Kártérítést fizet Magyarország, amiért elvette a közszolga nyugdíját

Fotó: AFP / FREDERICK FLORIN

-

A diszkrimináció tilalmának megsértése miatt 15 000 euró (mintegy 4,7 millió forint) nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte nem jogerősen az Európai Emberi Jogok Bírósága a magyar államot. A köztisztviselők nem kaphatnak nyugdíjat, ha mellette dolgoznak is, de a tiltás nem vonatkozik a versenyszférára, sőt nem vonatkozott a miniszterekre és a polgármesterekre sem.


15 000 euró nem vagyoni kártérítést plusz 3000 euró perköltséget kell fizetnie a magyar államnak az Európai Emberi Jogok Bíróság (ECHR) keddi döntése értelmében. A határozat még nem jogerős, három hónapon belül bármelyik fél fellebbezhet ellene.


A strasbourgi bíróság helyt adott egy 1953-ban született budapesti köztisztviselő keresetének, aki, bár öregségi nyugdíjat kapott, megfosztották ettől, amikor módosították a nyugdíjtörvényt. A férfi 2012-ben köztisztviselőként helyezkedett el a nyugdíj mellett, ám az új szabályozás szerint nem kaphatott nyugdíjat az, aki a közszférában dolgozik – kivéve például a minisztereket és a polgármestereket.

A szabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett ugyan korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában, de a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

A férfi először fellebbezett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, de sikertelenül, ez után indított pert Strasbourgban. Keresete szerint nyugdíjának megvonása jogsértő és diszkriminatív, mivel a jogszabály különbséget tesz a magánszféra és a közszféra dolgozói között, ráadásul nem egyformán vonatkozik a közszférában dolgozókra sem.

A bíróság elfogadta a magyar állam védekezését, amely szerint a szabályozás célja a költségvetési kiadások csökkentése volt. Ugyanakkor, mint a testület megállapította, a magyar kormány semmivel nem indokolta meg, hogy miért nem vonatkozott a szabály a miniszterekre is, akik továbbra is kaphatták a nyugdíjukat. Ezért a bíróság semmilyen jogszerű indokot nem lát a közszféra dolgozói közötti különbségtételre – áll a döntésben.

Ami a magán- és a közszféra közötti különbségtételt illeti, a bíróság szerint a kormánynak az az érvelése, amely szerint a dolgozó embereknek nem kell fizetéskiegészítés, így nincs szükségük állami nyugdíjra, igaz lehet, de akkor igaznak kellene lennie a magánszférára is.

Az Emberi Jogok Bírósága ezért úgy döntött, hogy Magyarország megsértette a közszolga emberi jogait, és az államot nem vagyoni kártérítés fizetésére kötelezte.