk mit tenni az ilyen oldalak ellen” – mondta megkeresésünkre Tófalvy Tamás, a hazai online hírvállalkozásokat tömörítő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) főtitkára. „Persze virágozzék minden virág, de ezekkel a szájtokkal nem az a baj, hogy vannak, hanem hogy többnyire lopott tartalmakat osztanak meg, és többen megtéveszthetik az olvasóikat. De ez részben az internet természetéből fakad, a »tiltsák be!« attitűd nemcsak hogy nem reális, de nem is célravezető” – mondta.

Mindenesetre az MTE hozzánk eljuttatott, a teljes eredményt csütörtökön publikáló kutatásából az derül ki, hogy a Facebook közönsége az ilyen típusú szájtokat kifejezetten szereti, szórakoztatónak tartja, a topoldalak között pedig megtalálható a Mindenegybenblog, a Hír.ma, a Szabadon Ébredők ezoszájt és a Lájkolok Plus, amely a Tophir.eu oldal anyagait osztja meg. A kutatás szerint a Mindenegybenblogot inkább a harmincas éveik közepén járó, alsó középosztálybeli, vidéki nők követik a Facebookon, akik nem az oldal hírjellege, hitelessége, hanem szórakoztató mivolta miatt látogatnak oda napi rendszerességgel.


Sűrű fillér

Tavaly januárban a Hvg.hu készített egy gyűjtést az ilyen oldalakból, akkor 99 darabot szedtek össze. Ezek közül az oldalak közül azóta már számos megszűnt vagy egy ideje nem frissült, de időközben újabbak tűntek fel, amelyek rendkívül aktívak, és nagyon sok tartalmat gyártanak viszonylag könnyen.


Szabó Ákos úgy látja, hogy ezeknek az oldalaknak a célja egyértelműen csak a gyors és könnyű pénzszerzés. „A Hvg.hu cikkének felsorolásában szereplők spektruma elég széles, a félig-meddig elfogadott click-bait (enyhén átverő vagy szimplán hatás- és kattintásvadász című) oldalaktól a kártékony és veszélyes oldalakig terjed. Ennek megfelelően a bevételeket célzó »megoldásaik« szintén széles skálán mozognak. A bevételekre nézve becsléseket tenni gyakorlatilag lehetetlen, mert az oldalak többsége a sűrű fillér elve alapján működik, és egészen nagy látogatottsági volumenekből is meglehetősen esetlegesen tudnak bevételekre szert tenni” – nyilatkozta.

A szakember elmondta, hogy ez német nyelvterületen is általános jelenség, nagyon sok ilyen „korhadéklakó” és „dögevő” oldal konkrét hirdetési vagy forgalmi csalási módszerekkel él a bevételgenerálás érdekében. „Ezek egy részét a különféle platformok feketelistázzák, de a mozgó célra lövés jellemzően nem szokott igazán sikeresen működni. Aktív módszerekkel kiszűrhetők a kampányok és a különféle korrekt szájtok látogatottságát adó referrer – forgalomterelő, átkattintó, hírgyűjtő – oldalak közül az ilyen click-bait és átverős szájtok, de mindig szükség van némi humán elemzésre is ahhoz, hogy minimalizálni lehessen a ténylegesen használhatatlan, márkabiztonsági szempontból veszélyes oldalakat” – tette hozzá.

A Mindenegybenblog, amely bekerült egy hirdetési hálózatba, inkább a kivétel Szabó szerint. Az automata reklámkiszolgáló rendszerekbe, ahol csak a hatékonyság számít, viszont már beférnek még a veszélyes szájtok is.