Hogy mozgósít Orbán tábornok?

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

A miniszterelnök az elmúlt napokban növekvő nyomásról, harapófogóba került országokról, kivezényelt csapatokról, különböző hadszínterekről beszélt. Megkérdeztük, pontosan milyen lépéseket tett a kormány eddig.


Orbán Viktor évértékelő beszédének egyik vezérfonala volt, hogy az oktatásügy, a milliárdos adósságokat görgető Klik problémái eltörpülnek egy sokkal súlyosabb probléma mellett: az Európára zúduló menekültáradat szinte minden eredményt fenyeget, amelyet az Orbán-kormány az elmúlt hat évben elért.

“A történelem ránk rúgta az ajtót, ostrom alá vette Európa határait” (…) “Déli határainknál egyre nő a nyomás. A brüsszeli tehetetlenség egyre súlyosabb káoszt idéz elő. A Balkán országai harapófogóba kerültek.” (…) “A korábbi egyetértés darabjaira hullott, a gravitáció sebességével visszazuhantunk abba a szellemi természetű zűrzavarba, ahonnan ki akartunk kászálódni” - mondta.

A menekültek csak a beszéd második felében kerültek szóba, akkor már záporoztak a baljóslatú szavak. A "veszély" tizenháromszor, a "védelem" vagy "védekezés" tízszer, a "fenyegetés" nyolcszor hangzott el. A miniszterelnök zömében negatív összefüggésben tizenháromszor emlegette Brüsszelt. Ezzel szemben a "kórház" és a "teljesítmény" szavakat ötször-ötször, a "kultúrát" kilencszer említette. (A lenti ábrán nézheti meg, hogy a migránsokkal kapcsolatban mely szavak bukkantak fel a legtöbbször.)



Retteg a tavasztól a kormány

Orbán szerint tavasszal még több menekült érkezik majd, ezért felduzzadt “bevándorlók áradatáról” beszélt. A déli határokon már most is nagy a nyomás, mondta. Felsorolta azt is, mi mindent tett eddig a magyar kormány: kerítést épített a szerb és a horvát szakaszon, és valószínűleg hamarosan jön a kerítés a román határszakaszon is. “Új katonai egységeket küldtem a határra, elrendeltettem a készenléti szolgálatot Csongrád és Bács-Kiskun megyében” - mondta.

A beszéd után megkérdeztük a kormányzati kommunikációs központot arról, hogy pontosan milyen erőket fordít a kormány a határ őrzésére, és mit jelent a megnövekedett nyomás.

A csütörtökön délután érkezett válasz szerint amíg januárban napi 10-30 ember érkezett, most 100-110 fő. Ez egyébként eltörpül az őszi adatokhoz képest, amikor naponta több ezren érkeztek az országba.

Komolyabb tömegek jelenleg a macedón-görög határon zsúfolódtak össze, miután a balkáni országok napi 580-ban korlátozták az átengedettek számát. A kormány arra számít, hogy ezen korlátozások miatt megváltozhat a migránsok útvonala, megkeresésünkre arról viszont nem írtak, hogy konkrétan milyen következményekkel számolnak.


dupla annyian, de hányan?

A kormány a válaszban nem árulta el, hogy őszhöz képest kevesebb vagy több egyenruhás védi-e a határt. Konkrét számok helyett annyit írtak, hogy ősszel átlagosan naponta több ezren vettek részt a határvédelemben. A napokban pedig megduplázták határnál szolgálatot teljesítő rendőrök létszámát, a honvédség pedig „gép és harcjárművek bevonásával” erősített a határon.

Orbán a beszédében azt mondta, “a védekezés csak úgy falja a pénzt, eddig mintegy 85 milliárd forintba került”. Ez egybecseng azzal amit lapunk is számolt. Az összeg mégsem tűnik hatalmasnak ahhoz képest, hogy Orbán Viktor szerint az utóbbi évek legsúlyosabb problémájáról van szó. Összehasonlításképpen, nagyjából ennyi a közmédia, illetve a bíróságok éves költségvetése, ennél több pénzből újul meg például a Puskás Ferenc Stadion.

A kormányfő megemlítette, hogy a migránskrízisben érintett balkáni országoknak is segített a kormány, emberrel, határőrökkel, technikai eszközökkel, gépekkel.

Erről annyit tudni a kormányzati válasz alapján, hogy januárban terepjárókkal felszerelt 31 fős rendőri egységet küldött a kormány Macedóniába. Emellett - hívták fel a figyelmet - egy tavaly év végi kormányhatározat (pdf) szerint adtunk a macedónoknak még 100 kilométer drótot, 100 darab kesztyűt, 10-10 ujjlenyomat olvasót, számítógépet, fényképezőgépet és egy oszlopverőt. Ezen kívül még Szlovéniának adtunk kölcsön száz rendőrt.



Ilyen háború pont nem volt még

A miniszterelnök múlt héten még nem fogalmazott ennyire konfliktusosan, amikor bejelentette: a kormány népszavazást kezdeményez a menekültek magyarországi letelepítése ellen. A népszavazás viszont tökéletesen beleillik ebbe a logikába, hiszen a referendum nem lenne kötelező érvényű az uniós szervekre. A referendumot egy nappal azután jelentette be, hogy kigyúrt kopaszok egy szocialista politikust megakadályozták abban, hogy időben beadja a vasárnapi nyitva tartásról szóló népszavazási kezdeményezését.

A háborús megfogalmazások nem idegenek a miniszterelnöktől. Korábban ezt használta, akkor is, amikor a kormány az Európai Unióval, illetve az IMF-fel szemben folytatott szabadságharcot. A folyamatos fenyegetettségérzés hangsúlyozásának valószínűleg az a célja, hogy a Fidesz egyben tartsa a közel kétmillió fős szavazótáborát, a szavazók úgy érezhetik, csak Orbán Viktor tudja megvédeni őket.