Gigantikus megszorításról szól a Lázár-lista

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

A kormány a tervezett intézmény megszüntetésekkel évi 40 milliárd forintot spórolhat meg. Ilyen mértékű megszorítást nehezebb kommunikálni, mint a túlburjánzott hivatalok elleni harcot. Ha a költségcsökkentésen kívül más logika nem lesz az átalakításban, komoly lobbiharcokba futhat bele a kormány.


Kemény lobbi harcok indulnak be a kormányzati szférában. Legalábbis erre lehet számítani azt követően, hogy Lázár János csütörtökön bürokráciacsökkentésre hivatkozva bejelentette, megszüntetnének mintegy hetven állami intézményt. Az érintett intézmények vezetői hivatalosan még nem nyilatkoztak, de a háttérben többen jelezték, nem tartják lefutottnak a meccset, harcolni fognak a saját szervezetükért.

A 444 arról írt, a jogutód nélküli megszüntetésre ítélt Design Terminal vezetője a hivatal dolgozóit levélben tájékoztatta, hogy "a háttérben éppen nagyon harcolunk”. Az Index az Oktatási Hivatal vezetőjének körlevelét szerezte meg, ebben Maruzsa Zoltán arra kérte a kollégáit, ne pánikoljanak, ne vegyék készpénznek a sajtóban megjelent híreket. Kormányzati források lapunknak több olyan intézményvezetőt említettek, akik jó viszonyt ápolnak a Fidesz vezető politikusaival, így valószínűleg nem fogják annyiban hagyni a döntést.


40 milliárdos spórolás?

Tavaly december 23-án jelent meg az a kormányhatározat, amely Lázár János feladatául szabta a háttérintézmények felülvizsgálatát. A jogszabály február 1-ig adott határidőt a miniszternek, hogy készítse el a javaslatát. A miniszter a határidő letelte előtt több mint egy héttel vitte be a kormányülésre a tervezetet. Ezt egyelőre nem fogadták el, csak első olvasatban tárgyalták. Úgy tudjuk, az ülésen a kormánytagok egyesével végigvették a megszüntetésre ítélt intézményeket.

A csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár úgy fogalmazott, „a kormány célkeresztjében vannak” a listán szereplő intézmények. (A teljes listát ebben a cikkünkben találja.) A napokban kezdődnek az egyeztetések arról, hogy az egyes háttérintézményeket hogyan lehet megszüntetni, összevonni vagy beolvasztani a minisztériumokba. Az ügyben a végleges döntés a február 10-i kormányülésen várható.

Az átalakítás nehezen kommunikálható, de nyomós érve lehet, hogy megtakarítsanak évi 40 milliárd forint bérkifizetést. Ez következhet abból, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy kalkulált, hogy az átszervezések mintegy 50 ezer állami alkalmazottat érintenek. Lázár azt is elárulta, hogy a hivatalok az eddigi bértömegüknek csak a 80 százalékát vihetik tovább a jogutód szervezetbe.

A közszférában a bruttó átlagbér nagyjából 250 ezer forint, ami a munkáltatói közterhekkel együtt mintegy 320 ezerre rúg. Ha az 50 ezer alkalmazott esetében az év minden egyes hónapjában megtakarítják ennek a 20 százalékát, akkor ez csaknem 40 milliárd forint. Nehéz azt kommunikálni, hogy a köztisztviselők béréből 40 milliárd forintot lecsípnek, azt viszont már könnyebb, hogy a túlburjánzott állami hivatalokat a költségcsökkentés jegyében racionalizálták.

A listán szereplő összes intézmény – néhány, a büdzséjét nem feltüntető háttérintézményt nem számítva - összesen 153,8 milliárd forintjába kerül az idei költségvetésnek, a jogutód nélkül megszüntetendők kevesebb mint 17 milliárdba.


A vezetők bére, udvartartása

Az átszervezésekre rálátó kormánytisztviselő lapunknak arról beszélt, néhány hivatal elképesztően nagyra nőtt. A megszűnésre ítélt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál például 1700 ember dolgozik, míg az azt felügyelő Földművelésügyi Minisztériumban csak 724. Megemlítette azt is, hogy a háttérintézmények vezetői a magas fizetésen felül céges autót, egyéb juttatásokat kapnak. Szerinte azon már sokat lehetne spórolni, ha ezen vezetői posztok megszűnnek, és az egyes hivatalok a minisztériumokon belül főosztályi szinten működnének.

Erre lehet példa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyet tavaly közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz rendeltek, már nem elnök vezeti, hanem Tállai András államtitkár. Egy ilyen átszervezés a dolgozók többségét nem érinti, ők továbbra is ugyanazt a munkát végeznék, ugyanott. A vezetést, illetve a nekik közvetlenül alárendelteket, például az önálló kommunikációs részleget viszont el lehet küldeni, le lehet váltani.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONyF) főigazgatója eddig is az államtitkár, illetve a miniszter alá tartozott, eddig is a minisztérium volt a közvetlen főnök. A megkérdezett egészségügyi vezetők közül többen elképzelhetetlennek tartották, hogy ilyen hatalmas szervezeteket egy minisztérium főosztályaként lássanak viszont.

Mások úgy fogalmaztak: legfeljebb néhány titkárnőt elküldenek, és összevonják a bérszámfejtést, egyébként minden ugyanúgy működik mint eddig. Volt, aki azt mondta, nem lepi meg, hogy a nyugdíjbiztosító megszűnik, hiszen a főigazgató egy kiüresedett szervezet élén “valóban a levegőben lóg”.


Egy kézben lesz minden

Az egészségügyben például azt tartják aggasztónak a szakemberek, hogy az OEP minisztérium alá tagozódásával minden jogkör egy kézben összpontosul. A minisztérium egy személyben a jogalkotó, alá tartoznak az egészségügyi szolgáltatást nyújtó kórházak, és a tárca kezében van a pénzcsap is, vagyis az egészségbiztosítási pénztár, amely azt a szolgáltatást fizeti ki. A kontroll esélye így minimálisra csökken.

Hasonló problémák alakulnak ki a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, étrend-kiegészítők engedélyeztetésében és finanszírozásában is. Azzal, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, valamint további öt egészségügyi hivatal jogutódja közvetlenül a minisztérium, tehát a jövőben közvetlenül az államtitkártól függnek, gyakorlatilag politikai döntéssé válhat, melyik gyógyszert engedik be a piacra, és melyik kap tb-támogatást.

A gyógyszerészeti intézet egyébként abból a szempontból kakukktojás, hogy nem viszi a pénzt, hanem hozza. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, megbízásokat kap az európai gyógyszerügynökségtől, klinikai kutatások részese. Így évente több milliárd forinttal tölti fel a kórházak vis maior keretét. Ha egy kórház épülete beázik vagy elromlik a lift, az egészségügyi intézmény ehhez az alaphoz fordulhat pénzért.

A gyógyszerészeti intézet piaci jelenlétéhez viszont gyors döntéshozatalra van szükség, nem egy minisztérium ranglétrás aláírásgyűjtésére. A jelenlegi formájában tavaly márciustól létező intézet újabb átalakítása azért is meglepő, mert az egészségügyi államtitkár éppen most akarta összeültetni a különböző, de eddig önálló ágazati hivatalokat, hogy a feladataikon még ésszerűbben osztozzanak meg, így például ne váljék külön az emberi és állati gyógyszerek, valamint a gyógyászati segédeszközök engedélyeztetése.

Kérdés tehát, hogy a költségcsökkentésekkel járó racionalitás más pontokon is tetten érhető lesz-e. Amennyiben nem, az még inkább erősítheti a cikk elején említett lobbiharcokat.