Így kínozzák az állatokat Magyarországon

Fotó: MTI/MTVA / Mészáros János / MTI/MTVA / Mészáros János

-

Öt grafikon, amely megmutatja, hogy hány állatkínzásos ügy jut el a hatóságokig. Milyen állatot kínoznak? Melyik megye a legkegyetlenebb? És mi jár a tettesnek?


Mivel egyre gyakrabban érkeznek hírek, beszámolók állatokkal való kegyetlenkedésről, utánanéztünk az ügyészségi és bírósági statisztikákban, hogy hányadán áll Magyarország az állatkínzással. Fontos megjegyezni, hogy az itt szereplő adatok csak a regisztrált bűncselekményeket jelentik, ami az összes állatkínzást tekintve minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsa.



A fenti grafikonon csak a 2013. július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv szerint állatkínzásnak minősülő esetekben történt vádemelést tüntettük fel. A régi Btk. ugyanis még más kategóriákkal (például az orvhalászat is ide tartozott) szerepeltette az elkövetési módszereket. Az 1978-as törvények alapján 2013-ban további 369 esetben, míg 2014-ben 35-ször emeltek vádat az ügyészek.



Az adatok alapján úgy tűnik, hogy délen és keleten van kevésbé jó sora az állatoknak – vagy a rendőrség ott jobban figyel az állatkínzásra. A legtöbb, bíróság elé kerülő állatkínzási ügy Hajdú-Biharban, a legkevesebb Vas megyében történt.



Január 1-jétől tilos a kutyákat tartósan kikötve tartani, de mint videoriportunkból, is kiderült rengeteg a félreértés és a rossz reakció az új törvénnyel kapcsolatban. Mivel sokan még mindig tárgyként tekintenek az állatokra, országszerte máris kidobott, elaltatott, szélnek eresztett kutyák tömegéről hallani.



Az új Btk. 244. § 1. bekezdése szerint:
Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.



2. bekezdés:
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.