Már két hónapunk sincs elkerülni a nagy vízumháborút

Fotó: Getty Images / Justin Sullivan

-

Hacsak nem születik gyorsan megállapodás, EU-nak hamarosan be kell vezetnie a vízumkötelezettséget az Egyesült Államok és Kanada felé, mivel a két észak-amerikai ország nem hajlandó egységes térségként kezelni az uniós tagországokat. Kérdés, hogy az EU-s intézmények hajlandó-e egy ilyen radikális lépésre csak azért, hogy szolidárisak legyenek a románokkal vagy a lengyelekkel.


Egyelőre keveset beszélnek róla a nyilvánosság előtt, de hamarosan példátlan diplomáciai vihar törhet ki az Egyesült Államok és Kanada, illetve az Európai Unió közt. Vészesen közeledik ugyanis április 12., amikortól egy EU-s rendelet értelmében az Európai Bizottságnak nem szabad tovább tűrnie, hogy a két észak-amerikai ország nem biztosítja a kölcsönös vízummentességet valamennyi tagállam számára.

Az EU-ban a vízum a közös ügyek közé tartozik: a tagállamok – Írország és Nagy-Britannia kivételével, de például a schengeni térséghez tartozó Norvégiával kiegészülve – egységesen követelnek meg vízumot, vagy biztosítanak mentességet az úgynevezett harmadik országok polgárainak. Ez azonban fordítva nem igaz, bár az amerikaiak minden EU-tagállamba szabadon utazhatnak, az Egyesült Államok nem biztosít vízummentességet Bulgária, Ciprus, Horvátország, Lengyelország és Románia számára. Kanada pedig a bolgár és a román állampolgároknak ír elő vízumkötelezettséget.

A tagállamokat tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament még 2013-ban módosította a vízumügyi rendeletet, és szigorította az úgynevezett kölcsönösségi mechanizmust. Ez pont azokra az esetekre vonatkozik, amikor harmadik országok nem egységesen kezelik az EU-tagállamokat. Bár az eljárás meglehetősen bonyolultan van megfogalmazva, az a lényeg, hogy ha a tagországok hivatalos jelzése után 24 hónappal még mindig fennáll a probléma, az Európai Bizottságnak lépnie kell. Ez a határidő pedig április 12-én jár le.



Háború Romániáért?

Egyelőre bizonytalan, hogy pontosan mi fog történni, mert a rendeletet úgy is lehet értelmezni, hogy április 13-án felfüggesztik az amerikaiak és kanadaiak vízummentességét, de úgy is, hogy ekkor csak elkezdenek dolgozni rajta. Utóbbi azért is valószínűbb, mert a rendelet szerint a „jogi aktus” akkor lép hatályba, ha négy hónapon belül a Parlament és a Tanács nem emel ellene kifogást. Sőt, van lehetőség még további időhúzásra is, mindkét intézmény kérheti, hogy ezt az időszakot hosszabbítsák meg további két hónappal.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi lesz az eredmény. Ha ugyanis vétót emelne, a Parlament és a Tanács is saját korábbi döntésével menne szembe, hiszen ők fogadták el a kölcsönösségi mechanizmust. A másik oldalról viszont kérdés, hogy a tagállamok, vagy az EP-képviselők többsége kész lenne-e vállalni a vízumkötelezettség következményeit, csak azért, hogy kimutassa a szolidaritását az érintett, keleti tagállamokkal szemben. Maga a Bizottság sem túl lelkes: 2013-ban, a rendelet módosításakor meg is támadták a jogszabályt az Európai Bíróságon, de nem jártak sikerrel.

A diplomáciai bonyodalmakon túl komoly anyagi érvágás is lenne a vízummentesség felfüggesztése: elég arra gondolni, hogy minden évben amerikai turisták milliói keresik fel például Franciaországot vagy Olaszországot, ami százmilliárd dolláros nagyságrendű bevételt jelent ezeknek a gazdaságoknak. Szinte biztos az is, hogy az európai uniós (és egyéb, a schengeni térséghez tartozó) országok észak-amerikai konzulátusai sem tudnák kezelni a hirtelen, milliós számban beérkező vízumkérelmeket. Információink szerint Brüsszelben már készül egy hatástanulmány, ami a hasonló következményeket venné sorra.



Kerestük az Európai Külügyi Szolgálatot, illetve Európai Bizottságot is, hogy megtudjuk, hogyan állnak a tárgyalások az amerikai és a kanadai kormánnyal, illetve mi lesz a menetrend az április 12-i határidő letelte után. A Bizottság illetékes részlegétől azt a választ kaptuk, hogy a minden tagállamra vonatkozó, kölcsönös vízummentesség elérése olyan cél, ami fontos az EU számára. Ha április 12. után még mindig fennáll a vízumkényszer, az EU intézményeinek „meg kell fontolniuk” a kanadaiak és az amerikaiak vízummentességének felfüggesztését. Arra számítanak ugyanakkor, hogy a probléma meg fog oldódni, ennek érdekében pedig „a következő hónapokban minden fél fokozni fogja erőfeszítéseit”.


Amerikai szigorítás

Az Egyesült Államokkal mindenképp nehéz lesz megállapodni, aminek főleg belpolitikai okai vannak. Tavaly decemberben ugyanis a kongresszus olyan törvénymódosítást fogadott el – az elnöki adminisztráció akaratával szemben is –, amely több korlátozást vezet be a már vízummentes országok polgárai számára is. A jogszabály értelmében hiába vízummentes ország polgára valaki, beutazási engedélyt kell kérnie, ha egyben iraki, iráni, szíriai vagy szudáni állampolgár is. Sőt, vízumkötelezettek lettek mindazok, akik 2011 óta bármikor jártak a fenti négy – az amerikaiak által terrorizmus támogatóinak tartott – országban. Utóbbi alól csak azok kapnak felmentést, akik diplomáciai vagy katonai misszió keretében tartózkodtak az érintett államokban.

A kongresszus hivatalosan a terroristák beszivárgását akarja megakadályozni a szigorítással, de ezt adatok nem támasztják alá. 2001. szeptember 11. óta 93 ember lett terrorizmus áldozata az Egyesült Államokban, ebből 45 haláleset tekinthető „dzsihadista” támadás következményének, 48 emberrel hazai, főként szélsőjobboldali támadó végzett. Mint utólag kiderült, az összes, iszlamizmussal kapcsolatba hozható elkövető legálisan, vízummal vagy letelepedési engedéllyel tartózkodott az országban, egy sem volt, aki a vízummentességi programot kihasználva, például európai útlevéllel érkezett volna.


Kanadai kettős mérce

A kanadaiaknak más kifogásaik vannak. Az Embassy című kanadai külpolitikai lap szerint a vízumkötelezettség hivatalos indoka, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya Bulgária és Románia esetében meghaladja a 15 százalékos küszöböt, illetve három százaléknál gyakrabban fordulnak elő visszaélések, például hogy lejárt vízummal is az országban marad valaki. A bevándorlásügyi minisztérium szóvivője pedig azt nyilatkozta a lapnak, hogy jelenleg nem is tervezik, hogy ezeken a szempontokon változtassanak.

A kanadai kormány ajánlata jelenleg az, hogy a bolgár és román állampolgárok könnyített feltételekkel utazhatnak be az országba: akinek az elmúlt évtizedben volt már kanadai vízuma, illetve rendelkezik érvényes amerikai vízummal, annak elég csak regisztrálnia magát egy online felületen. Marie-Anne Coninsx, az ottawai EU-delegációt vezető nagykövet szerint ez csak az üzletembereknek lehet hasznos, de nem igazi megoldás, a céljuk továbbra is a teljes vízummentesség elérése.

A megegyezést ugyanakkor kanadai belpolitika is nehezíti. A korábbi konzervatív miniszterelnök, Stephen Harper úgy döntött, hogy Mexikónak is hasonló könnyítést kínál, mint Bulgáriának és Romániának. Liberális utódja, Justin Trudeau viszont még tovább ment, és már a választási kampányban megígérte, hogy vízummentességet biztosít a mexikóiaknak. Coninsx nagykövet erre mondta, ha Mexikó teljesíti a feltételeket, ez nem okoz gondot, de ha politikai döntéssel lesz vízummentes, miközben Románia például nem lehet, az kettős mérce, amit nehéz elfogadni.