Ezekkel a fontos döntésekkel valamiért nem dicsekszik a kormány

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Vannak olyan kormányzati döntések, amelyek fontosak ugyan, még sincs róluk ünnepélyes bejelentés, és még véletlenül sem kerülnek szóba a sajtótájékoztatókon. Aztán amikor megjelennek a Magyar Közlönyben, mindenki meglepődik.


Bár elődei is éltek ezzel az eszközzel, a jelenlegi kormány egészen sokat, évi több milliárd forintot költ kommunikációra, arra hivatkozva, hogy információt juttat el az emberekhez. Ezek a hirdetések azonban általában a végletekig leegyszerűsített szlogeneket tartalmaznak, nem pedig részletes információkat a kormányzat működéséről.


Aki ez utóbbira kíváncsi, annak inkább a parlamenti honlapot érdemes böngésznie a törvényjavaslatokért, vagy rendszeresen olvasni a jogszabályok hivatalos kihirdetésére használt Magyar Közlönyt. A futószalagon kiadott miniszteri rendeletek és kormányhatározatok közt rendszeresen bukkannak fel érdemi, ám addig semmilyen módon nem kommunikált döntések. Összeszedtük, eddig mivel lepte meg az országot a kormány.


Szigorúan titkos titkosszolga

2014 júliusában a miniszterelnök új főigazgatót nevezett ki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. Ez önmagában nem lenne meglepő, a tapasztalatok szerint minden ciklusban lecserélik a titkosszolgálatok vezetőit, de az újdonságnak számított, hogy Szabó Hedvig dandártábornok anélkül került pozícióba, hogy előzetesen meghallgatta volna az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága: a törvényben előírt meghallgatást csak az után hívták össze, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a kinevezésről szóló határozat, vagyis még a képviselők is a hivatalos lapból értesültek a személyi változásról.


Gyerekektől a sportolóknak

2014 novemberében határozott úgy a kormány, hogy az előző évről megmaradt költségvetési pénzekből 182 millió forintot csoportosít át a „Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése” cím alá. A kabinet közismerten nagy támogatója a sportnak, annál meglepőbb azonban, hogy honnan irányították át a pénzt: a „Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei” elnevezésű előirányzatból csippentették le az összeget, vagyis az örökké pénzhiánytól szenvedő gyermekvédelem helyett inkább a sportolók jutalmazására fordították. Mindez persze ki sem derült volna, ha valaki nem veszi magának a fáradságot, és nézi át a Magyar Közlönyt.


A Várba költözés

Orbán Viktor kormányfő régóta szeretné áttenni székhelyét a Várba, eredetileg a Sándor-palotát is miniszterelnöki rezidenciának újították fel, csak a 2002-es kormányváltás után lett a köztársasági elnöké az épület. 2010 után folyamatosan pletykálták, hogy megkezdődik a költözés, majd 2014 júniusában a kormányszóvivő be is jelentette, hogy a Nemzeti Táncszínház helyére, az egykori Karmelita kolostorba költözik a miniszterelnöki hivatal.

Ennek részleteiről viszont csak a Magyar Közlönyből értesülhettünk, szépen sorban: előbb 1,4 milliárd, majd 8,2 milliárd, 2017-re pedig további 5,7 milliárd forintot különítettek el az átépítésre. Ehhez adjuk még hozzá azt az egymilliárdot, amiért műtárgyakat vesznek az épületbe, illetve az évi 271 milliót, amibe a kormányfő őrzése kerül majd. Ezek is mind a Közlönyből derültek ki. És jegyezzük meg azt is, hogy a Millenárison 2,6 milliárd forintba kerül a Nemzeti Táncszínház új helyének a kialakítása. A Várnegyed fokozódó terheléséről nem is beszélve.



Nem csak a miniszterelnök

A kormány nem elégedett meg a kormányfő Várba költöztetésével, tavaly novemberben – szintén a Magyar Közlönyből – kiderült, hogy a Belügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is áthelyezik: A BM az Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesbe, míg a NGM a Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanban kap helyet.


Az sem zavarta a kabinetet, hogy ezek az épületek foglaltak, felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy folytassa le a szükséges egyeztetéseket a Magyar Tudományos Akadémia elnökével. A most az épületeket használó intézményeknek kijelölt ingatlanokat is fel kell újítani, illetve át kell alakítani, aminek költségeire első körben – tervezésre és előkészítésre – 1,5 milliárd forintot különített el februárban a kormány.


Ez itt a reklám helye

A csok, vagyis családi otthonteremtési kedvezmény a kormány legújabb csodafegyvere, amivel szándéka szerint az építőipar sanyarú helyzetén, a riasztó demográfiai folyamatokon és saját népszerűségén is javítana. Utóbbira utal, hogy március elején a Magyar Közlönyben megjelent a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által jegyzett rendelet „a családi otthonteremtési kedvezményre, valamint az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó reklámok és hirdetések részletes szabályairól”.

Ennek lényege, hogy a bankoknak a saját, a csokot hirdető reklámjaikban meg kell jeleníteniük az „A magyar reformok működnek” jeligével futó kormányzati hirdetések elemeit, illetve közölniük kell, hogy a hirdetett termék „Magyarország kormánya által nyújtott támogatás”. (Itt fantáziáltunk arról, hova férne még el a kormánypolitikát reklámozó logó.)


A foci mindennél többet ér

A sportszerető kormány számtalan határozatban ítélt meg pluszpénzeket a futball támogatására. Emlékezetes, mikor 2013-ban a Magyar Közlönyből derült ki, hogy a rendkívüli intézkedésekre elkülönített tartalékból átcsoportosítanak 400 millió forintot a Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. fejlesztésére. A csapat akkor jutott fel az első osztályba, majd a közvetkező évben vissza is csúszott. A tulajdonosa a Mezőkövesdi Zsóry Sportegyesület, amelynek elnöke Tállai András államtitkár.


Azóta is érdemes a hivatalos lapot forgatnia a futballszerető közönségnek, mert innen derül ki, hogy éppen melyik csapat számíthat stadionfejlesztésre: legutóbb tavaly év végén módosították a stadionprogramról szóló rendeletet, amiből kiderült, hogy a budapesti Bozsik-stadion fejlesztésére 510 millió forinttal szánnak többet, 690 millió forinttal több jut a kisvárdai sportlétesítmény-fejlesztésre és 325 milliót kap a békéscsabai csapat.


A Testnevelési Egyetem is fontos

Tavaly októberben égett le a Testnevelési Egyetem (TE) atlétikai csarnoka, és nem is kellett sokat várni, hogy a sportszerető kormány lépjen: egy tavaly decemberi határozat értelmében nemcsak a csarnokot építik újjá, hanem a teljes kampuszt felújítják és bővítik. A Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy ez nem lesz olcsó: 2016-ban 15,9 milliárd forintot, 2017-ben 17,5 milliárdot, 2018-ban pedig 2,9 milliárd forintot biztosítanak a TE számára, ami bekebelezheti a Sportkórház területét és még egy új vízisport-telepet is kap.



A sietség sokba kerül

Budapest eredetileg 2021-ben rendezett volna vizes (úszó, hosszútávúszó, műúszó, műugró és vízilabda) világbajnokságot, de a mexikói Guadalajara visszalépése után a kormány tavaly elvállata, hogy beugrik, és már 2017-ben otthont ad az eseménynek. A nagy megtiszteltetés mellett ennek költségei is vannak, amelyeket nem kommunikáltak: csak a Magyar Közlönyből derült ki, hogy az eredetileg tervezett 24,5 milliárd helyett 49 milliárd forintba kerül a rendezés.


Volt egyszer egy Déli pályaudvar

Évek óta hallani olyan tervekről, hogy megszüntetnék a budapesti Déli pályaudvart, amit a Kelenföldi pályaudvar váltana ki, a helyét pedig mindenféle hasznosabb dolgokra lehetne használni. A várható nehézségek, költségek és szakmai tiltakozások miatt azonban ez mindig csak terv maradt, mígnem két hete megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amely konkrétan kiadta az utasítást Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy ötletpályázatot írjon ki az utasforgalmi területek hasznosítására, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek pedig az üzemi területre kell koncepciót készítenie.


Milánó-Karcag tengely

A milánói világkiállítás magyar pavilonjának már a koncepciója és költségei – a felépítésre 2 milliárdot, egyéb programokra 3 milliárdot szántak – sokakat felháborítottak, de igazán akkor kezdett furcsa lenni a dolog, amikor tavaly decemberben megjelent a Magyar Közlönyben a határozat, amely szerint az épületet haza kell költöztetni Karcagra, hogy múzeummá alakítsák.

A kormány két lépcsőben összesen 1,15 milliárd forintot különített el a költségekre, és ezek még feljebb is kúszhatnak. Azóta felmerült, hogy esetleg mégis Milánóban maradna az épület, a kormány tárgyalt is a lehetőségről, de a döntésről nem jött hír, valószínűleg egy későbbi közlönyben olvashatunk majd róla.


+1 Csendben visszavont állampolgárságok

Nem a kormány tevékenységéhez kapcsolódik, de a Magyar Közlöny tanúsága szerint 2013 óta a köztársasági elnök a belügyminiszter előterjesztésére 88 esetben vonta vissza az állampolgárságot valakitől. Az érintettek a születési helyek és a nevek alapján főleg ukrán és szerb állampolgárok lehettek.

Bár ezeknek a határozatoknak nincs igazi indoklása, elég egyértelmű, hogy ezek az emberek úgy kapták meg a magyar útlevelet, hogy – mint utóbb kiderült – nem feleltek meg a kedvezményes honosítás feltételeinek. Ez önmagában ellentmond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, aki szerint a kettős állampolgárság megadása sikertörténet, bármiféle visszaélés emlegetése pedig nem más, mint külföldi titkosszolgálatok dezinformációja.