Két grafikon, amelyet látva igazán aggódhat a Fidesz

Fotó: MTI / Varga György

-

Vasárnap az MSZP viszonylag nagy arányú győzelmet aratott a salgótarjáni időközi polgármester-választáson. Ez volt a negyedik nagyobb voksolás 2014 óta, amelyen pártszínekben feszültek egymásnak a jelöltek. A Fidesz egyiket sem tudta megnyerni. Megnéztük, melyek a fő tanulságok.


A pártok országos támogatottságából nem lehet kiindulni az utóbbi másfél év választásain – ez derül ki, ha összehasonlítjuk az elért eredményeket a közvélemény-kutatók által mért pártpreferencia-adatokkal.


Jól látszik, hogy az ellenzék - nem csak a baloldal, Tapolcán a Jobbikról van szó - minden alkalommal összeszedte magát és az országos támogatottságnál 20-30 százalékkal jobban teljesített, ha a helyi választók úgy gondolták, hogy van esélye a Fidesz ellen. A kormánypárt ugyanezt stabilan 7-10 százalék körül tudja, igaz, jóval magasabbról indulva. A kisebb, vagy tét nélkül induló pártoknál nagyjából bejött a papírforma támogatottság. (Piros: MSZP+DK+Együtt, narancs: Fidesz, fekete: Jobbik, zöld: LMP)



A pártok időközi választási eredményeit a 2014-es választásokkal összehasonlítva (parlamentit a parlamentivel, önkormányzatit az önkormányzatival) kiderül az is, hogy minden voksoláson csak a győztes erő tudta növelni a relatív támogatottságát.


Az ellenzék - háromszor a baloldal, egyszer a Jobbik - minimum 9 százalékponttal, de volt, hogy 15-tel többet hasított ki az összes szavazatból, mint 2014-ben.

Ez egyrészt azt mutatja, hogy az országos támogatottság mellett a 2014-es szavazatarány sem mérvadó,kiindulópontnak nemigen használható. Másrészt pedig azt, hogy akkor, ha a nem Fidesz-szavazók látnak egy erőt, amely esélyes a kormánypárt ellen, akkor rá fognak szavazni. A Fidesz viszont nem tudott sem mozgósítani, sem máshonnan jelentős szavazatokat elszipkázni.